A Maas melletti Sedannál elszenvedett döntő vereség után egy nappal a francia hadsereg - Patrice MacMahon marsall főparancsnok vezetésével - a belga határ közelében leteszi a fegyvert. III. Napóleon császár, aki csapatainál időzik, fogságba kerül, és még ugyanaznap lemond. 18 év után a második francia császárság is katonai vereséggel ér véget.
A porosz-német csapatok előrenyomulását Párizs felé már nem lehet feltartóztatni. Még szeptemberben megkezdik az ostromot és a város lövetését. Poroszország meglepő és gyors katonai sikerét Helmuth von Moltke vezérkari főnök terveinek köszönheti, aki - miután átlépve a Rajnát - a vasutat kihasználva három hadsereggel nyomult be Franciaországba. A német-francia háborúra az Otto von Bismarck porosz miniszterelnök által előidézett francia diplomáciai vereség adott alkalmat (egy Hohenzollern hercegnek a spanyol trónra jelölésével kapcsolatban 1869. VI. 1.; 1870. VII. 12.), és Franciaország azon elhatározása, hogy Poroszország hatalmának bármilyen irányú megnövekedését - mint az 1866 után (VIII. 23.) politikai erőviszonyok eltolódását - feltétlenül megakadályozza. A Poroszországban és Dél-Németországban kitört nemzeti lelkesedési hullám közös katonai fellépést eredményezett Franciaország ellen. A német-francia háború 1864 és 1866 után a harmadik előre eltervezett háború, mellyel Bismarck a német egységet megvalósítja. A porosz reálpolitikus ügyesen használja ki III. Napóleon presztízspolitikáját és a németek európai hegemóniájától, a német nemzetállam megvalósításától való félelmét.
