Az orvos és a nővér a tudás, az empátia és az elhivatottság megtestesítője, egyszerre hétköznapi és mitikus hős, az élet-halál fölötti döntések másodpercei és a személyes drámák egyszerre kínálnak izgalmat, érzelmeket és morális dilemmákat.
Egy kis kórházsorozat-történelem
Az 1938 és 1942 között moziban vetített Dr. Kildare volt az első olyan filmsorozat, amely orvost állított középpontba – később átkerült rádióra és tévére is, és az évtizedek során több színész is alakította a karaktert –, televízióban pedig a City Hospitalt tartják az orvos- vagy kórházsorozatok ősének, amely 1951-ben indult az Egyesült Államokban. Már ebben sem csak a gyógyítást állították középpontba – bár naturalisztikusságot tekintve köszönőviszonyban sem volt azzal, amit ma láthatunk a képernyőn –, fontos szerep jutott a magánéleti problémáknak is. Három évvel később kezdődött, és mindössze két évadot ért meg a Medic, az első realistának tekinthető kórházsorozat, amely betegségekkel, műtétekkel, szaknyelvvel is foglalkozott.
Dr. Kildare az Angyal árnyékában már feltűnt a ’60-as években a hazai televíziók képernyőin – a címszerepet játszó Richard Chamberlain ebben a sorozatban lett ismert –, az első par excellence kórházsorozat, a Kórház a város szélén Sova doktorral és kollégáival 1978-ban érkezett meg a testvéri Csehszlovákiából. Tíz évet kellett várni, hogy megláthassuk, milyen egészségügyi ellátást biztosítanak Brinkmann professzor kollégái és családtagjai a hanyatló nyugaton. A fehér és kék köpenyeket, a zöld fenyőket és a csupaszív történeteket az NSZK-ból importálták A klinika révén – amelyet egyébként a Kórház a város szélén inspirált. 1996-tól sugározta a Magyar Televízió a legújabb kori kórházsorozatok origóját, a Vészhelyzetet. Azóta jó néhány rezidens osztályos orvossá válását és pályaelhagyását végigkísérhettük közszolgálati és kereskedelmi csatornákon, illetve streamingplatformokon.
Ha megengedőek vagyunk, hazai tévétörténeti tényként rögzíthetjük a 2005 és 2022 között napi sorozatként futott Jóban rosszban-t, azzal a kitétellel, hogy a Csillagvirág Klinikán zajló eseményeket nézve a medikushallgatók maximum a hétköznapi intrikálás témájában képezhették magukat tovább.
Olvasóink figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy az alábbi válogatás nem nélkülözi a szubjektivitást, és az addikciós binge watching tekintetében sem mentes a kockázatoktól és a mellékhatásoktól.
+2 Kórház a város szélén
Lassú, helyenként melodrámai, de akár nosztalgiavonatozásra, akár egzotikus időutazásra alkalmas a sorozat – különösen megfelelő minőségűre hűtött minőségi cseh, szlovák sörökkel. Az alkotók teljesen komolyan vették a szakmaiságot: „Jaroslav Dietl, aki a forgatókönyvet írta, jól ismerte a történet hátterét, a kórházi közeget. De hogy minden hibátlan legyen a filmben, volt egy mellénk rendelt, felügyelő orvos is, akitől remek szakmai tanácsokat kaptunk. A forgatás előtt még egy szakmai gyakorlaton is részt vettünk a mosti kórházban, mert az volt a modell” – idézte fel egy interjúban Eliška Balzerová színésznő.
A Kórház a város szélén a Videán nézhető.
+1 A klinika
Ha igaz az, hogy a gyógyulást a szép környezet felgyorsítja, a fekete-erdei intézményből hamar hazaküldték a pácienseket. Nem oktatófilm ez sem, annak ellenére, hogy kórházszagot nyomokban azért tartalmaz a sorozat. (A muskátliillat sokkal erősebb.) Ugyan a drámákon nem rágta a körmét tövig egyetlen néző sem, a traumatológia pörgése pedig a szanatóriumokat idézte már akkor is, de a tájak, a sármos férfi- és az öntudatos női karakterek, no meg a méztónusú szinkronhangok mindenért kárpótoltak. És persze ott volt még a rendszerváltás idejének reménye, hogy amit látunk, az nem örök utópia. Baden-Württembergben is főznek jó söröket, velük A klinika és egész estés film spin offjai is remekül csúsznak.
