64e3424c272fede08a5cf6ce.jpg

Rossz a kedve? Nézegessen képzőművészeti alkotásokat!

A Bécsi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tanulmány szerint már pusztán a vizuális alkotások megtekintése is hozzájárulhat a jóllétünkhöz.

– A művészetet sokan luxusnak tekintik, de eredményeink azt sugallják, hogy a képzőművészeti alkotások megtekintése – akár hobbiként, akár célzott terápiaként – jelentősen javíthatja a jóllétünket – fogalmazott MacKenzie Trupp, a Bécsi Egyetem és a hollandiai Radboud Egyetem vezető kutatója a Der Standardnak.

Trupp már 2023-ban arra a következtetésre jutott, hogy egy Monet-festmény egy-két perces digitális nézegetése is javíthatja a szubjektív jóllétet. A Bécsi Egyetem kutatása szerint azonban a művészet egyszerű megtekintésének pontos hatásai még feltáratlanok. A korábbi kutatások középpontjában javarészt az alkotói folyamat állt, nem pedig a megtekintés.

Egy új tanulmányban ezért 6805 résztvevővel 38 vizsgálat adatait összegezték, hogy kiderüljön, milyen pszichológiai folyamatok vezethetnek nagyobb jólléthez. A vizsgálatban mindenféle képzőművészeti alkotás – festmények, rajzok és szobrok – hatását vizsgálták.

A Bécsi Egyetem szerint most először azonosítottak öt mögöttes mechanizmust: az affektív, a kognitív, a szociális, az önátalakító – azaz az identitást erősítő vagy az önreflexiót elősegítő – és az ellenálló képességet erősítő mechanizmusokat. A művészet élvezete például a saját érzelmeink szabályozásához és örömhöz vezethet. Serkentheti az elmélkedést vagy felkeltheti a kíváncsiságot, és intellektuális kihívást jelenthet. Enyhíti az olyan érzéseket, mint a magány, és segít a stresszes helyzetek kezelésében. Mivel a művészet már jelen van a köz- és magánterekben, és viszonylag könnyen beilleszthető a saját életünkbe, a kutatók a mentális egészség támogatásának költséghatékony eszközét is látják benne.

A kutatás részleteiről a Journal of Positive Psychology folyóiratban olvashatnak.

Ez is érdekelheti

Rómer Flóris nemcsak a műemlékeket, de ha kellett, a hazát is védte

Kétszáztíz éve, 1815. április 12-én született Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok, a magyar régészettudomány megalapozója, a műemlékvédelem kezdeményezője, aki tudományos tevékenysége mellett nemzetőrként és utászként is harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.

Százezer cserépdarab bizonyítja János evangéliumának igazságát

Ősi kert nyomaira bukkantak Jézus hagyomány szerinti temetkezési helyénél, Jeruzsálemben a Szent Sír-templom alatt, megegyezően a János evangéliumában írtakkal – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál az ásatásban részt vevőket idézve.

A modern gasztronómia atyja szerint a nemzetek sorsa függ az étkezéstől

Kétszázhetven éve, 1755. április 1-jén született Jean Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, minden idők egyik legnagyobb ínyence, a modern gasztronómia atyja, akitől a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy” és a „A sajt nélkül végződő vacsora olyan, mint egy félszemű szépasszony” szállóige származik.

Még mindig a televízióban bíznak leginkább a magyarok

Összességében alacsony az egyes médiumokba vetett bizalom, de még mindig a televíziónak a legjobb a megítélése Magyarországon. A legkevésbé hitelesnek ezzel szemben a nyomtatott sajtót tartják az emberek. Ez derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság számára a hazai médiatudatosságról és a médiába vetett bizalomról készített friss kutatásból.