000_C9CL8KE.jpg

Csomó irodalmi díjra esélyes a népszerű kötet, most kizárták a Goncourt-jelölésből

Gyanús, hogy jelentős részét AI generálta Thélyson Orélien kanadai-haiti szerző C'était ça ou mourir (Vagy ez, vagy meghalni) című regényének, amelynek a jelölését pénteken vonták vissza. A díj odaítéléséről döntő bizottság üzenetértékűnek szánja a kizárást.

A döntést „a Goncourt-díj és az Akadémia integritásának megőrzésére irányuló szándék vezérelte, amelynek központi szerepe a nők és férfiak által írt irodalom népszerűsítése és kitüntetése" – írta közleményben a legnagyobb presztízsű francia irodalmi elismerés, a Goncourt-díj bizottsága, amely a hatalmas olvasói sikernek örvendő regényt beválogatta – első körben – a november 4-én odaítélendő rangos díjra.

A visszavonás indoklásában szerepel, hogy a plágiumvizsgálat során Orélien „az időmúlásával vétkesnek  bizonyult”, valamint kiemelték azt is hogy „több megbízható kutató és újságíró elemzésének egybevágó” eredménye az volt, hogy a regény „valószínűleg jelentős mértékben egy mesterséges intelligencia terméke".

A hétfőn, egy akkor még titkos X-fiókon megfogalmazott vádakhoz, miszerint a szerző a regényéhez mesterséges intelligenciát használt, szerdán újabb vádak érkeztek Kanadából, amelyek szerint Thélyson Orélien több mint tíz évvel ezelőtt több plagizált szöveget publikált.

„Egyértelmű üzenetet akarunk küldeni" annak érdekében, hogy „megerősítsük, hogy semmilyen módon nem támogatjuk vagy szentesítjük a mesterséges intelligencia segítségével generált szövegek létrehozását" – írta a bizottság.

Az Akadémia, amelynek elnöke Philippe Claudel író, október 6-án hozza nyilvánosságra a jelöltek második körös, szűkített listáját.

Thélyson Orélien regénye, amelyet először tavasszal Kanadában, majd augusztusban Franciaországban a Grasset kiadó gondozásában adtak ki, jelenleg a legkeresettebb kortárs mű a könyvesboltokban. Hétfőn elnyerte a Fnac könyvhálózat regénydíját, és szerepel a fő irodalmi díjak, köztük a Fémina és a Médicis jelöltjeinek listáján.

A montréali Boréal kiadó a plagizálás miatt bejelentette, hogy felfüggeszti a 38 éves regényíró könyvének „promóciós tevékenységeit". Thélyson Orélien már több hete Franciaországban tartózkodik a könyv promóciója miatt, amelyet csütörtökön a Manosque-i Könyvfesztiválon folytatott.

Pénteken részben kiderült, hogy ki áll a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatos vádak mögött. Samuel Fitoussi esszéíró, a Figaro című napilap munkatársa elismerte az X közösségi oldalon, hogy része annak a „kollektív projektnek", amelynek többi tagja egyelőre nem fedte fel magát. Fitoussi azt állítja, hogy az irodalom védelmében lépett fel.

„Bár inkább technooptimista vagyok, attól tartok, hogy több ezer éves, írásra alapozott civilizáció után a mesterséges intelligencia a szövegolvasás és -írás eltűnését okozza" – írta egy hosszú üzenetben.

Ez az első irodalmi botrány Franciaországban, amelyet a mesterséges intelligencia kérdése okozott, amelynek gyors fejlődésével szemben a könyvszakma eddig nem állapított meg közös szabályokat.

Nyitóképen Thélyson Orélien író, költő és esszéista 2026. szeptember 8-án. Fotó: Joel Saget / AFP

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – november 5.

Új színházi fesztivál indul Miskolcon, a Booker-díjas magyar származású David Szalay lesz a zágrábi könyvvásár egyik kiemelt vendége, tizenötödszörre rendezik meg a Wine&Violin Hegedű- és Vonókészítők Szalonját a Fonóban, 8 napon át, 8 helyszínen és 74 fellépővel várják az érdeklődőket a HanukaFeszten – hírösszefoglalónk.

Nemes László új filmjéért rajonganak a francia kritikusok és nézők

Nemes László Moulin című történelmi drámája a franciaországi bemutató hetében az új filmek nézettségi listájának élére került, és a Benelux államokban is az első helyen debütált. Az alkotás a francia kritikusok tetszését is elnyerte, az Écran Total filmes szaklap az Audience Favourite, vagyis a Közönség Kedvence címmel ismerte.

Elveszettnek hitt ókori Apolló-szobor a hónap kincse a Nemzeti Múzeumban

Nyolcvan éve, a második világháborút követő zűrzavaros időkben került ki a muzeológusok látóköréből és évtizedekig az Újkori Főosztály Vegyes Gyűjteményében állt, azonosítatlanul a műalkotás, amely sokáig 19. századból származó patikaszoborként szerepelt a nyilvántartásban. Pedig valójában a második századból származik, Antonius korából.

Hírmozaik – november 4.

Jazz, alternatív zene és népzene találkozik a Fonóban, bejelentették az idei Cervantes-díj nyertesét, a sünök védelmére hívja fel a figyelmet az MME.