Magyar, cigány és indiai mese fonódik egybe a kaposvári színház új előadásában

Szemerédi Fanni, a színház művészeti koordinátora elmondta: mint azt a szeptemberben Kaposváron tartott Népmese napja iránti érdeklődés is bizonyította, szükség van a mesékre, fontos szerepet töltenek be a gyerekek életében, hatással vannak fejlődésükre, a közösségben való viselkedésükre, mintát adnak valós élethelyzetekre.
Ennek a nagyon eltérő kultúrákat elegyítő meseelőadásnak is az a célja, hogy útravalót adjon, átsegítsen a buktatókon - mondta a művészeti koordinátor, aki a nem csak gyerekeknek ajánlott előadás kapcsán kiemelte: ez a mesefüzér kitűnő például szolgál a népek és egyúttal a népmesék közötti azonosságok és különbözőségek felfedezésére, de abban is megerősít, hogy szükség van a mesékre, mert segítenek eligazodni a világban.

Váradi R. Szabolcs, a Csiky Gergely Színház társulatának tagja nem először rendez mesét. Három nagysikerű előadás - a Lúdas Matyi, a Bűvös erdő és a Hókirálynő - köthető a nevéhez.
Az előadást beharangozó programfüzetben a mesedarabok rendezése melletti elkötelezettségéről Váradi R. Szabolcs azt írta: akkor gondolta először, hogy ha lehetősége lesz rá, népmeséket fog rendezni, amikor egy karácsonyra vett társasjáték kapcsán kiderült, nem is olyan egyszerű felidézni, melyik meséből valók a megfejtendő mesehősök.
Tervei között szerepelt egy olyan előadás is, melyben több nép meséit fűzi össze, "olyanokat, amilyeneket csak ritkán mesélünk, mégis a bennük rejtező tanulság, emberség, humor, bölcsesség, életöröm csak okulására válhat kicsiknek-nagyoknak". Így született meg a három nép kultúrájába kalauzoló Holnemvoltfa, amelyben végül egymásba fonódnak a történetek.
A népmesékhez a Kaláka Együttesből ismert Huzella Péter írt "népmeseszerű" zenét.

 

(Forrás: MTI)

(Fotó: Csiky-Gergely-Színház-Kaposvár)