Szinérváralja egykori zsinagógájában lesz az Erdélyi Zsidók Múzeuma

Kultpol

A Máramaros megyei Szinérváralja restaurálás alatt álló egykori zsinagógájában fog működni az Erdélyi Zsidók Múzeuma – írta meg az erdélyi Krónika a zsidó örökség ápolásával foglalkozó Asociatia Maramures Heritage elnökére hivatkozva.

DIGITAL CAMERA
A szinérváraljai zsinagóga. Fotó: Wikipedia

A Szatmárnémeti és Nagybánya között félúton található kisváros önkormányzata 2019-ben szerezte meg az 1904-ben épült, a kommunizmus idején raktárként használt, romos állapotban lévő zsinagógaépület tulajdonjogát, és keresett partnereket a megmentéséhez. Az erdélyi hírportált Cotos Robert, a zsidó örökség ápolásával foglalkozó Asociatia Maramures Heritage elnöke tájékoztatta a 2021-ben meghirdetett, román kormányzati támogatással megvalósuló, 2,4 millió eurós projekt részleteiről. A terv szerint a zsinagógaépületben fog helyet kapni az Erdélyi Zsidók Múzeuma, amely kulturális központnak és koncertteremnek is helyet ad majd. Az egyesület kapcsolatba lép a kivándorolt zsidókkal, hogy ők is hozzájárulhassanak a gyűjteményhez.

Az önkormányzat 2021-ben tette közzé a projekt terveit és költségbecslését. A cél az, hogy építészeti szempontból a lehető legnagyobb mértékben rekonstruálják a zsinagóga építéskori állapotát, de korszerű technikát és berendezéseket építsenek bele. A melléképületét (az egykori kóser hentesüzletet) is felújítanák, az udvart pedig közparkká alakítanák át. Az egyesület adatai szerint a szinérváraljai zsidó közösség a 18. század végétől kezdve létezett, és a város a 20. század első felében a zsidó nyomdászat egyik fő központjává vált. A projekt fő partnere a szatmárnémeti zsidó közösség, mivel Szinérváralja régen Szatmárhoz tartozott. A szinérváraljai a nagyváradi zsidó múzeum példáját követné, amelyben az Asociatia Maramures Heritage 2022-ben már rendezett kiállítást.

Szinérváralja mintegy 615 fős zsidó lakosságát 1944-ben Auschwitzba deportálták. Néhányan hazatértek közülük, és a háború után újjáalapították a közösséget, de végül szinte mindenki kivándorolt. A Szamos-parti város 8198 lakosa közül a legutóbbi népszámláláson senki sem vallotta magát zsidónak. Az egykori zsinagóga felújításáról a Jewish Heritage Europe is beszámolt, és a szinérváraljai zsidó temetőről is írtak, amelyet a többi Máramaros megyei falusi temetőhöz képest nagynak és kivételesen szépnek, történelmi és művészeti részletekben kivételesen gazdagnak lát az oldal szerzője. Mintegy kétszázötven sírkő, számos obeliszk, márványból és gránitból készült, héber, jiddis, román és magyar nyelven feliratozott síremlék és a háború után állított holokauszt-emlékmű is áll benne.