Pablo Picasso AFP.jpg

Ritka Picasso-művek ezrei érhetők el egy új online archívumban

A párizsi Picasso Múzeum jóvoltából több ezer műalkotás, fénykép, hangfelvétel és kapcsolódó emléktárgy böngészhető.

A múzeum közelében egy külön tanulmányi központot is meg fognak nyitni idén, amelyet kutatók és rezidens művészek használhatnak majd. Az online portálon azonban bárki kedvére barangolhat a Picassóhoz köthető műalkotások, esszék, hangfelvételek és interjúk között. Az archívum 19 ezer olyan fotót is tartalmaz, amelyeket a nyilvánosság még soha nem láthatott. További 200 ezer szöveg digitalizálása és a portálra való feltöltése várható még az elkövetkező években.

A spanyol festő és szobrász a 20. század egyik legbefolyásosabb művésze, leginkább a kubista mozgalom társalapítójaként ismerik Georges Braque mellett. 1881-ben Málagában született, élete nagy részét azonban Franciaországban élte le. 1992-ben családi archívumát is a francia államra bízták, amely azóta is felügyeli azt. Tavaly a festő halálának 50. évfordulóján számos kiállítást szerveztek, amelyek a művész máig tartó hatása előtt tisztelegtek.

A cikk forrása itt olvasható.

Ez is érdekelheti

Tíz legendás művészpár, akik együtt írták át a művészettörténetet

A művészpárok történetében ritkán válik szét tisztán a szerelem, a munka és a versengés. Egy közös műterem, egy hosszú beszélgetés, egy válságos házasság vagy éppen egy szakítás ugyanúgy nyomot hagyhat egy életművön, mint egy iskola vagy művészeti mozgalom. A következő párok nem azért érdekesek, mert híresek voltak együtt, hanem mert a kapcsolatukból művek, fordulatok, új formák és új önértelmezések születtek.

A hónap legnagyobb durranásai az elmúlt fél évszázadban

A legnagyobb hazai Picasso-kiállítás, Bartók-év botránnyal, az első Múzeumok Majálisa, Bevezetés a szépirodalomba, ez az FG-4-es föld.

Hírmozaik – április 8.

Újabb látványos üstököst láthatunk az égbolton, elindult a pályázás az Ezüstgerelyre, Madrid nem adja kölcsön a híres Picasso-képet – hírösszefoglalónk.

Április 8-án történt

„Ha valaki éltében ürességet talál, órái hasztalanul s unalommal folynak, s ő nemigen érti s tudja: mire való, mért van s mért él? Bizonyára elfelejté vagy soha eszébe sem juta, hogy van hazája. Nem öli az unalom, kevés lesz annak a huszonnégy óra, s nem untatja azt a kora nyári hajnaltámadat, ki honja ügyében fáradoz. A legszentebb kötelesség teljesítésének érzése tölti be az élet minden helyezetiben édes megelégedéssel a hív hazafit, legyen herceg, legyen zsellér!” – fogalmazta az 1860. április 8-án elhunyt Széchenyi István, „a legnagyobb magyar”.