Magyarország első szélerőműve épült Kulcson, de a folyamatosan megcsúszó löszfalról is híressé vált 2010 előtt a település. Lakosainak köszönhetően az utóbbi négy évben kiderült, sokkal inkább a kulcsi hatokról kellene híressé válnia ? mondta el L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára. A 19. és a 20. század fordulóján ugyanis a magyar állatorvos-tudomány jeles képviselői kötődtek a településhez, többek között Hutyra Ferenc.
Kulcs első szobrát sem rég állították, Pető Hunor alkotása Kossuth Lajost ábrázolja. A kormány három évvel ezelőtt indította el azt a programot, mely azon településeket gazdagított szobrokkal, ahol hasonló még nem volt ? ennek köszönhető a Kossuth-mellszobor egy évvel ezelőtti felállítása, amikor a mostani, Plank Antal által tervezett szobor ötlete is felmerült. Az államtitkár hozzátette: kell, hogy legyen települési identitás, a település aktív állatorvosi jelenlétének köszönhetően Kulcs a kulcsi hatok és a magyar állatorvos-tudomány települése. ?Kulcson a tudósok szakmai összejöveteleket tartanak, az erősödő szálat igyekeznek a mostani szoborállítással még élőbbé tenni? ? ismerte el a helyiek érdemeit L. Simon László.
Identitással az állatorvos-társadalom is rendelkezik, ennek fő megteremtője pedig éppen Hutyra Ferenc volt ? fejtette ki Sótonyi Péter, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja. ?Az állatorvos 1860-ban, a felvidéki Szepeshelyen született, korai éveiben megtanult magyarul, de felnőttként már szlovák anyanyelve mellett angolul, németül és franciául is folyékonyan beszélt. 1878-ben iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol igen korán megmutatkozott tanári egyénisége, harmadéves korától demonstrátor volt, majd a korbonctani tanszéken helyezkedett el? ? mutatta be a híres tudóst a dékán. Hutyra Ferenc 1886-ben kezdte tanulmányozni az összehasonlító kórtant, így került át az állatorvosi tanintézetbe. Hosszú éveket töltött külföldön is: Drezdában, Bécsben. Megérintette a baktériumok szele, ami egy életen keresztül magához láncolta. 1888-tól klinikát vezet, eközben írta meg 1500 oldalas járványtankönyvét a fertőző betegségekről. A páratlan mű az orvostudomány büszkesége, német nyelvű könyve például 11 kiadást ért meg.
Hutyra Ferenc a magyarországi állatorvos-tudomány kimagasló jelentőségű, világszerte elismert alakja, az állatorvosi patológia, járványtan, belgyógyászat, immunológia, szerológia és virológia, valamint az igazságügyi állatorvostan terén végzett munkássága egyaránt kiemelkedő. Nevéhez fűződik a korszerű humánorvosi szemlélet és gondolkodásmód meggyökereztetése az állatorvos-tudományban. A budapesti Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola megszervezője és három évtizeden keresztül rektora volt.
