000_46TP3WD.jpg

Szobrot állítottak Sztálinnak Moszkvában

A Taganszkaja metróállomáson átadott domborművet egyesek történelmi tiszteletadásként üdvözlik, mások szerint azonban hibás döntés valaki olyannak emlékművet állítani, aki annyi szenvedést okozott.

A dombormű, amelyből Sztálin „kilép”, és a diktátort a moszkvai Vörös téren, az őt csodáló szovjet néppel körülvéve ábrázolja, eredetileg is az 1950-ben átadott metróállomáson állt, de a Taganszkaja átalakításakor, 1966-ban eltűnt – írja a Reuters.

A hírügynökség hozzáteszi, közel hétszázezer embert végeztek az 1936–37-es „nagy tisztogatás” alatt, amelyben koncepciós perekben, koholt vádakkal Sztálin vélt és valós ellenségeitől igyekezett megszabadulni, illetve küldék a Gulagra szovjet állampolgárok tömegeit.

A moszkvai metró közleménye szerint – írja a Reuters – a május 15-én leleplezett régi-új szobor az idén kilencvenéves közlekedési vállalat ajándéka az utasoknak.

Az alkotás eredeti címe A nép hálája a vezérnek és a parancsnoknak, amely Sztálin szerepére utal a Szovjetunió második világháborús győzelmében. Ennek a nyolcvanadik évfordulóját, a győzelem napját, idén nagy pompával ünnepelték Oroszországban.

A Reuters két moszkvai véleményét kérdezte meg a szoborról. Egyikük, Jevgenyij Ivanov szerint „Sztálin sokat tett, és olyan ember volt, akire büszkének kell lennünk, nem lerombolni, hanem elismerni kell azt, amit csinált”. Kirill Frolov elismerte, hogy nem egyértelmű Sztálin megítélése, és azt mondta, nem nevezné őt jónak, de a második világháború megnyerése és a Szovjetunió sikeres iparosítása komoly sikerek, és emiatt megérdemli az emlékezést.

Ez is érdekelheti

Magyar látogatók a Szovjetunióban – Hammerstein Judit az új könyvéről

Hogy lesz a nyugati értelmiség egy részének Oroszország-rajongásából a Szovjetunió iránti lelkesedés a sztálinizmus legborzasztóbb időszakában? Mi magyarázza, hogy Nagy Lajos és Illyés Gyula, bár a ’30-as években együtt utaznak a Szovjetunióba, úti beszámolójuk mintha két különböző világról szólna?

A whiskyt és a szivart kedvelte, de a nácizmusnak és a kommunizmusnak kérlelhetetlen ellenfele volt

Százötven éve, 1874. november 30-án született a Marlborough hercegek vidéki rezidenciáján, a woodstocki Blenheim kastélyban Sir Winston Leonard Spencer Churchill, a múlt század egyik legnagyobb politikusa, brit miniszterelnök és irodalmi Nobel-díjas történetíró.

Sztálin James Bondja olyan jól álcázta magát, hogy beszervezte a német hírszerzés

Nyolcvan éve, 1944. november 7-én végezték ki Japánban a német Richard Sorgét, a második világháború talán leghíresebb hírszerzőjét, akit a Le Figaro című francia lap nevezett el Sztálin James Bondjának.

A szovjetek hírszerzője volt, mégis Szibériába száműzték kémkedésért

Százhuszonöt éve, 1899. november 5-én született Radó Sándor Kossuth- és állami díjas geográfus, Dóra néven a második világháború alatt a szovjet hírszerzés egyik legértékesebb ügynöke.