Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről is érkeznek vendégelőadások a Nemzeti Színházba májusban. Színpadra került a Déryné Társulat új előadása és egy monodráma is, amely a 80 éve történt holokausztra emlékezik.

Részlet a szombathelyi Kivilágos kivirradtig című előadásból. Fotó forrása: Nemzeti Színház
Részlet a szombathelyi Kivilágos kivirradtig című előadásból. Fotó forrása: Nemzeti Színház.

„A Nemzeti Színház egyik fontos küldetése, hogy a magyar nyelvű színjátszás egészére biztosítson rálátást az ország első színházában. Ezért hívunk meg évről évre társulatokat az országból és a határon túli területekről. Így a fővárosi közönség a vendégelőadásokon keresztül megismerheti a magyar színházművészet törekvéseit, a vidéki és határon túli társulatok pedig otthonuknak érezhetik a nemzet színházát” – mondja a vendégjátékokról Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója.

A székely színház drámája

Én így látom – Tompa Miklós mesél. A nagy székelyföldi rendező élet- és színháztörténetei május 11-én elevenednek meg a Gobbi Hilda Színpadon Barabás Olga rendezésében, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadásában. A színházi előadás Bérczes László Székely körvasút című interjúkötete nyomán született. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, amely a 2024/2025-ös szezonban ünnepli 80. évadját, saját alapítója és egyben nagy formátumú alkotója előtt tiszteleg az előadással.

Tompa Miklós a kilencvenes évek elején mesélt Bérczes Lászlónak, így született meg a Székely körvasút című rendhagyó életinterjú-kötet. Az előadás szövegkönyvét ennek alapján készítette Barabás Olga, aki egyben az előadás rendezője is. A beszélgetőkönyv, illetve a belőle inspirálódó előadás is kortörténeti dokumentum, hiszen az 1945-1946-os színházalapítás történetét, valamint a marosvásárhelyi és székelyföldi színházkultúra nagyrealista vonulatát is meghatározó alkotó életútjának fontos állomásait dolgozza fel dramatikus, interjúszínházi formában.

Monodráma a holokausztról

A holokauszt 80. évfordulójának alkalmából látható a Kazán István Kamaraszínház Kislány a pokolban című előadása május 16-án a Kaszás Attila Teremben.

A holokauszt-monodráma mondanivalója nagyon tiszta és világos: egy 15 éves kislány vészkorszak alatti szenvedésein keresztül elmondani, megmutatni a 600 ezer magyar és a hatmillió zsidó ember elhurcolását, jogaiktól megfosztását, kínzását, megölését. Mindez mementóként álljon itt előttünk, s okuljon belőle az emberiség! Az élet úgy hozta, hogy Sárdi Mária és Kertész Imre gyerekként együtt voltak a bergen-belseni koncentrációs táborban. Majd ötven évvel később a Kislány a pokolban című napló 2002-ben szintén együtt volt a Nobel-díjra jelölt Kertész Imre Sorstalanság című könyvével.

Két Móricz és egy Jókai

Május 21-én egy magával ragadó szerelmi történet elevenedik meg a Gobbi Hilda Színpadon. Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című klasszikusát a Déryné Társulat mutatja be.

A férfi számára nélkülözhetetlen a nő, a nő elválaszthatatlan a férfitől, mindkettejük számára elképzelhetetlen az élet muzsikaszó nélkül. Móricz Zsigmond Kós Károlynál, a híres építésznél tett 1914-es farsangi látogatásból merítette története ötletét. A regény alakjait első feleségéről és annak nagynénjeiről mintázta. Egy letűnt világ korrajza a regény: derűvel és keserűséggel, móriczi vaskossággal és érzékenységgel.

Másnap, május 22-én Jókai Mór mai is aktuális regénye, A kőszívű ember fiai (Jókai Mór, Selmeczi Bea, Szikora János darabja) látható a Nagyszínpadon a székesfehérvári Vörösmarty Színház előadásában.

„Az előadás záróképe azt sugallja, hogy széthasadt Magyarország, de ha nem veszünk bele az e fölött érzett búslakodásunkba, akkor ezekben a fiatalemberekben igenis látni lehet a reményt, ők lesznek, akik majd áthidalhatják ezt a szakadékot” – fogalmaz Szikora János, az előadás rendezője.

Május 23-án a Móricz Zsigmond művéből készült Kivilágos kivirradtig című előadás látható a Nagyszínpadon a Weöres Sándor Színház és a Forte Társulat koprodukciójában.

Móricz Zsigmond 1898-ban játszódó regényének nem egy személy a főhőse, hanem egy társadalmi osztály: a vidéki dzsentri. Szereplői a magyar jómód komondorában bolhaként ugrálnak és pattintják le azt, akivel nem akarnak közösködni. Az örökös anekdoták és népdalok mellett a változás és a változtatás kérdése lebeg az alföldi ház feszült szobáiban, ahol minden hétvégén István-nap van, és a mulatság akkor is kivilágos kivirradtig tart, ha közben teli kristálypohárként törnek össze az álmok. Meddig tartható fenn a látszólagos rend, ha a régi rendszerek kerekei elakadtak a sárban? – teszi fel a kérdést a Horváth Csaba rendezésében színre vitt darab, amely 2023-ban több kategóriában is díjat kapott a színikritikusoktól: a legjobb kőszínházi előadás, a legjobb rendezés (Horváth Csaba), a legjobb férfi epizódszereplő (Gyulai-Zékány István).