Mikor kezdődött a palota története? Már a török hódoltságot követően, hiszen 1696-1698 között Kalcher Márton építette a barokk stílusú otthont Wilfersheim Miklós élelmezési biztos számára. Majd a 18. században élt itt Patachich Gábor kalocsai érsek, Barkóczy Ferenc egri püspök, aki át is építtette.
A kastély 1768-ban lett a Károlyi család birtoka. Károlyi György volt az, aki az épületet klasszicista stílusban felújíttatta. Bővíttette, modernizálta, főlépcsőházzal, korszerű istállókkal, könyvtárteremmel látta el, és gazdagon dekorálta az ingatlant ? olvasható a pim.hu-n, ahol T. Ridovics Anna úgy fogalmaz: ?a világlátott, széles látókörű főúr Széchenyi István és Wesselényi Miklós közeli barátja volt, támogatta reformpolitikájukat. Alapító tagja volt a Magyar Tudós Társaságnak (Magyar Tudományos Akadémia), szatmári követként tevékenyen vett részt az országgyűlés munkájában, 1848-ban Szatmár megye főispánja lett. A nagyszabású építészeti átalakításokra Anton Pius Riegel bécsi építészt kérte fel, a kivitelezési munkálatokat Hofrichter József pesti építőmesterre bízta. Az építkezés folyamán nem voltak megelégedve Riegel munkájával, ezért a gróf 1833 végén új építészt keresett. Választása a szintén a bécsi Akadémián végzett mesterre, Heinrich Kochra esett, aki egészen az 1850-es évekig a Károlyiak építészeként tevékenykedett Pest, Csurgó és Fót építkezéseinél. Majd amikor 1835-ben meghalt Hofrichter József, a kivitelezés irányítását Pollack Mihály, a klasszicista magyar építészet kiemelkedő mestere vette át.?
Talán kevesen tudják, de az irodalom nem a 20. században költözött először a Károlyi-palota falai közé. A nagy pesti árvíz után itt működött a reformkor egyik legjelentősebb irodalmi szalonja, ahol olyan vendégek fordultak meg, mint Vörösmarty Mihály, Kölcsey Ferenc, Batthyány Lajos, Szemere Pál, Toldy Ferenc.
A palota nemcsak a kor irodalmának adott otthont, hanem híres volt fényes estélyeiről is. Még Liszt Ferenc is zongorázott itt.
A gyönyörűen díszített falak azonban nemcsak boldog pillanatoknak voltak tanúi, hanem a szabadságharcot követő véres megtorlásnak is. Az osztrák hadvezér, Haynau itt alakíttatta ki hadiszállását; a grófi családnak csupán néhány szoba használatát engedélyezte. Károlyi Györgyöt a forradalom támogatásáért bebörtönözték, és csak súlyos váltságdíj ellenében engedték szabadon ? olvasható a pim.hu-n. Haynau Magyarország teljhatalmú katonai parancsnokaként kivégeztette az aradi vértanúkat, Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány elnökét. Rengeteg forradalmár lett Haynau áldozata, több száz magyart küldött Kufstein, Munkács, Olmütz várbörtöneibe. Amikor 1850-ben Ferenc József osztrák császár visszahívta a kegyetlen hadvezért Magyarországról, parancsnoka Joseph Radetzky császári tábornagy állítólag ezt mondta róla: ?Haynau olyan, mint egy borotva: mihelyt elvégezte dolgát, tokba kell tenni? ? olvasható a mek.niif.hu-n.
A XX. század elején újabb átalakítások vártak a palotára. Károlyi Mihály modern fürdőszobákkal, új konyhai felszereléssel korszerűsítette, és az istállók egy részének helyére autógarázst építtetett. Az épület többször is gazdát cserélt, 1928-ban a főváros vásárolta meg, majd 1946-ban visszakapta Károlyi Mihály, de csak rövid időre, hiszen ünnepélyes keretek között újból felajánlotta a közművelődés javára. A család részére csupán egy lakosztályt tartottak fenn, egészen 1997-ig az északi szárny végében ? tudhatjuk meg a pim-hu-n.
