Rangos elismerést kapott a Budapesti Fesztiválzenekar új Eroica-lemeze
A Diapason francia zenei magazin értékes díjjal, havi ajánlásával jutalmazta a Fischer Iván dirigálta Budapesti Fesztiválzenekar legújabb, a Channel Classics kiadásában megjelent lemezét, melyen Beethoven harmadik, Eroica című szimfóniája és a Coriolan-nyitány hallható.
A Diapason magazin kritikusai 2009-ben az Arany Hangvilla díjat ítélték oda a BFZ-nek egy Mahler-felvételért. A legutóbbi, 2024 májusának legjobbjait értékelő friss elismeréshez Hugues Mousseau írt indoklást, így méltatva a lemezt: „Van valami felvillanyozó abban a biztosságban, finomságban, amellyel a karmester szabályozza az áramló energiákat, és a legkülönbözőbb szinteken készteti a zenekart szinte beszédszerű ékesszólásra. Igazi mérföldkőhöz értünk a mű lemezfelvételeinek történetében.”
A felvétel kiugróan népszerű lett a streamingen is: az Apple Music felületén a szimfónia első tételét egy hónap alatt több mint kilencvenezerszer játszották le, és a platform be is válogatta a lemez egyik tételét a hónap tíz legfontosabb klasszikus zenei felvételének lejátszási listájára.
Tavaly nyári turnéján, a BBC Proms komolyzenei fesztiválon adott koncertjeinek harmadik estéjén a BFZ eljátszotta az Eroicát, az előadás kritikai fogadtatása már ekkor rendkívül pozitív volt. A Channel Classics lemezfelvétele néhány héttel később, 2023 augusztusában készült a Rumbach utcai zsinagógában, csak pár nappal azelőtt, hogy több mint tízezer ember hallhatta a szimfóniát a Hősök terén.
A nemzetközi kritikai visszhang is nagyon elismerő. Az első német és angol nyelvű kritikák a korhű előadások korában egy régebbi, klasszikus interpretációs stílus visszatértét üdvözlik. A The Guardian „friss és erőteljes” értelmezésként jellemzi a felvételt, a The Times pedig úgy véli, a zenekar „a nyitó allegro tüzes és friss megszólalásában és a scherzo táncos színeiben a legkiválóbb”. A The Classic Review az összhangzás komponenseit, az egyes szólamokat külön is értékeli. A kritikus szerint már a nyitótétel kezdete „a Beethoven-értelmezés egy elmúlt korszakába repíti a hallgatót; kevésbé lázadó talán, de nemesebb”. A Der Opernfreund szerint a lemezen „Fischer a hagyományos pátosz vagy monumentalitás helyett olyan megközelítést választ, amely a mű lírai tulajdonságait hangsúlyozza”.
A lemez kritikai visszhangját bővebben ez a cikk szemlézi.
