Rekonstruálták a Heródes-kori Szentély udvarának mozaikpadlóját Jeruzsálemben a megtalált mozaikdarabkák alapján.

A Templomhegyről mintegy tizenöt éve kidobott építési
törmelék folyamatos átszitálásával és vizsgálatával foglalkozó kutatócsoport
telephelyén, a Micpe Hamasuot nevű Jeruzsálemi domboldalon létrehozta a
Heródes-korában újjáépített jeruzsálemi zsidó Szentély udvarán található
mozaikpadló pontos másának egy négyzetméteres modelljét.

A kutatók néhány évvel ezelőtt közzétettek egy jelentést a megtalált mozaikrészek matematikai modellek segítségével történő összeillesztésével a lehetséges mintázatokról. Ennek alapján a világ különböző pontjain számos helyen rekonstruálták a kétezer évvel ezelőtti padlót. A jeruzsálemi kutatócsoport úgy véli, hogy az általuk elkészített változat mutathatja be a legjobban és legpontosabban az egykori valóságot.

Nagy Heródes (i.e. 74/73-i.sz. 4.) hatalmas építkezéseiről is ismert. Egyik legjelentősebb vállalkozása Jeruzsálemben a zsidó Szentély felújítása, újjáépítése volt.

A Szentély méretét és arányait pontosan szabályozták a Biblia szövegei, de körülötte a rá jellemző grandiózus építkezésekkel jelentős változásokat hajtott végre. Támfalakkal vette körül, majd feltöltötte földdel. Hatalmas terasszá alakította az épület körüli dombot, ahol jelenleg az Al-Aksza muzulmán épületegyüttese található, és melynek nyugati támfala a Siratófal.

A zsidók felkelésének leverésekor, i.sz. 70-ben a
római légiók lerombolták az egykori épületeket, csak a hatalmas terasz maradt
fenn. Még lerombolása előtt a rekonstruálthoz hasonló padlón járt a Szentélyben
az evangéliumok szerint Jézus.

Az Újszövetség szerint Jézus fiatal korában
zarándoklatra és tanulni ment a Szentélybe, idősebb tanítóként pedig kizavarta
onnan a kufárokat és a pénzváltókat. A zsidó vallás szerint minden évben
háromszor a jeruzsálemi Szentélyhez kellett járulni a zarándokünnepeken.

A mozaikpadlót különböző színű, más-más területekről
származó kövekből rakták ki, színes geometrikus mintázatokat formáltak a kis
kődarabokból. A kézzel faragott kövek alapanyaga a jeruzsálemi hegyekből
származó világos mészkő és a Holt-tenger környékén fejtett sötét színű kövek,
valamint az Égei-tenger vidékéről importált márvány volt.

A háromszínű, fekete, fehér és barna padló újraformálásában a Szentélyt bemutató korabeli szövegekre is támaszkodtak. Többek közt Josephus Flavius, a korszak zsidó történésze is írt arról, hogy a Szentély udvarát „mindenféle kövekből fektették".

A rekonstruált padlózat látogatható az Olajfák hegyének közelében, Micpe Hamasuoton, ahol a vállalkozó kedvű látogatók a törmelék átszitálásában is segédkezhetnek, természetesen csak a járvány után.

Fotó forrása: Israel Archaeology Foundation