10. Kérem a következőt!
„Kígyónak lábsó, / madaraknak fogsor, / diktál a beteg, / írja a doktor” – kezdődik a Nepp József és Romhányi József írta magyar rajzfilmsorozat főcímdala, amely már abban az időben tökéletes helyzetképet adott az orvosnál mindent is jobban tudó magyar betegről, amikor még az internet nem létezett. Dr. Bubó erdei háziorvos a körzetében élők pszichoszomatikus problémáit oldja meg háromszor tizenhárom részben. A csupa nőiesség barna medve asszisztens, Ursula reménytelen szerelme a megrögzött agglegény uhu iránt képviseli a szerelmi szálat, és nem kevés iróniával, de nagyon sok szóvicc által megjelennek a ’70-es és ’80-as évek társadalmi problémái is az epizódokban.
A Kérem a következőt! a Nemzeti Archívumból elérhető.
9. Dokik (Scrubs)
A 2001 és 2010 között futott vígjátéksorozat máig az egyik legkedveltebb kórházi témájú szitkom. A sorozat John Dorian (J.D.), egy fiatal orvos szemszögéből meséli el a Szent Szív Kórház mindennapjait. Hangsúlyt kap a barátság, a szerelem, a veszteség, de a legerősebben talán a felnőtté válás kihívásait boncolgatja. (Nem a patológián.) A sorozat mer újítani vizuálisan és narratívában is – különösen a belső monológokkal és szürreális képzelgésekkel –, de szerethető karaktereivel a zsáner keretein belül marad.
A Dokik a Disney Pluson nézhető.
8. A Grace klinika (Grey’s Anatomy)
2005 óta a seattle-i Grace Klinikát először Grace Mercy Westre, majd Grey Sloan Memorial Hospitalra nevezték át, Meredith Grey és Addison Forbes Montgomery sem dolgoznak már ott, de még mindig itt van az ország egyik legkeményebb sebészrezidensi programja. Huszonegy évada tart a sorozat, amelynek különlegessége, hogy a showrunnerek ügyelnek az aktualitásra és a relevanciára. Nemcsak annyit tesznek, hogy a kórházi esetek izgalmait az orvosok személyes drámáival szövik egybe, de bátran beemelnek olyan témákat is, mint a Covid vagy a reprodukció kérdései, beszélnek a rasszizmusról, a mentális egészségről, a női egyenjogúságról és a szexuális identitásról.
A Grace klinika és a Dr. Addison is a Disney Pluson nézhető.
7. Kés/Alatt (Nip/Tuck)
A felszínen csillogó világ, a mélyben kegyetlen emberi sorsok, morális dilemmák és sötét titkok – a provokatív, merész és helyenként sokkoló drámasorozat két plasztikai sebész életét követi Miamiban, majd Los Angelesben. A sorozatban sok szempontból dolgozták fel a testképzavar, az identitás, a szexualitás, a hatalom, a család és a társadalom felszínességének témáit. 2003 és 2010 között futott, minden epizód egy-egy páciens történetét mutatta be, miközben a két főszereplő saját életében is komoly válságokkal, érzelmi és erkölcsi kihívásokkal szembesül.
A Kés/Alatt a Maxon nézhető.
6. Ügyeletes hősök
A koreai sorozatipar ebben a klasszikus zsánerben is nagyot megy: egy korábban sikeres webnovella-sorozatot fejlesztettek tovább streamingre (érezzük ennek a mondatnak a 2025-össégét…). A helyszín egy problémákkal küzdő egyetemi klinikai traumatológiája, amelyet egy zseniális orvos, Baek Kang-hyeok vesz át. Megjárta a világ legveszélyesebb helyeit, de egy ilyen kórház is lehet konfliktuszóna. Unortodox módszerei és már-már irritáló önbizalma miatt nem indul feszültségmentesen a munka, de ahogy ez lenni szokott, szép lassan a kollégák elismerik őt, az osztály pedig a legjobbak közé kerül.
