Müller Péter Sziámi zene nélkül is a magyar rocktörténelembe repít

A közös tudás talaján

A cím hajaz az Apokalipszis itt és most dalának címére. Persze az is igaz, hogy a szerző minden műve hajaz minden művére, így teremtve saját univerzumot. Sziámi dalszövegei nem hagyományosak, így sokuk megfér első verseskötetében. Mint maga fogalmaz Újraköltve költeményében: „Elgondolkodtam: mi hát a teendőm, / szonettet írni még, és asszonáncot itt, / vagy dalszövegből s apró szösszenetből / már összegyűlt talán a megkívánt kredit?”

Bár a hasonlóság sok, azért alapvetésekben tér el a dalszöveg és a vers. Az előbbi dallammal, zenével, énekelve alkot egészet. Gondolati mélységének nyelvi szerkezete határt szab, és az, hogy minél többeket célszerű megszólítani, hogy minél többek megjegyezzék, s énekeljék magukban halkan, együtt hangosan, minél több alkalommal.

Vélhetően legtöbbünk számára a legismertebb régi dalszöveg a kötetben az Ismeretlen katona URH-, majd a Kontroll Csoport-szám. Akadnak a Sziámi zenekar Gasner-korszakában született szövegek, amelyeket Gasner János zenésített meg. A költő-szövegíró-énekes munkáinak jellemzője a nyelvi blikkfang, a kiforgatott idézetek, mint a Szalamandra honlapok esetében: „Ki kávégépen száll fölébe, annak térkép e kerület”, „Ülök a semmin, már minden ágát / elfűrészelték.” (Töredék), „Virággal jöttél, nem karóval” (Virággal jöttél). A Költőnk és gyerekkora 1957–1967 ciklusban a XXXIV. így megy: „Karóval gyere, ne virággal.”

Vagy ott vannak a Napidalok közül, amiket a karantén alatt tett közzé a YouTube-on: a Nem szeretném, ha szeretnének, az Egy mondat az aljasságról. Aztán szintúgy dalszöveg (zene Gasner) a Síntévesztő című József Attila-parafrázis: „Hatvannégy bites lettem én, / vár csetszobán / egy kőkemény tere- / fere.”

Úgy használja a költő/dalszövegíró a 20. század alapműveltségét, miként a korabeli szerzők, egészen a második világháború végéig, a Bibliát, tudniillik az Ótestamentum és Újszövetség versei adták az európai kultúra mindenki által (már kultúrafogyasztók által) ismert közös tudását.

GAS, az ikerpár másik fele

„Mi újság, háromkirályok? / Csillag már nem vezérel. / Gonoszok a csillagászok, / megszöktek mind az éjjel.” Ez szintén zenekari szám a nyolcvanas évekből, szintén Gasner János muzsikájával. A zeneszerző-gitáros idén töltené a hetvenet. Nem hagy szabadulni a feltételezés, miszerint a „G-nek, a forma rovására írva” vers GAS-nak szól, aki a sziámi ikerpár másik fele lehetett, lévén zeneszerző. Amúgy ez olyan, akár valamiféle naplóbejegyzés, idő- és térugrásokkal, a lényegi pillanatokat kiemelve, kimerevítve – ha már filmrendező is a költő. G halála befejezett múlt. Gasner 2009-ben ment el.

Eme költemény nem sokkal utána játszódik a 2010-es évek legelején, erre utal a Baltazár Színház új otthona, a Böszörményi Gyula regényéből írt musical, a Gergő és az álomfogó anyaországi vendégjátéka. A befejező sor így hangzik: „De előtte még felhívom G.-t, mert már tíz éve nem beszéltünk.” Meglehet, csak én magyarázom bele, mint amikor a nyitott befejezésű filmeknél az ember úgy gondolja tovább a sztorit, hogy a főhősnek jobb lesz, vagyis hogy ez egy Gasner János-emlékvers.

