Színpad
Hatvan év, három évtized a rendezői székben
Március 8-án ünnepli hatvanadik születésnapját Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Világpremier és visszatérő alkotók a 11. MITEM-en
Tizennyolc produkció, köztük világpremier érkezik tizenegy országból a 11. Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (MITEM), amelyet április 6. és 28. között rendeznek meg a Nemzeti Színházban.
Akikből nem lett szent király
Melyik döntés a helyes? Mi az ország érdeke? Kiből válik jó uralkodó? A Nemzeti Színházban, Sík Sándor István király című drámájának főpróbáján jártunk.
Miskolc mítosza múlt időben
A Miskolci Nemzeti Színház Kabai Lóránt és Zemlényi Attila színdarabjából készült, Vasgyári eklógák című előadása Miskolc egykori acélszívébe, a Vasgyárba visz el. A dicső múltba, aztán a rozsdás-romos jelenbe. De az utóbbi végleges elhagyásának szándékával.
A szerepeimből nem tudok idézni, de rendezőként be nem áll a szám
„Nekem óriási motiváció olyan előadásokat készíteni, amelyek többféle buborék lakójának lehetnek érdekesek, de nem kamuznak” – mondja Keszég László, aki nem először rendez Szabadkán, szülővárosában. A Kosztolányi Dezső Színházban a Vér és a Vojáger című előadások után most Spiró György Árpád-ház című drámáját viszi színre.
Pintér Béla nyerte a Kortárs Magyar Dráma-díjat
Horváth János Antal Becsapódás című drámája pedig különdíjas lett. Bátorság ma politikai darabot írni? Lehet-e egy előadás gyónás vagy inkább harakiri? Ezekről is szó esett a díjátadón.
Visky András Kitelepítése szürreális színpadi értelmezést kapott
Az író mindössze kétéves volt, amikor lelkész apját börtönbe zárták, őt pedig hat testvérével, anyjával és a hozzájuk csapódó cselédlánnyal egy Duna menti lágerbe száműzték. A nagy sikerű önéletrajzi ihletésű könyvből rendhagyó előadás készült az Óbudai Társaskörben.
Magyar díjeső jöhet a legrangosabb román színházi díjátadón
Két magyar nyelvű színházi produkciót is jelölt a legjobb előadásnak járó díjra a Román Színházi Szövetség (Uniter), valamint számos kategóriában szerepelnek még magyar jelöltek.
Újcirkuszi gasztroperformansszal jön el a bűnbeesés
A Juhász Kata Társulat és Kereszty Gábor étteremtulajdonos által megálmodott Utolsó előtti vacsora lukulluszi lakomáján újcirkuszos eszközök és szimbolikus fogások segítik elő a kapcsolódást.
Nincs itt semmi… látnivaló
Borbély Szilárd Nincstelenek című regényének adaptációja a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban méltó megemlékezés a szerzőről, és elősegítheti a múltból megmaradt, társadalmilag mégis bennünk élő ellentmondások felszínre hozását, a róluk való beszélgetést.
Az ideiglenes győztes
A férfi magabiztosan sármos. Mindenre talál frappáns és elgondolkodtató magyarázatot. A nő kissé unott, és nem kíváncsi a másikra. Az utóbbi túl szeretne jutni a számára a minisztérium által előírt kötelező kommunikációs penzumon, mert nem hisz abban, hogy valójában segítségére lehetnek az elkövetkezendők. Kritika az Orlai Produkció Mikor hazudtam? című előadásáról.
A komoly bohóc, aki nem tűri a hamisságot
Bár sokáig tudatosan ellenállt, a vérvonal kikövetelte jussát: Anton Franke ma már ünnepelt bohócként járja a világot és nevetteti meg a közönséget cirkuszművész édesapja és ötéves lánya társaságában.
Miért ne lehetne ebből a talált gyerekből uralkodó?
Állami gondoskodásban nevelkedett fiatalok készülnek a Jurányiban A kaukázusi krétakör sajátosan átdolgozott előadására. Helyszíni riportunk.
Végre egy látványos kiállítás a színházi látványról
A színházi látvány önmagában is tud szép vagy gondolatébresztő lenni, de valódi jelentése, funkciója és hatása csak használat közben, azaz az előadáson érvényesül. Ezek után fölmerül a kérdés: legyen bár azonos a drámai alapanyag, összemérhetők-e a papírra vetett tervek egymással versenykörülmények közt?
Egymás legnagyobb rajongói és legkeményebb kritikusai – művész házaspárokat fotóztunk
Közösen élnek és közösen alkotnak. Hol fogmosás közben jön egy jó ötlet, hol egy áruházban ragyog fel a másik szeme, máskor pedig a színpadon igyekszenek megfogalmazni egymásban az érzéseiket, vívódásaikat. Művész házaspárokat fényképeztünk, és az inspiráció összekovácsoló erejéről és nehézségeiről faggattuk őket.
Naplók a színpadon – Lola és Márai
Lola naplója címmel többrészes, izgalmas felolvasószínházi sorozat látható tavaly óta a pesti belváros egyik lakásszínházában, a KuglerArt Szalonban, ahol Márai Ilona és Márai Sándor naplói alapján idéződik fel az 1948-ban életfogytig tartó emigrációt választó házaspár élete. A sorozat hamarosan hangoskönyvben és nyomtatásban is megjelenik. Az előadások szövegkönyvének összeállítójával, Lola alakítójával, Takáts Andreával beszélgettünk az összeállítás tanulságairól, és ugyanerről megkérdeztük Márai megidézőjét, Hegedűs D. Gézát is.