Az Ügyeletes hősök a Netflixen nézhető.
5. Ez fájni fog (This Is Going to Hurt)
Az Adam Kay azonos című, nagy sikerű könyve alapján készült brit sorozat főszereplője egy fiatal szülész-nőgyógyász életét követi egy brit állami kórházban. Adam cinikus, fáradt, mégis elkötelezett, és a folyamatos stressz és az érzelmi túlterheltség közepette próbál helytállni. A sorozat egyszerre szatirikus, nyers és mélyen emberi, a fekete humor és a kendőzetlen valóság elegye. Nem fél bemutatni a munka árnyoldalát – a hibák következményeit, a rendszer túlterheltségét és az egészségügyi dolgozók mentális terheit –, és attól sem fél, hogy ezt humorral, szeretettel és őszinteséggel tegye. Ráadásul lebontva a negyedik falat, ki-kiszólva a nézőkhöz.
Az Ez fájni fog a Maxon és az Apple TV-n nézhető.
4. M.A.S.H (M*A*S*H)
Regényből lett film, filmből lett sorozat – ez a M.A.S.H evolúciója. A széria 1972 és 1983 között futott, és az 1950 és 1953 között vívott koreai háború idején játszódik egy, nem sokkal a frontvonal mögött felállított amerikai mobil katonai kórházban; azaz a témáról a korabeli amerikai nézők közül sokaknak voltak saját emlékei. A sorozat alapzsánere a vígjáték, de ez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna benne igazán komoly, súlyos pillanatok, úgyhogy talán a sötét komédia vagy dramedy műfajjal közelebb járunk az igazsághoz.
A M.A.S.H. a Disney Pluson és az Apple TV-n nézhető.
3. Vészhelyzet Pittsburghben (The Pitt)
Nem egy kórházsorozat kapott Vészhelyzet+városnév címet a magyar szinkron keresztségében, de ebben az esetben lehet rá valid magyarázat: a főszereplő dr. Rabinovitchot az a Noah Wyle játssza, akit Carter doktorként ismert meg a világ. Itt a sürgősségi osztályt vezeti, és amellett, hogy életeket ment, küzd a túlzsúfoltság és alulfinanszírozottság ellen is. A sorozat szerkezete a 24-et idézi: a 15 rész a műszak 15 óráját követi végig.
A Vészhelyzet Pittsburghben a Maxon nézhető.
2. Doktor House
Dr. Gregory House-t (Hugh Laurie) nem a simulékony modoráért vagy a tankönyvi módszereket követő megoldásaiért szeretjük. Briliáns elme, logikája lenyűgöző, de függőségekkel küzd, cinikus, elveti a szabályokat, brutálisan őszinte és kifejezetten antiszociális, viszont minden rejtélyes orvosi esetet pontosan diagnosztizál. A 2004 és 2012 között készített sorozat nyíltan beszél a morális dilemmákról, fanyarul kritizálja az emberi természetet, az egészségügyet és a társadalmat, dramaturgiai eredetisége a detektívtörténetekre emlékeztető felépítés.
A Doktor House a Netflixen, a Sky Showtime-on és az Amazon Prime-on nézhető.
1. Vészhelyzet (ER)
A legújabb kori kórházsorozatok origója egyszerre szól a modern egészségügy kihívásairól, az élet-halál kérdéseiről és az emberség fontosságáról. A chicagói megyei kórház sürgősségi osztályán az 1994 és 2009 között játszódó széria bepillantást ad az orvosok, ápolók és betegek mindennapi küzdelmeibe úgy, hogy a gyors tempójú, életszerű sürgősségi eseteket mély érzelmi és társadalmi témákkal ötvözte. De a tizenöt évadon át futó Vészhelyzetnek nemcsak ezt köszönhetjük. Hanem – mások mellett – dr. Doug Rosst, azaz George Clooney-t is!
A Vészhelyzet a Maxon nézhető.