Mindennapok lírája

A családi hétköznapok szilánkjai másutt szintén felcsillannak, mint valami együttélés-líra. „Magamat szüntelen pofozva / parancsod, félelmed lesem, / házimanó, sunyin és kussban / alázkodom keservesen.” (A múlhatatlan) Ebben is szerepel a család, gyerekek, feleség, nyaralás. A feleség a szerelmes versek tárgya, már nem puszta fellángolás, vágy, inkább egymáshoz hasonulás; a másik mind mélyebb megismerése, ugyanakkor mind mélyebb önismeret – hiszen egymás tükrei vagyunk.

Ám tükör maga a vers is. Mindenesetre Sziámi, bátran élve a magyar nyelv biztosította vizualitással, az egyes elemek szétválasztása, majd újra szerkesztése kínálta többértelműséggel (Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly), belenéz verstükrébe: „egy ember hányféle jellem, / hányfajta szellem küzd / egy testben egymás ellen?” (Szín, hely) Amennyiben valaki csupán dalait ismeri, az is rávágja: Sziámi. Aki ellentétpárokat persze több helyütt használ, például a Tablókban: „Önámítástárlat. A smink. / Örömkiállítás. Csak élet. / Semmikiállítás. Verem. / Fokozástárlat. Holnap még lehet odább.” Ezzel új jelentést kölcsönöz a megszokottak helyett. Ellentétpárt használ a jelenvalóra illő Istenes költeményében szintén: „Petrus-ból hogy lesz Paulus? / Hogy tér meg mindenki időben?” Teszem hozzá, most, amikor néhány apróbb, de mind szaporább lépésre vagyunk a világégéstől, a világvégétől, ez a kérdés cseppet sem költői.

Üzenet versek

Az üzengető vers archaikus forma, ami újjáéledt a rapben, a slam poetryben. E forma esetében sokszor az előzmények, amik nem mindenkor irodalmi művek, ismeretlenek. Így van ez jelen kötet számos, valakinek dedikált munkájával. Mindenesetre a weöresi sűrítő nyelvcsavar telitalálat. Például a Kemény Istvánnak ajánlott Költött pátoszka.

A Petri összes keletkezése bizonyos, tudniillik a cím alatt ott a dátum: 2013. december 22., ekkor lett volna hetven Petri György, aki tizenhárom évvel előbb elhunyt. A személyes élmények, emlékek mellett felidézi a Tiszatájban 1971-ben publikált A. M.-nak című költeményét: „Kigondoltad – helymegtakarítás / végett – a négyszögletes narancsot.” Azt, amit könnyű a hűtőben tárolni.

Duett a papíron

Müller Péter Számi jegyez közös „kötetet” Tóth Krisztinával. Azért az idézőjel, mivel a kicsi, NAGY, közÉpső hangoskönyv – noha azonos cím alatt 2013-ban megjelentek Sziámi gyermekversei nyomtatásban. Mostan pedig a költőnővel, akit a költőtárs igen nagyra tart, mint írja: „A páratlan Tóth Krisztina / bent alkot a házban” (Az élő költőkhöz), párosban előadott hajtogatós verseket tár elénk. Eme, általában unaloműző foglalatosság minden esetben szolgál poénnal, itt is „esernyővel siet egy férfi át a járdán, / magamhoz ölelem a tüllfüggönyt a láttán”.

Még egy kis alter rock

Nem kizárólag a Gasner-korszakot emeli be kötetébe a szerző, szerepel az egyik Napidal 2023-ból, Az üres könyv, amit Bérczesi Róbert (Hiperkarma) zenésített meg, vagy a Tézisek a kultúráról, amely pedig legújabb formációja, a Müller Péter Sziámi AndFriends dala, legújabb szerzőtársa, Kirschner Péter muzsikájával. Mi több, belefért egy csipetnyi Bizottság is: „De hát miért?” – ármánykodott betiltásunk felé, / téve az ártalmatlant a Zen-buddhista / Televízió férfi riporternője…” (Petri összes)

Vélelmezem, hogy aki végigolvassa e kötetet, tesz egy utazást a magyar rocktörténelemben, ugyanakkor „mint megnyílt értelembe az ige, / alászállhatok rejtelmeibe!...”, Müller Péter Sziámi rejtelmeibe.

Fotók: Hartyányi Norbert / Kultúra.hu