A trónörökös első éveibe, a Madeirára száműzött királyi család mindennapjaiba, a müncheni magyar menekülttáborból induló szerelem és házasság évtizedeibe, valamint Európa 20. századi történelmébe is bepillantást ad a 99 év 99 kép – Fényképek Habsburg Ottó életéből című kötet.

A Helikon Kiadónál megjelenő különleges fotókönyvvel Habsburg Ottó születésének 111. évfordulóját ünnepli az egykori trónörökös, parlamenti képviselő szellemi és tárgyi hagyatékát gondozó Habsburg Ottó Alapítvány.

A kötetben szereplő legkorábbi fotó 1912-ben, az alsó-ausztriai Reichenau an der Raxban készült Habsburg Ottóról, aki születésekor Ferenc Ferdinánd és édesapja, Károly után a harmadik helyen állt az osztrák-magyar trónutódlási sorban. Alig négy évvel később megkoronázták IV. Károlyt, ezzel a korabeli lapokban csak „szőkefürtös kis trónörökösként” emlegetett négyéves kisfiú a korona várományosa lett – ám akkor még senki nem sejthette, hogy az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiaként milyen különleges életutat jár majd be.

A 99 év 99 kép – Fényképek Habsburg Ottó életéből című fotókönyv a képek segítségével, valamint magyar, angol, német, francia és spanyol nyelven olvasható magyarázatokkal vezet végig Habsburg Ottó életén, korábban nem ismert helyszínekre is elkalauzolva az olvasót. Az egyik felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a Habsburg gyerekek megérkeztek Madeira szigetére, száműzetésük második helyszínére. Egy másik fénykép alig néhány hónappal később, a fiatalon elhunyt IV. Károly temetésén készült az akkor tízéves Habsburg Ottóról, de arról az utolsó télről is találhatunk felvételt, amelyet a testvérek édesanyjukkal, Zita királynéval együtt Belgiumban töltöttek, mielőtt 1940-ben menekülniük kellett a náci megszállás elől.

A kötetben szerepel Habsburg Ottó és Szász-Meiningeni Regina 1951-es esküvői fotója, illetve azok a felvételek is, amelyek Ausztriában készültek az 1960-as években – az egykori trónörökös számára csak négy évtizeddel a család száműzése után engedélyezték, hogy ismét szülőföldjére léphessen. Szimbolikus jelentőségű az a fotó is, amely a berlini falnál készült, Habsburg Ottó a páneurópai gondolat zászlóvivőjeként a hidegháború évtizedei alatt ugyanis mindvégig a vasfüggöny lebontása és a Szovjetunió által megszállt kelet- és közép-európai országok támogatása mellett foglalt állást.

A kötet utolsó fotóján Habsburg Ottó XVI. Benedek pápa társaságában látható, aki így búcsúztatta az egykori trónörököst a 2011. július 4-én bekövetkezett halálakor: „Ottó főherceg hosszú és teljes életében tanúja volt Európa történelmének és viszontagságainak. Isten előtti felelősséggel és fontos örökségének tudatában, nagy európaiként fáradhatatlanul dolgozott a békéért, a népek közötti összhangért.”


655b3724b66adad4be8b7ac2.jpg
Habsburg Ottó testvéreivel Baszkföldön 1925 körül

Dékány Szilveszter, a Habsburg Ottó Alapítvány gyűjteményi főmunkatársa, a kötet képeinek válogatója és szerkesztője előszavában így fogalmaz: a 2018-ban Budapestre szállított fényképanyag legkorábbra datálható képei a 19. század végén születtek, elsősorban a Habsburg család tagjairól, a legkésőbbiek pedig az ezredforduló idején, amelyek Habsburg Ottó utolsó éveinek társasági és családi eseményeit örökítik meg. Kifejezetten bőséges az első világháború időszakában készült, IV. Károly különböző frontlátogatásait bemutató képanyag, míg a második világháború éveiből, főleg Habsburg Ottó amerikai tartózkodása idejéből csak elszórtan találhatók fotók. A gyűjtemény legnagyobb részét azok a családi és hivatali képek alkotják, amelyek a gyermekkorától és a száműzetés éveitől kezdődően egészen élete végéig mutatják be Habsburg Ottó mindennapjait.

A kötethez előszót írt Habsburg Károly, a gazdag képanyagot Martyn Rady, a University College London professzora, A Habsburgok című könyv szerzőjének tanulmánya egészíti ki.

A nyitóképen Habsburg Ottó és Szász-Meiningeni Regina Párizsban 1951-ben. Fotók: Helikon Kiadó / Habsburg Ottó Alapítvány