_D0A2247_Copy

A Hódmezővásárhely és Szentendre közötti művészeti kapcsolat következő állomásaként nevezte meg a mostani kiállítást Almási István, Hódmezővásárhely polgármestere. Elmondta ugyanis, hogy kevesek előtt ismert a Hódmezővásárhely és Szentendre művészei közötti több évtizedes kapcsolat. ?Hódmezővásárhelyen a művészeti élet Tornyai János festőművész kezdeményezésére bontakozott ki, miután az 1890-es évek végén visszatért Párizsból. Művészbarátai hosszabb-rövidebb időt töltöttek a városban, majd lerakták a művészcsoport alapját, sőt kezdeményezésére 1904-ben megalakult a városi múzeum is. Tornyai 1919-ben Budapestre költözött, és a pályakezdő Barcsay Jenő meghívására gyakran dolgozott Szentendrén, az 1920-as években pedig Barcsay Szentendrei Régi Művésztelepen kiutalt műtermében alkottak mindketten. Tornyai életművének második, színesebb periódusából maradtak ránk olyan festmények, amelyek a szentendrei művésztelep parkját vagy a műterem belsejét ábrázolták. A kollegiális együttműködésnek vannak azonban más izgalmas momentumai is, például azok a mindkét oldalukon megfestett vásznak, ahol az egyik oldalon egy Tornyai-, a másikon pedig egy Barcsay-festmény látható? ? mesélte a polgármester.

A Tornyai János Múzeum 2015-ös Barcsay-kiállításán Szabó Noémi művészettörténész ezekből a művekből egész csokorra valót állított ki. ?Baráti gesztus volt az, hogy a fiatal Barcsay a kevésbé sikerültnek érzett festményeit átengedte az idős Tornyainak, amelyek így komoly művészettörténeti jelentőséggel bírnak. A két város közötti kapcsolat következő szereplője különös módon Hódmezővásárhely görögkeleti lelkésze, Wiener Tibor lett, akit 1925-ben helyeztek Hódmezővásárhelyre, ahol baráti kapcsolatba került Endre Béla festőművésszel, és valószínűleg rajta keresztül ismerkedett meg Barcsay Jenővel? ? folytatta Almási István. Wiener műgyűjtésbe kezdett és az 1940-es években komoly kollekciót állított össze. Voltak ebben vásárhelyi művészek alkotásai is, mint Hanna Melánia vagy Pogány György művei, de érdekességét nem ez adja. Hanem az, hogy ebből kirajzolódott a Hódmezővásárhely és Szentendre közötti művészeti kapcsolat mélysége, avagy erőssége a két világháború közötti időszakban.

_D0A2165_Copy
Nagy Imre, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum igazgatója
és Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója

A második világháború után új időszámítás kezdődött a művészeti életben is, és ellenőrzött mederben zajlottak a képzőművészeti események. A Vásárhelyi Őszi Tárlat elindításával azonban olyan országos szempontból is jelentős kiállítási fórum jött létre 1954-ben, amelynek máig ható eredménye szemmel látható. ?Azt azonban kevesen tudják, hogy az 1970-es, 1980-as évek minden őszi tárlatos begyűjtése előtt városi delegáció látogatott Hódmezővásárhelyről a Szentendrei Régi Művésztelepre, és igyekeztek meggyőzni a művészeket arról, hogy érdemes Hódmezővásárhelyen kiállítani. Ebben az anyagban is van két olyan művész, Aknay János és Csáki Róbert, akik az Őszi Tárlat rendszeres kiállítói? ? foglalta össze a polgármester.

Az elmúlt egy évben két fontos hódmezővásárhelyi épület újult meg ? mondta el Dr. Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatója. ?Felújítottuk a Hódmezővásárhelyi Alkotóházat, a művésztelep pedig új formájában szolgálja a város és a nemzet érdekeit. A mostani kiállítás a művésztelepek közötti kapcsolatok megerősítésére hívja fel a figyelmet. A művészeti élethez ugyanis hozzá tartozik a kollektivitás, a közös munka? ? mondta a főigazgató. Hozzátette: a MANK az egész országért, az ország összes művészéért felel, és igyekszik erősíteni a különböző művészek és művészeti csoportok közötti kapcsolatokat.

A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.

(www.nka.hu)

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond