Stressztűrő növényfajok után kutatnak Szegeden
Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa az MTA Lendület programjának támogatásával a növényi stresszt okozó emberi eredetű szennyezések növekedésre és egészségre gyakorolt hatását vizsgálja munkatársaival.
A felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatóságának közleménye szerint az elmúlt évek egyik felfutó kutatási témája a növénybiológiában a stresszt okozó emberi eredetű szennyezések hatásának vizsgálata. Szántóföldi körülmények között a növényekre egyszerre több, stresszt okozó anyag hat, így ezeket kombinációban is vizsgálni kell. A stressznek kitett növény ugyanis más stresszorokkal szemben is kevésbé lesz ellenálló, ami a terméshozam csökkenéséhez vezethet.
Feigl Gábor csoportja a lehetséges stresszkeltő anyagok hatásának feltérképezésével kezdi az ötéves kutatási programot. Azt elemzik, hogy egy-egy stresszor megjelenésekor mi zajlik pontosan a növény szöveteiben, sejtjeiben.
Második lépésként olyan, innovatív előkezelési módszereket vizsgálnak meg, amelyek fokozhatják a növények ellenálló képességét a többszörös stresszel szemben. A növényi magok kétféle előcsíráztatását végzik majd el: nanoformátumú szilícium-dioxiddal, valamint – a bioprimingnak nevezett eljárás során – mikroorganizmusokkal kezelik az éppen csírázó magvakat.
A magcsírázás folyamatát elviszik egy pontig, majd megállítják, még mielőtt a csírázás ténylegesen megtörténne, ezután pedig visszaszárítják a magot. A szilíciumos kezelés képes lehet a kifejlett növény későbbi stresszválaszának erősségét fokozni. Az előkezelés során használt mikroorganizmusok később szintén erősíthetik a stressztoleranciát. Ezek olyan, nem patogén mikrobák, amelyek amúgy is megtalálhatók a talajban.
A harmadik szakaszban a laboratóriumi kísérleti rendszerekben kapott eredményeket fokozatosan átültetik a mezőgazdasági viszonyok közé. A projekt célkitűzése az, hogy a kutatás eredményei járuljanak hozzá a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokhoz, és segítsék a növények ellenálló képességének javítását szennyezett környezetben.
A növénybiológus szerint a kutatás járulékos haszna lehet az is, ha olyan növényfajt vagy növényi folyamatot találnak, amelyet az antropogén stresszorok kapcsán fitoremediációs célra használhatnak fel. Az SZTE Biológiai Intézetben régóta kutatják annak a lehetőségeit, hogy a talaj és a víz megtisztítására szennyeződéseket jobban tűrő növényeket használjanak. A nehézfém-tolerancia viszonylag gyakori a növények körében (például a fűzfélék is jól tolerálják a toxikus fémeket). A projekt témáját adó többi, új keletű stresszorra vonatkozóan azonban – mint a mikroműanyagok, a nanorészecskék vagy az antibiotikum-maradványok – az ez irányú ismeretek hiányosak, így a toleráns fajok azonosítása vagy a mezőgazdasági fajok tűrőképességének fokozása fontos eredménye lehet a kutatásnak.
