Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: ?csodálatos érzés itt látni a magyar filmszakma nagy öregjeit együtt a fiatalokkal, azokkal az alkotókkal, akik ma készíthetnek filmeket?. A vezérigazgató rámutatott arra, hogy a Filmgyárnál dolgozni mindig is öröm és dicsőség volt, hiszen a filmalkotás kemény munkát, elszántságot és szakmai tudást igényel. ?Fábri óta jól tudjuk, hogy a film és az álom közel áll egymáshoz? ? fogalmazott, kiemelve: tovább kell álmodni, hogy folytatni lehessen a Filmgyár százéves, a filmgyártás több mint százéves hagyományát azért, hogy még nagyon sok jó magyar film szülessen.

 

filmgyar4
Havas Ágnes és Andy Vajna
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Andy Vajna filmügyi kormánybiztos szintén köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki Makk Károly helyett mondott beszédet, megemlékezett a százéves Filmgyár és egyúttal a magyar filmgyártás legendás alakjairól: több színes történetben idézte fel az egykori nagy személyiségeket.

filmgyar3
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Zákonyi S. Tamás, a Filmalap Mafilm Igazgatóságának vezetője a Filmgyár történetét felidézve elmondta: az 1917-ben alapított Korda-stúdiót követte a Mafilm, majd a Hunnia, és a második világháborút követően itt indult újra a filmgyártás, amely 1964-től ismét a Mafilm égisze alatt folytatódott, és tart egészen napjainkig. Emlékeztetett arra, hogy a Mafilm fénykorában kapacitásának meghatározó részében a Magyar Televízió ? különösen a drámai főosztály ? állandó bázisa és háttere volt.

 

filmgyar1
Fotó: MTI/Soós Lajos

Jiří Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező, az ünnepség díszvendége többek között arról beszélt, hogy nagy hatást gyakoroltak rá az 1950-es és 1960-as évek magyar filmjei, főleg Máriássy Félix Egy pikoló világos, valamint Fábri Zoltán Körhinta című alkotásai, és Törőcsik Mari játéka is megérintette. ?Szeretetem a magyar film iránt továbbra is tartós? ? hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy több magyar filmben kapott szerepet, többek között Gyarmathy Lívia és Szabó István munkáiban.

 

menzel2
Eszenyi Enikő és Jiří Menzel
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az ünnepségen köszöntőt mondott Balázsovits Lajos, Hegedűs D. Géza, Piros Ildikó és Kern András. Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr Törőcsik Mari üzenetét adta át a résztvevőknek. Az ünnepség végén Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a Róna utcai III-as és IV-es stúdió felvette a legendás filmrendező nevét, és felavatták a stúdiók homlokzatán elhelyezett emléktáblát is.

hegedus
Hegedűs D. Géza
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

?Fábri Zoltán a legfantasztikusabb magyar filmrendező zseni, illetve polihisztor, mert volt színész, színházi rendező és díszlettervező is? ? mondta András Ferenc filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Film- és Fotóművészeti tagozatának rendes tagja. Pályafutásáról szólva kiemelte: Fábri Zoltán hatvan színdarabnak volt a díszlettervezője, tizenhat színházi előadást rendezett, de eljátszotta Bacsó Péter A tanú című filmjének egyik főszerepét is, és mindezek mellett huszonöt filmet rendezett.

nagy-kalozyeszter_rudolfpeter
Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter
Fotó: MTI/Soós Lajos

Az 1917-ben Korda Sándor, Janovics Jenő és Pásztory Miklós alapította filmgyár történetét kisfilmmel idézték fel. Korda 1917 októberében Corvin Filmstúdió néven ezen a telepen hozta létre a magyar filmgyártás első stúdióbázisát. Az elmúlt száz évben a telepen a történelem viszontagságai, világháborúk, tulajdonos- és névváltások, csődök és újraépítések, felújítások és modernizálások közepette egyetlenegy dolog maradt állandó, a filmes tevékenység.

Forrás: MTI