Az irodalom előtt a képzőművészetnek is otthona volt az épület. Itt nyert méltó elhelyezést a Fővárosi Képtár gyűjteménye 1953-ig, amikor megszűnt a Fővárosi Képtár, és gyűjteményét a Szépművészeti Múzeum anyagához csatolták.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 1957-ben nyílt meg az épületben, bár maga a Petőfi Társaság még 1876-ban alakult meg. Tagjai azt a célt tűzték ki, hogy a Petőfivel kapcsolatos összes emléket összegyűjtsék és megőrizzék. ?A lelkes tagok sok kéziratot, tárgyat, könyvet gyűjtöttek össze ? még kályhát, ágyat, nyomdagépet is, melyeket lakásokon tároltak, és amikor ott már nem fértek el, keresni kezdtek egy méltó helyet. A fővárostól kértek segítséget, és végül az adakozásból összegyűjtött pénzből Jókai Mór és Feszty Árpád Bajza utcai villáját alakították át múzeummá, amely 1909-ben nyílt meg. A Petőfi Ház alsó szintjén Petőfit, emeleti termeiben pedig Jókait idézte meg. A Petőfi Házat a II. világháborúban bombatalálat érte, majd államosították, végül a hagyatékokat a Petőfi Irodalmi Múzeum örökölte, amely azt a magyar irodalom számos nagy alkotójának (Ady Endre, József Attila, Móricz Zsigmond, Tamási Áron) írott, nyomtatott, tárgyi anyagával gyarapította? ? tudtuk meg E. Csorba Csillától, a PIM korábbi főigazgatójától (a vele készült interú ITT olvasható).
A Petőfi Irodalmi Múzeum megnyitása óta számtalan tárlatot rendezett, hogy az olvasás és irodalom szeretetét növelje, és a magyar írókat, költőket közelebb vigye a látogatókhoz. A képen éppen egy 1974-es Radnóti Miklós-kiállításba pillanthatunk bele.
A palota régi pompáját egy-egy teremben ma is láthatjuk. ?A főszárny díszes teremsorából a 2000 decemberében befejezett ? teljes épületet érintő ? felújításnak köszönhetően öt helyiség őrizte meg eredeti kialakítását. A legimpozánsabb az ötablakos Díszterem, ahol a márványkandalló felett három hatalmas tükör csillog. A Díszterem és a mellette elhelyezkedő háromablakos, Erkélyes terem falait műmárvány borítja. A következő, Vörös szalonoknak nevezett termek eredeti dekorációja nem maradt meg, mennyezetük stukkódísze is elpusztult. A ma Lotz-teremnek nevezett szalon mennyezetén látható falkép már a Fővárosi Képtár idején került ide; Lotz Károly műve a Múzsákat ábrázolja? ? írják a PIM.hu-n.
A Petőfi-kiállítás 1909 óta folyamatosan létezik a múzeumban, de ahogy a Petőfi-kutatás is állandóan változik és bővül, úgy a kiállítást is kell modernizálni és a változó látogatókörhöz igazítani, ezért az elmúlt időszakban megújult a tárlat. Az új kiállítás nagyon sikeres lett. ?Nem túl sok szöveggel az életút fontos csomópontjai mentén magyarázza el a mai gyerekeknek, hogy milyen választási lehetőségei voltak akkoriban egy fiatal férfinak, aki végül a tehetségére alapozva a költői létre szavazott. Mindezt testközelből, Petőfi alakját közel hozva szólítja meg a fiatalokat, éreztetve, hogy a választás mindenki életében elérkezik, és a döntéseink meghatározóan alakítják az életünket. Eközben a tárlat minden olyan tudományos és technikai aktuális újítást is behozott, amelyek muzeológiailag topnak számítottak a kiállítás készítésekor: vannak tudáspontok, hologramos terem, interaktív játékok? ? mesélte nekünk E. Csorba Csilla.
A múzeum természetesen a Múzeumok Éjszakáján is látogatható. Aki kedvet kapott, és élőben is megtekintené a múltról mesélő palota falait, sok-sok program közül válogathat. Fellép többek között Szabó Balázs Bandája, találkozhatunk Arany János szellemével, és részleteket láthatunk Shakespeare és Purcell A szentivánéji álom és A tündérkirálynő című darabjaiból. Fehér László, Kovács Ákos, Szabó T. Anna és a kurátorok tartanak izgalmas tárlatvezetéseket, a legizgalmasabb program azonban talán az a divatbemutató, ahol Szabó Magda hősei elevenednek meg magyar színésznők által: RuhaTÁR? Szabó Magda hősei a kifutón egy rendhagyó divatbemutatón.
Divattervezők: Bodnár Enikő, Gyulai Natália, Latin Anna, Molnár Virág, Nyiri Katalin, Pazicski MIklós, Szűcs Blanka
Modellek: Balsai Móni, Fátyol Kamilla, Takács Katalin, Tenki Réka, Tompos Kátya, Trokán Nóra, Udvaros Dorottya
A PIM részletes programjai ITT érhetők el.
Wéber Anikó
Forrás: Kultúra.hu, pim.hu, mek.niif.hu, Wikipédia
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
