Szerelem és szenvedély a Nemzeti Balett új koreográfiájában

„A nők olyan ösztönnel találják meg a maguk szerelmi táplálékát a földön, mint a madarak a magvakat vagy halakat.”

Márai Sándor Füves könyvében A nőkről és a madarakról írott sorai adták az ihletet Venekei Marianna számára, hogy Igor Stravinsky híres Tűzmadár című balettzenéjére maga is koreográfiát készítsen. A Magyar Nemzeti Balett Harangozó- és Seregi-díjas első balettmesterét – akinek legutóbb 2017-ben mutatta be az együttes A vágy villamosa című, egész estés önálló darabját – koreográfusi pályája kezdete óta foglalkoztatta az orosz komponista műve, amelynek sejtelmes kezdete és intenzitása meghatározó eleme a 2021. május 8-án, az online térben debütáló koreográfiának.

A történet nélküli egyfelvonásos darab a Márai-idézet gunyoros, ironikus hangulatát a koreográfiába is át kívánta ültetni a női-férfi szerelmi viszonyrendszerek ábrázolásával.

Hét emblematikus nőalakot jelenít meg:

a harcias, dinamikus nőt, az elegáns dívát, a szenvedélyes szerelmest, a félénk kisasszonyt, az okoskodó matrónát, az ellentétekben élő nőt és a mindig gyötrődő szeretőt. A különböző karakterek saját habitusuknak megfelelő párokat választanak, de a társas lét és a magány, valamint a „hogyan tovább?” kérdései mind megjelennek a darabban.

A csaknem félórás darab látványvilágát és mozgásanyagát alapjaiban határozza meg a színpadot betöltő absztrakt épített díszlet. Szendrényi Éva és Augusztinyi Fruzsina munkáját egy, az Aquincumi Múzeum tárlatában megtalálható, madárformájú kelta ruhakapocs (fibula) ihlette, aminek elvont, stilizált változata maga is a darab szereplőjévé válik, ahogy a forgószínpadon mozgó idomokat betáncolják a Magyar Nemzeti Balett művészei.

Az előadás látványvilágát Csontos Balázs világítástervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező munkája teszi teljessé.

Az est második felében látható 5 tangó Hans van Manen egyik legismertebb, méltán népszerű alkotása.

Astor Piazzolla magával ragadó zenéje és a tánc egyszerre idézi meg egy nagyváros lüktetését és a perzselő, szenvedélyes ösztönök világát. A hol fülledten lomha, hol virtuóz elemekben felpörgő tempóval, szólisztikus és csoportjelenetekkel izgalmasan játszó alkotás egyén és közösség változatos játszmáit, a szerelem, a vonzódás sokarcúságát, sokrétűségét, egy korszak arcképét tárja elénk.

Az Eiffel Műhelyházban 2020 szeptemberében rögzített előadásban szólót táncol Felméry Lili és Leblanc Gergely.

Nyitókép: Tűzmadarak. Fotó: Berecz Valter