Pénteki kultúrrandi Rajcsányi Nóra énekesnővel, cukrásszal

Mindig is vonzott a zene és a sütés-főzés?

A zene mindig, a sütés-főzés nem igazán, de amikor lett kinek főznöm, óriási lelkesedéssel vetettem bele magam a konyhai kísérletezgetésekbe, és kiderült, hogy elég jól megy, főleg a sütés.

A mostani szerelemprojektjeid előtt a PR és a marketing különböző területein dolgoztál, és azokat a munkáidat is szeretted.

Az egyetem után ügyfél- és ügynökségi oldalon is sokat dolgoztam ebben a szakmában, az utolsó években pedig szabadúszó lettem, és talán az volt a legtesthezállóbb. Rájöttem, hogy akkor tudok a leghatékonyabban dolgozni, ha a magam ura lehetek, és tényleg nagyon élveztem, főleg a kreatív és stratégiai tervezést és az írást. Később nagyot fordult a világ, és a szemléletem is megváltozott. Nem igazán lelkesedtem azért, hogy másokat fogyasztásra ösztönözzek. Szerencsére nem csak ezzel foglalkoztam: az egyik utolsó ügyfelem natúrkozmetikumokat gyártó magyar cég volt, ami ráadásul kis családi vállalkozásból nőtte ki magát. Őket nagyon szerettem a kommunikációs tapasztalatommal támogatni, és közben a fogyasztókat is a natúrkozmetikumok előnyeire hangolni. A nagy márkákkal és az influenszerekre épülő kommunikációval viszont már nem tudtam azonosulni.

A Bébicsirke bloggal több mint tíz éve a gasztrobloggerkedésbe is belekóstoltál. Hogyan csöppentél a gasztrovilágba?

Szintén egy korábbi ügyfelem révén, aki számára a konyha és a főzés témakörében gyártottuk a legtöbb stratégiát és tartalmat. A gasztroblog akkor nagyon titokzatos és menő jelenség volt, és nem nagyon lehetett tudni, hogy egy-egy blogot ki szerkeszt. Nagyon szerettem ezt a fajta naplóvezetést. Azt hiszem, ez volt az első hobbim, és a fényképezésben is egyre ügyesebb lettem, végül azonban leragadtam a sütésnél, és a tortakészítés lett a munkám.

A Tortashka torta- és süteményműhelyt a te esküvői tortád ihlette. Hogyan kezdődött és mit jelent számodra ez a projekt?

Az esküvői tortám megtetszett az egyik ismerősömnek és felkért, hogy készítsem el hasonló formában az ő esküvői tortáját is, amit egy csodálatos fotós, Török-Bognár Reni fotózott le, és tulajdonképpen így kezdődött. Az egyre növekvő igényből jött létre ez a vállalkozás.

Mi az, ami annyira megfogott a torták és a sütik készítésében, hogy végül úgy döntöttél, mostantól csak ezekre fókuszálsz?

Ez nagyon kedves szakma, igazából csak örömöt lehet szerezni vele másoknak, és én is nagyon édesszájú vagyok. Rengeteg izgalmas kihívás is van benne: a torták készítésében és a vállalkozás menedzselésében egyaránt.

Jelenleg mely torta- és sütifélék állnak a legközelebb a szívedhez? És melyik jelentette számodra az eddigi legnagyobb kihívást?

Az esküvői tortám volt a legnagyobb kihívás, mert azelőtt még sosem építettem emeletes tortát, ami nem is könnyű – elég sok tényezőnek kell összeállnia ahhoz, hogy jól sikerüljön. Jelenleg pedig a műhelytársam karácsonyi sütijei dobogtatják meg legjobban a szívemet. A francia cukrászat is állandó gyengém, és bár nagyon utálom a tourist spotokat, nemrég kiálltam egy 1,5 órás sort a Cédric Grolet Opéra (pékség, süteménybolt, cukrászda és bár – a szerk.) előtt Párizsban, és egyetlen percét sem bánom.

Az írás, a receptírás és a blogolás nem hiányzik?

Most a dalszövegeimmel és a NOIRA social- és promóciós anyagok megírásával elégítem ki az írói vénámat, és ez egyelőre elég.

Nagyon inspiráló, hogy az előbbiek mellett, ráadásul már anyaként az éneklésbe és a dalírásba is belevágtál. Emlékszel, hogy mikor jött el az az „ahapillanat”, amikor úgy érezted, hogy erre van szükséged?

Ezt nagyon jó érzés hallani! Amikor gyerekeim születtek, néhány évig egyáltalán nem hallgattam zenét, mert nagyon zavart, hogy nem tudok rá rendesen figyelni. De aztán egyszer egyedül vezettem haza valahonnan, és előtte elkezdtem keresgélni a Spotifyon, hogy milyen zenével üssem el az időt. Akkor szinte sokkolt, hogy mennyire hiányzott addig a zene, és rátaláltam H.E.R.-re, akinek a művészete annyira inspirált, hogy azonnal felhívtam az egyik barátomat, Havai Gábort, és megkértem, tanítson meg gitározni. Aztán körülbelül másfél hónap után gitárral megírtam az első dalomat, a You-t, és lőttek a gitártanulmányaimnak, viszont cserébe dalszerző lettem.

