PAS5748-768x512.jpg

Drámai arckifejezésű, 2400 éves kerámiabábokat találtak Salvadorban

A bábok valószínűleg rituális célra készültek, és új perspektívába helyezik a közép-amerikai ősi civilizációk közötti kulturális összefonódást.

A Salvadorban felfedezett 2400 éves kerámiabábok arra utalnak, hogy az ősi közép-amerikai kultúrák szorosabb kapcsolatban álltak egymással, mint azt korábban feltételezték. A régészek 2022-ben öt kerámiafigurát találtak egy piramis tetején, amelyek közül négy női és egy férfialakot ábrázol. A leletek egy nyilvános rituálé részei lehettek, mivel emberi maradványokat nem találtak a közelben.

A figurák különleges vonása a drámai arckifejezésük: szemmagasságból dühösnek tűnnek, felülről nézve mosolyognak, alulról pedig ijedtnek hatnak.

A három nagyobb, 30 centiméteres figura mozgatható fejjel és nyitott szájjal rendelkezik, hasonlóan a mai játék babákhoz. A két kisebb figura – 18 és 10 centiméteresek – ékszereket és hajtincseket visel. 

Ez a második alkalom, hogy ilyen típusú figurákat eredeti helyükön találtak, és az első eset, amely egy férfialakot is tartalmaz. Az első hasonló lelet 2012-ben került elő Guatemalában. A Salvadorban felfedezett bábok körülbelül Kr. e. 400-ból származnak, és arra utalnak, hogy ez a rituális gyakorlat elterjedt lehetett a közép-amerikai preklasszikus és klasszikus korszakokban (Kr. e. 2000 – Kr. u. 900).

Salvadort korábban elszigeteltnek tartották a többi közép-amerikai kultúrától, részben az Kr. u. 400-500 körül bekövetkezett hatalmas vulkánkitörés miatt, amely rengeteg leletet megsemmisített. Az új felfedezések azonban azt sugallják, hogy a régió lakói kapcsolatban álltak Guatemalával, Nicaraguával, Costa Ricával és Panamával is. A helyszínen talált jádemedálok hasonlósága más közép-amerikai leletekkel megerősíti ezt a feltételezést.

A cikk forrása itt olvasható. 

Ez is érdekelheti

Szent Lászlóhoz tartozhatott a mezőkövesdi plébánián talált csonttöredék

A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő. A kutatás eredményeit a Nem csak por és hamu című kerekasztal-beszélgetésen ismertették november 16-án az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában.

Kecskeméten bukkant fel a boszniai kolostor eltűnt kincse

Négyszáz éves titokra bukkantak a kecskeméti régészek – Boszniáig vezetett a különleges lelet története. Szerb szakemberek és ortodox szerzetesek is érintettek a történetben.

Elveszettnek hitt ókori Apolló-szobor a hónap kincse a Nemzeti Múzeumban

Nyolcvan éve, a második világháborút követő zűrzavaros időkben került ki a muzeológusok látóköréből és évtizedekig az Újkori Főosztály Vegyes Gyűjteményében állt, azonosítatlanul a műalkotás, amely sokáig 19. századból származó patikaszoborként szerepelt a nyilvántartásban. Pedig valójában a második századból származik, Antonius korából.

Akár a világ legrégebbi hajóroncsa is lehet a Törökországban talált lelet

A török kulturális miniszter az X-en jelentette be a felfedezést, amelyet a Kekova-szigethez közel, a déli Antalya tartományban tettek.