capa_robert_585.jpg

Sosem látott Capa-fotók a D-napról a Capa-központban

Robert Capa életművében kiemelt jelentőségű a normandiai partraszállás. A fotográfus az első hullámmal érkezett az Omaha Beachre, ikonikus fényképei, amelyek közül csak néhány maradt fenn, a partraszállás legerőteljesebb vizuális feljegyzései közé tartoznak. A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ június 5-én és 6-án tárlatvezetésekkel, soha nem látott fotográfiák bemutatásával emlékezik a partraszállás 80. évfordulójára.

Ötezernél is több hajó és körülbelül tízezer repülő támogatásával, 300 ezer katona partraszállásával nyitották meg a II. világháború újabb európai frontját a szövetséges haderők 1944. június 6-án Normandiában. A D-napon azzal az első partra szálló egységgel érkezett Robert Capa az Omaha Beachre, amelynek veszteségei akár a kilencven százalékot is elérhették. Az itt készült fotósorozatából fennmaradt képek életművének kiemelkedő darabjai.

A világ első állandó Robert Capa-életmű-kiállítása 2023-ban nyílt meg a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. Június 5-én és 6-án a Capa-központ a gyűjteményében lévő összes Normandiában készült fotót folyamatosan vetíti a rendezvénytermében, valamint több, nyilvánosan eddig még nem látható fotográfiát hoznak elő raktárukból és állítanak ki az előtérben. A Robert Capa, a tudósító című állandó kiállításban Bojár Iván András művészettörténész június 5-én, Csizek Gabriella, a Robert Capa-életmű-kiállítás kurátora június 6-án tart tárlatvezetést.

Robert Capa Budapesten született Friedmann Endre néven 1913. október 22-én, és taposóaknára lépve hunyt el az indokínai háborúban 1954. május 25-én. A nevét a legelsők és a legjobbak között jegyzi az egyetemes fotótörténet. Az öt harcmezőt megjárt haditudósító maradandót alkotott tragikusan rövid élete során: a frontokon és a hátországokban készült fotóival iskolát teremtett, megújította a fotóriporteri munkát. A háborút, a harcokat, a katonákat a lövészárokban vagy éppen a hátország mindennapjait a résztvevő megfigyelő pozíciójából fényképezte, határtalan együttérzéssel. Ott volt a katonákkal az események közepén, és a halál közvetlen közelében dokumentálta a történteket. Ezzel a közelséggel, ezzel a részvétellel alkotta újra a háborús fotográfia műfaját. Erről szól sokat idézett híres mondása is: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”

Egész életében hitt abban, hogy a fotográfia univerzális nyelve képes olyan változásokat előidézni, amitől a világ jobbá válhat. Igazából, ahogy ő fogalmazott, munkanélküli szeretett volna lenni egy háború nélküli világban. Robert Capa máig jelentős hatást gyakorol a fotóriporteri szakmára és a háborús fotózásra. Képei és munkássága nemzedékek sorának nyújtottak és nyújtanak inspirációt. A Capa által következetesen képviselt etikai elvek, az erős elhivatottsága azóta is mintául szolgál a fotóriportereknek.

Ez is érdekelheti

A Magnum nagy generációja megmutatta, hogy a színes fotózás nem is gagyi

Ernst Haas szerint a sötét középkor ért véget, amikor végre elkezdett terjedni a színes fotográfia, Henri Cartier-Bresson számára viszont egyszerűen emészthetetlen volt az új irány: meg is semmisítette a képeit. Erről az izgalmas vizuális átmenetről szól a Capa Center Magnum – Early color című kiállítása, az ügynökség első generációs fotográfusainak lencséjén keresztül.

Augusztus 1-jén történt

„Két dologból kéne a szerencsének állni, hogy elkezdjed az életed. Az egyik, hogy készülj fel arra, és értsél ahhoz, amiben azt szeretnéd, hogy szerencséd legyen. A másik pedig, hogy vedd észre a lehetőségeket. Ha ezt a két dolgot kitartással csinálod, akkor több mint valószínű, hogy szerencséd lesz” – fogalmazta anno a siker receptjéről az 1944. augusztus 1-jén született – és 2019-ben elhunyt – Andy Vajna magyar-amerikai filmproducer, aki 2011 januárjától haláláig a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos tisztségét töltötte be.

Aki képekkel mondta el azt, amit szavakkal nem lehetett – 95 éves lenne Balla Demeter fotográfus

Balla Demeter (1931–2017), a második világháború utáni magyar fotográfia egyik meghatározó alakja idén májusban lett volna kilencvenöt éves. Az évforduló alkalmából Hegyi Zsolttal, Balla egykori tanítványával és mentoráltjával, a hagyaték jogörökösével idéztük fel a fotográfus alakját, aki még az utolsó napjaiban is fejben komponált képeket az ablakon beszűrődő fényben.

Folyami uszodák és hidroplánok Budapesten – A Duna egykor a nagyvárosi élet része volt

„A Duna a Fekete-erdőben ered, a Fekete-tengerbe torkollik, hossza 2850 kilométer. Útja során négy európai fővároson folyik keresztül, ezek: Bécs, Pozsony, Budapest és Belgrád” – nagyjából ez az a tankönyvi példamondat, ami mindenkinek a fejében megvan a Dunáról.