A NOIRA alapvetően egy szólóprojekt, de mostanra nagyon fontos részévé vált Gyarmati Fanny is. Hogyan találtatok egymásra?

Elég sorsszerű volt. Böbe mellett láttam gitározni, és le voltam nyűgözve attól, amit a gitárjával művel. Bekövettem Instagramon, és elkezdtem írni neki egy üzenetet, de nem mertem elküldeni. Végül ő írt nekem, hogy nagyon tetszett neki az akkor még egyetlen kiadott dalom, és örülne, ha együtt dolgoznánk. És akkor még nem tudtam, hogy producer is. A Weak girl óta minden dalt együtt írunk.

Tetszett az a kijelentésed, hogy a személyes lejátszási lista az egyik legőszintébb hely a világon, és zenészként rengeteget jelent számodra, ha a dalod valakiére felkerül.

A lejátszási listáikon az emberek nem annyira tudják takargatni a valódi zenei igényüket, és egy jól megszerkesztett lista szerintem szinte olyan, mint egy kifinomultan megtervezett művészeti kiállítás. A Spotify for Artistsban (a Spotify azon része, amelynek segítségével az előadók a profiljukat kezelhetik, és megismerhetik a rajongóikat – a szerk.) jól látható, hogy milyen playlistekre kerültek fel a dalaid, és sokszor óriásit dobban a szívem, amikor meglátom, hogy milyen körökbe (például a kedvenc artistjaim közé is) került be egy-egy dalom. Másrészt ez a legjobb visszajelzés arról, hogy mások is tudtak azonosulni a dalaim érzelemvilágával.

A másik kedvenc felvetésem tőled az, hogy a „boldogan éltek, amíg meg nem haltak” utáni élet is lehet művészileg inspiráló. Sokszor valóban úgy tűnik, mintha a slágerek zöme maximum a kezdeti rózsaszín felhőkről vagy az összetört szívekről szólna. Üdítő, hogy te másként állsz a dologhoz, beleszövöd például a zenédbe a gyerekekkel megélt érzelmeket.

Tulajdonképpen a „boldogan éltek” után jönnek az igazi kihívások, a mindennapokban megtalálni a boldogságot sokkal nehezebb és embert próbálóbb feladat tud lenni, mint egy rózsaszín felhőben és én most éppen ebben vagyok és leszek is remélhetőleg örökké. A zene és a dalírás nagy segítség az érzelmek megélésében, más dalszerzőknél is olvasom, hogy a dalszerzés a feldolgozási folyamataik része, és egy-egy szövegrészlet csak jóval a megjelenés után nyer értelmet az életükben. A debüt albumomon lesz egy dal, amit a gyerekeimnek írtam Let you címmel és gyakorlatilag egy mantra magamnak, hogy mindig hagyjam őket a saját útjukat járni, pedig még nagyon messze vagyunk attól, hogy elengedjem őket.

Dalok, klipek, évzáró lakáskoncert, készülő nagylemez – pörögnek a dolgok. Mik voltak (és lehetnek még) 2023 csúcspontjai számodra zenei téren?

2023 egy nagyon fontos év volt és nagyot lépett előre a NOIRA. Év elején megnyertem a Petőfi Nagylemez Programot, ennek révén készülhetett el az év során a debütalbumom teljes anyaga, amiről négy single két videóklippel és egy live sessionnel már ki is jött. Szintén idén, tavasszal vett szárnyai alá a Launching Gagarin Records & Management, és a zenekarunk is idén nyerte el a végleges formáját a csodálatos fúvós szekcióval, akik teljesen újraírták a live setünk hangzását. Felléptünk az A38-on, a Music Hungary showcase-en, Veszprémben, játszottunk Pozsonyban és a Waves Viennán Bécsben is. Ezt a sok hihetetlen élményt fogjuk megünnepelni december 9-én az Expo Studióban a saját szervezésű, évzáró lakáskoncertünkön, azokkal a fantasztikus vendégzenészekkel, akikkel ebben az évben együttműködtünk: nameatmarkkal, aki a Pillow talkingban a duettpartnerem és a szlovák TIMEA-val, akinek a pozsonyi koncertjén voltunk vendégelőadók. Nemrég vele is készült egy közös dalunk, amit 2024-ben hozunk majd ki.

És a Tortashkával mi volt a fénypont?

Most egy nagyon sikeresen lezárt esküvőszezon volt az év legnagyobb teljesítménye, amiben végre nem vállaltam annyira túl magam. 

Volt már rá példa, hogy a két szenvedélyed összefonódott: egy esküvőn, ahova tortát készítettél, és amin fel is léptél. Tervezel még hasonló együttállást?

A szombati lakáskoncertünkre is viszek Tortashka sütiket, mert ez nagyon személyes esemény lesz számomra, és szeretném így is beleadni a szívem és a lelkem.

2024-re milyen terveket szövögetsz?

2024 a debütalbumom megjelenésének éve lesz. Remélem, hogy minél több helyre el tudjuk vinni a teljes zenekarral, mellette a Tortashka is hatékonyan tovább működhet, és a családom is izgalmas kalandként fogja fel az életünket. A férjem a zenei pályára lépésemmel egy időben kezdett el kaszkadőrködni, szóval nálunk nem csak én szolgáltatom az izgalmakat.

Portréfotók: Sutus Fanni

#pénteki kultúrrandi