II. Károly király öccse, a későbbi II. Jakab második lányaként született 1665. február 6-án. Apja, aki 1685-ben követte a gyermektelen Károlyt a trónon, rendkívül népszerűtlennek számított, mert áttért a katolikus hitre – Anna és testvérei azonban szigorú protestáns nevelést kaptak. A hercegnő beteges gyermek volt, látása korán megromlott, vesebajjal küzdött, és a himlőt is elkapta, tanulmányai mindösszesen a nyelvek elsajátítására és a zenére szorítkoztak. Tizennyolc évesen Oldenburgi György dán herceggel boronálták össze, a hatalmi házasságból szövődött valódi szerelmüket tragédiák sora árnyékolta be. Anna tizenhét alkalommal esett teherbe, de csak öt gyermeke született élve, a csecsemőkort egyedül túlélő Vilmos fia 1700-ban, 11 évesen halt meg. Ma azt valószínűsítik, hogy a vetélésekhez Anna gyermekként elkapott betegségei vezethettek.
Mária nővérét a protestáns Orániai Vilmos holland helytartóhoz adták feleségül, aki 1688-ban a „dicsőséges forradalommal” megdöntötte a rendkívül népszerűtlen II. Jakab uralmát, és egy évvel később feleségével társuralkodóként elfoglalta az angol és a skót trónt. A házasságból nem született gyermek, és mivel Anna gyermekei is korán meghaltak, a parlament 1701-ben úgy döntött: amennyiben mind Vilmos, mind Anna utód nélkül hal meg, a trónt a hannoveri választófejedelem lánya, Zsófia örökli.
Az 1694-ben megözvegyült Vilmos 1702 márciusában meghalt, őt a trónon a 37 éves Anna, az első férjezett angol királynő követte. Uralkodására esett az angol történelem két fontos mozzanata: Nagy-Britannia létrejötte és a brit világhatalmi állást megalapozó spanyol örökösödési háború.
Az angol és a skót parlament által külön-külön elfogadott, 1707-ben életbe lépett egyesülési törvény kimondta Anglia és Skócia egyesülését Nagy-Britannia Királyság néven. Bár a két ország között már 1603 óta perszonálunió állt fenn, addig külön parlamenttel, közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerrel rendelkeztek, és belpolitikájukban önállók voltak. A törvény értelmében a két törvényhozó szervet az egységes, Londonban ülésező kétkamarás brit parlament váltotta fel, bár ebben a skót képviselők száma elmaradt az angolokétól, közös költségvetést vezettek be, közös lett a pénz, és Nagy-Britanniát egységes vámterületté nyilvánították. Anna a következő évben megvétózta a skót milícia újjászervezéséről szóló törvényt, ez volt az utolsó alkalom, hogy brit uralkodó megakadályozta egy parlament által elfogadott törvény hatálybalépését.
Anna uralkodását végigkísérte az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború. Az angol csapatok főparancsnoka John Churchill, Marlborough hercege volt, akinek pozícióját az udvarban nemcsak a hadi sikerek alapozták meg, hanem az is, hogy felesége, Sarah Churchill a királynő legjobb barátnője volt, aki óriási informális befolyásra tett szert (egyesek leszbikus kapcsolatot is valószínűsítettek kettejük között). A hercegnő azonban túlságosan elbízta magát, és egyre többször keveredett nyilvánosan is vitába a királynővel – viszonyuk végül annyira megromlott, hogy 1710-ben elvesztette hivatalait az udvarban. Anna új kegyence Abigail Masham (Sarah Churchill szegény unokatestvére, akit ő mutatott be az udvarban) lett, ezzel pedig politikai irányváltás is kezdődött: a háborút pártoló whigek helyett felerősödött az új kedvenccel közeli kapcsolatot ápoló toryk befolyása, akik béketárgyalásokat kezdtek. A háborút lezáró 1713-as utrechti békéből Nagy-Britannia a legerősebb tengeri hatalomként került ki, megkapta az amerikai francia gyarmatok egy részét, Spanyolországtól megszerezte a stratégiai fontosságú Gibraltárt, és hozzájutott a rabszolga-kereskedelem monopóliumához is.
Az élete végén köszvénnyel is küszködő Anna ekkor már járni is nehezen tudott, fájdalmai miatt egyre gyakrabban nézett a pohár mélyére, így alattvalói a kevéssé tiszteletteljes Brandy Nagyiként emlegették. Az orvosok a korban szokásos eszközökkel, érvágással, katéterezéssel próbálták gyógyítani, nem sok sikerrel: a királynő 1714. július 31-én a Kensington-palotában halt meg. Utóda a trónon az 1701-es trónöröklési törvény értelmében a protestáns I. György hannoveri választófejedelem lett.
Anna uralkodása alatt rendezték meg az első ascoti derbit, és akkor készült el a Szent Pál-székesegyház is. Az ekkor született rendelkezések – kifejezetten az 1707-es egyesülési törvények – nagyban hozzájárultak Nagy-Britannia protestáns identitásának megerősítéséhez, illetve ekkorra estek a később meghatározó erővé váló két politikai párt, a whigek és a toryk első konfliktusai. Anna uralkodása alatt kezdődött a brit ipari forradalom, bár annak teljes hatása csak később vált nyilvánvalóvá; a kereskedelem és a gyarmatosítás terén elért sikerek megalapozták Nagy-Britannia világhatalmi státuszát.
Anna királynőről, valamint két kegyencéről, Sarah Churchillről és Abigail Mashamről Jórgosz Lánthimosz forgatott filmet. A kedvenc 2018-ban debütált, az uralkodónőt alakító Olivia Colman pedig elnyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.
