Ráday Mihály fotói ma is bizonyítják, hogy folyamatosan lopják a lándzsát a városvédő Pallasz Athéné kezéből
Csaknem pontosan öt éve, 2021. július 16-án hunyt el Ráday Mihály városvédő, televíziós és művészettörténész, aki évtizedeken át óvta és dokumentálta Budapest épített örökségét. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye által elindított Nem fekete-fehér című online tematikus oldalon mindenki számára hozzáférhetővé vált az értékőrző operatőr budapesti fotóhagyatéka.
Ráday Mihály 1980-ban, a Magyar Televízió operatőreként a Terefere című műsorban vágott bele abba a gigászi munkába, mely az Unokáink sem fogják látni… sorozatban teljesedett ki. Az utóbbinak szállóigévé vált az alcíme: avagy a Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát. 1981 őszétől kezdve tárta a nézők elé pusztuló értékeinket, a szemet bántó felújításokat, a változó városkép új torzszülöttjeit. Már az első adásban meghirdette a „városvédő fényképezést”, 1982–83 fordulóján pedig megalapította a Budapesti Városszépítő (későbbi Városvédő) Egyesületet, melynek tagjai alaposan dokumentálták fényképeiken az Andrássy út épületeinek jelentős részleteit, és dolgoztak Belső-Terézváros épített értékeinek megörökítésén is.
„Kimondatlanul is tudatosították bennük, hogy eltérő mértékben, de mindenki felelős azért, amit lát, ugyanakkor cselekedhet is azért, hogy amit lát, ne maradjon így” – fogalmaz a városvédő televíziós-művészettörténészről az online elérhetővé tett gyűjteményt gondozó FSZEK ajánlása.
Ráday Mihály 2012-ben csaknem nyolcezer színes felvételt adott át a Budapest Gyűjteménynek, melyeken városvédő munkája során dokumentálta a főváros hihetetlenül gazdag, de azóta is folyamatosan sérülő építészeti hagyatékát. Az 1985 és 2005 között készült képeken mintegy ötszáz budapesti helyszín és téma szerepel. A fotók többségét Ráday maga készítette, kis részüket másoktól kapta, és sajátjaival együtt őrizte meg, majd adta át.
A Nem fekete-fehér című weboldalon kereshetővé vált a hagyaték teljes eredeti jegyzéke is, amely forrásértékű dokumentum a tudományos kutatók, helytörténészek és a laikus érdeklődők számára is. Az oldalra kattintva huszonöt kiemelt helyszín járható be virtuálisan Ráday Mihály fényképei és a hozzájuk kapcsolódó történetek segítségével. A válogatásban többek között a New York-palota, a Hungária fürdő, a Gresham-palota, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga és a Városliget is szerepel.
Ráday Mihály munkája során életveszélyes állapotú épületekbe is bement, ahol természetesen nem voltak ideális fényviszonyok, ha valami érdekeset látott, azt zuhogó esőben is lekattintotta, és szívesen örökítette meg a séta közben felbukkanó építészeti részleteket is. A könyvtár tudatosan döntött úgy, hogy utólagos technikai korrekció nélkül teszi közzé a felvételeket.
„Ezen a honlapon a lámpalázasan induló, később felbátorodó, utóbb már megkerülhetetlen, de mindig »küldetésben járó« Ráday Mihályra szerettünk volna emlékezni (...). A hajdani műsor felvételeinek sorsáról nem tudni. Viszont Ráday korai fekete-fehér negatívjai a BTM Kiscelli Múzeumában, budapesti vonatkozású színes fényképei a FSZEK-ben, levelezése, iratanyaga (sok-sok fotóval, fondokba rendezve) a BFL-ben megvannak, és felfedezésre várnak. Hatalmas, szerteágazó, sokrétű, gazdag anyag, amiről érdemes lesz még nagyon sokat gondolkodnunk” – hívja fel a figyelmet Ráday Mihály munkásságának súlyára és jelentőségére az új oldalt ajánló Nagy Zita, a FSZEK munkatársa.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár másik kezdeményezéséhez, a 2025–2026-os Ráday Mihály Emlékprojekthez kapcsolódva 34 önkéntes kutatta a Király utca Kiskörút és Nagykörút közötti szakaszának történetét. A résztvevők fényképek, interjúk, levéltári dokumentumok és digitális források felhasználásával negyven épület múltját dolgozták fel, mely által egy újabb szabadon kutatható várostörténeti adatbázis keletkezett.
Címlapfotó: Ráday Mihály operatőr a Keménykalap és krumpliorr című film forgatásán 1973-ban. Fotó: Fortepan/Ráday Mihály
