– A művészetet sokan luxusnak tekintik, de eredményeink azt sugallják, hogy a képzőművészeti alkotások megtekintése – akár hobbiként, akár célzott terápiaként – jelentősen javíthatja a jóllétünket – fogalmazott MacKenzie Trupp, a Bécsi Egyetem és a hollandiai Radboud Egyetem vezető kutatója a Der Standardnak.
Trupp már 2023-ban arra a következtetésre jutott, hogy egy Monet-festmény egy-két perces digitális nézegetése is javíthatja a szubjektív jóllétet. A Bécsi Egyetem kutatása szerint azonban a művészet egyszerű megtekintésének pontos hatásai még feltáratlanok. A korábbi kutatások középpontjában javarészt az alkotói folyamat állt, nem pedig a megtekintés.
Egy új tanulmányban ezért 6805 résztvevővel 38 vizsgálat adatait összegezték, hogy kiderüljön, milyen pszichológiai folyamatok vezethetnek nagyobb jólléthez. A vizsgálatban mindenféle képzőművészeti alkotás – festmények, rajzok és szobrok – hatását vizsgálták.
A Bécsi Egyetem szerint most először azonosítottak öt mögöttes mechanizmust: az affektív, a kognitív, a szociális, az önátalakító – azaz az identitást erősítő vagy az önreflexiót elősegítő – és az ellenálló képességet erősítő mechanizmusokat. A művészet élvezete például a saját érzelmeink szabályozásához és örömhöz vezethet. Serkentheti az elmélkedést vagy felkeltheti a kíváncsiságot, és intellektuális kihívást jelenthet. Enyhíti az olyan érzéseket, mint a magány, és segít a stresszes helyzetek kezelésében. Mivel a művészet már jelen van a köz- és magánterekben, és viszonylag könnyen beilleszthető a saját életünkbe, a kutatók a mentális egészség támogatásának költséghatékony eszközét is látják benne.
A kutatás részleteiről a Journal of Positive Psychology folyóiratban olvashatnak.
