TRANSITIONERS
A Société Réaliste (Gróf Ferenc és Jean-Baptise Naudy del Fat) kiállítása
Trafó Galéria
2006. szeptember 15. ? október 11.
Kiállításmegnyitó: 2006. szeptember 15. 19h
?In our country, there will be no pink or orange, or even banana revolution.
They think that Belarus is ready for some ?orange? or, what is a rather
frightening option, ?blue? or ?cornflower blue? revolution.
Such ?blue? revolutions are the last thing we need.?
Lukashenko
A TRANSITIONERS című projekt kiindulópontja a közelmúlt egyik jellegzetes politikai jelensége, az ún. ?színes forradalmak?. A forradalmak ezen igen sajátságos típusa a szovjet birodalom bukását követő időszakban bukkant fel és formája azóta folyamatosan változik, mutálódik, nem csak a volt kommunista országokban, hanem más autoriter diktatúrákban is. E forradalmak közös jellemzője a demokrácia, a liberális gazdaság és a nemzeti függetlenség követelése: vezetőik a Nyugat politikai és gazdasági modelljéhez való közeledést hirdetik, mindegyiküket egy-egy karakterisztikus szimbólum jelképez, általában egy szín vagy egy növény.
Az elmúlt tizenöt évben a ?színes forradalmak? listája egyre bővül. Némelyek sikeres hatalomátvételhez vezettek, mint például a grúziai rózsás forradalom (2003), az ukrán narancsszínű forradalom (2004), a kirgiz tulipános forradalom (2005), a buldózer forradalomként is nevezett Milosevic ellenes demonstráció Szerbiában (2000), illetve a libanoni cédrus forradalom (2005). Mások a társadalom fontosabb evolúciós lépcsőfokaként értelmezhetőek, mint például a 2005-ös iraki választások, melyet bíbor forradalomként jellemeztek egyes kommentárok, vagy a kuvaiti nők emancipációs küzdelme (2005), melyet kék forradalomként neveztek el. A harmadik csoportba azon ellenzéki mozgalmak tartoznak, melyek még nem tudták megdönteni a fennálló rezsimeket, mint például az azerbajdzsán zöld (Yox!) és narancsszínű (Orange Movement) ifjúsági mozgalmak, a belorusz Bölény (Zubr), az ukrán eseményekkel párhuzamosan tervezett moldáviai szőlő forradalom illetve a mongol és a baskír ellenzékiek sárga, illetve narancsszínű mozgalmai. A történelmi előzmények közül említhetjük a portugál szegfűs forradalmat (1974), a prágai bársonyos forradalmat (1989), illetve a balti államok éneklő forradalmait (1988-1990).
E forradalmak mozgatórugói egyfelől a diákmozgalmak (így például az 1998-ban Belgrádban alapított Otpor, a grúziai Kmara, az ukrán Prora, a belorusz Zubr, vagy az albán MJAFT!), másfelől a lakosság diktatúra-ellenes érzelmei, de a Nyugat támogatása sem elhanyagolható, mely nemcsak diplomáciai, hanem gyakran pénzügyi, szellemi és logisztikai segítség is egyben, mely az ún. ?politikai fejlesztési alapok? infrastruktúráin keresztül ér célba.
A TRANSITIONERS projekt nem kíván foglalkozni sem az egyes forradalmak, mozgalmak jogosságával, megalapozottságával, sem a felbukkanásuk specifikus kontextusával. A projekt központi problematikája a spontán, gyors és radikális társadalmi átalakulás mitológiája és a forradalom stratégiai tervezettsége közötti kapcsolat. A forradalmi megoldás, mely ellen a nyugati demokratikus államok kétszáz éven át küzdöttek, végső soron a nyugati érdekszféra kiteljesítésének alapvető eszközévé vált. A TRANSITIONERS két alappillére a forradalom modelljének átalakulása, illetve a forradalom mediális megjelenítésére való törekvés. Hogyan valósítható meg egy demokratikus ?átmenet??
A TRANSITIONERS egy forradalmi ?tendencia-iroda? (bureau de tendances), melynek három alapfunkcióját határozhatjuk meg: 1. eszközök tervezése és biztosítása ?színes forradalmak? részére; 2. a politikai átmenet stratégiájának kidolgozása a nemzetközi tendenciák függvényében; 3. design szaktanácsadás az aktivisták számára, hogy a lehető leghatékonyabban tervezhessék meg kampányaikat. A projekt egy installáció formájában valósul meg, mely szabadon adaptálható a kiállítóhely méreteihez. Az installáció a TRANSITIONERS műterme, egy munkahely, ahol a látogató megismerkedhet a cég missziójához nélkülözhetetlen eszközökkel, technikákkal, stratégiákkal.
The starting point of TRANSITIONERS is the recent political phenomena of ?color revolutions?. The project doesn?t want to investigate their specific contexts, nor intends it to judge upon their justness or validity; instead, it focuses on the relationship between the mythology of quick, radical social change and the strategic preparedness of a revolution. The Paris based artist duo, Société Réaliste is going to create a ?bureau de tendances?, a strategic office that provides tools, strategy and design councelling for anyone preparing a revolution.
