Rómeó-és-Júlia-Rudolf_Szonja-Bodoky_Márk-fotó-Éder_Vera (3).jpg

Egy hétvége, két Rómeó és Júlia-bemutató

A Miskolci Nemzeti Színházban hagyományosan, a társulat művészeivel, míg a székesfehérvári Vörösmarty Színházban a 2024-es Atlantisz Program két győztes diákszínjátszó-csoportjának tagjaival mutatták be Shakespeare klasszikusát.

Október 11-én mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház a Rómeó és Júliát Béres Attila rendezésében. Shakespeare tragédiája Rudolf Szonja és Bodoky Márk főszereplésével látható a Nagyszínházban. Arról, hogy hogyan próbáltak kulcsot találni szerepeikhez, a Júliát játszó Rudolf Szonja így fogalmazott a színház munkatársának adott interjúban: „Megpróbáltam engem és őt összerakni. Rájöttem, hogy nem is vagyunk olyan távol egymástól Júliával. Annyi mindent lehet megfejteni ebben a darabban! Ha már csak magát a szöveget is nézzük, annyira tudni kell, hogy minden költői kép mögött milyen gondolat rejlik, és ezáltal nagyon sokáig lehet foglalkozni vele.” A Rómeót alakító Bodoky Márk máshogyan közelített: „Nagy dolog ez egy színész életében, de emlékeztetnem kell magam újra és újra, hogy bár ez egy híres darab, attól még nem feltétlenül más, mint bármelyik másik szerep, nem szabad sem jobban, sem kevésbé akarni.”

„Ha jól sikerül – fejezte ki reményét Rudolf Szonja –, szerintem az emberek meg fognak állni egy pillanatra és elgondolkoznak azon, hogy ők mi alapján élik vagy élték eddig az életüket. És remélem, hogy  meg fognak állni egy pillanatra. Talán még a levegő is megáll bennük egy másodpercre.” Bodoky Márk pedig hozzátette, bízik abban, hogy a nézőknek szívfacsaró élményben lesz részük.

Bár a két miskolci művész is nagyon fiatal, a Vörösmarty Színházban bemutatott Rómeó és Júliát még náluk is ifjabbak játsszák, ugyanis a székesfehérvári teátrum  nagy múlttal rendelkezik a diákszínjátszás területén. Ebben az évadban már tizedik alkalommal rendezik meg az Atlantisz Programot, ahol a térség középiskolái közösen adnak elő egy kiválasztott színdarabot.

A mi Rómeó és Júliánk a Vörösmarty Színházban a Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló Diákszínpadának előadásában . Fotó: Kiss László
A mi Rómeó és Júliánk a Vörösmarty Színházban a Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló Diákszínpadának előadásában. Fotó: Kiss László

A 2024-es győztes csapatok a Pelikán Fészekben mutatkoztak be október 12-én. A mi Rómeó és Júliánk első felvonását a Teleki Blanka Gimnázium TeDi Színjátszóköre állította színpadra Somos Ákos rendezésében, a második felvonást pedig a Ciszterci Szent István Gimnázium Fejér Holló Diákszínpada játszotta el Ferenczy Noémi rendezésében. Az előadás táncjeleneteinek koreográfiájáért Rovó Tamás felelt.

A zömmel középiskolásokból álló csapatok már júniusban elkezdték a próbákat, majd augusztus végétől egészen a főpróbahétig folyamatosan dolgoztak a produkción. Elmondták, hogy nagyon izgalmas számukra profi, kőszínházi körülmények között alkotni, ahol a színészi játék mellett a műszaki eszköztár is rendelkezésükre állt.

Ez is érdekelheti

Halhatatlan piercingkultúra: Ötzi fülétől a Sziget Nagyszínpadáig

Honnan ered korunk divaton túlmutató piercingkultúrája? A popkult jelenség ősi gyökereinek nyomába eredtünk.

Függőségének naplója tette híressé az angol ópiumevőt

Kétszáznegyven éve, 1785. augusztus 15-én született Thomas de Quincey angol esszéista és kritikus, az Egy angol ópiumevő vallomásai, a Tavi emlékek és az Immanuel Kant utolsó napjai című művek szerzője.

Az öregasszonyok ideje, a problémadarabok aranykora és az orosz bohóctréfák öröksége

Az Őszi álomban nincsenek üresen elhangzó mondatok, A fiú minden didaxisa ellenére fontos vállalás, a Szentivánéji álom pedig ízig-vérig orosz előadás. Beszámolónk a szolnoki Országos Színházi Találkozó szakmai beszélgetéseiről.

Mérő László: Ti mind innovációk vagytok!

Mérő László szerint nem a zsenialitás viszi előre a világot, hanem a jó időzítés és a felismerés, miben vagyunk igazán jók.