shutterstock_740189611 Szent Anna tó.jpg

Évszázados melegrekordot döntött a Szent Anna-tó vize

Júliusban volt a legmelegebb, 30,9 Celsius-fokos a Szent Anna-tó vize a mérések alapján, és idén borította a legrövidebb ideig jég a székelyföldi vulkanikus eredetű tavat – közölte kedden mérések alapján a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara.

A felsőoktatási intézmény 2012 óta monitorozza a tó vízminőségét a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézettel közösen. A biomérnöki tanszék egyetemi docense, Máthé István által vezetett projekt a Lázárfalvi Szent Anna Közbirtokossággal és a Pro Szent Anna Egyesülettel közreműködve valósul meg.

A mérések szerint a Szent Anna-tó vízhőmérséklete 2024. július 15-én kora délután fél méter mélységben elérte a 30,9 Celsius-fokot. Ez az érték rekordmeleget jelent az utóbbi évtizedekre, sőt valószínűleg az elmúlt évszázadokra vonatkozóan is. Mint hozzáteszik, másik rekord is megdőlt: a tófelszín és a fenékközeli, 6,5 méteres vízmélység közötti hőmérsékleti különbség elérte a 22 Celsius-fokot.

Példa nélküli a jégborítási időszak rövidsége is idén: a tó felszíne január első felében fagyott be, és a jég március 10-ére teljesen elolvadt. Az egyetem emlékeztet: a júliusi magas vízhőmérséklet összefüggésben van azzal, hogy 2024 nyara volt az egyik legmelegebb időszak világszerte a rendszeres meteorológiai mérések kezdete óta.

Felidézik: július 1–16. között több tucat romániai meteorológiai állomáson is megdőlt a levegő-hőmérséklet napi maximuma: Székelyudvarhelyen 2024. július 12-én 34,3 Celsius-fokot, Csíkszeredában 2024. július 13-án maximum 33,8 Celsius-fokot mértek. Mindkét városban 1951-ben volt közeli, 33,5, valamint 32,7 Celsius-fokos érték.

A szakemberek szerint a Szent Anna-tó vizének melegedése nem egyedi jelenség, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai kimutatták: az utóbbi évtizedekben látványosan felgyorsult a Velencei-tó, a Fertő tó vagy a Balaton vízhőmérsékletének emelkedése is.

A Szent Anna-tó egy vulkán kráterében alakult ki. A tó tulajdonképpen a vulkánkráterbe lehulló esővizet tárolja, sem forrása, sem lefolyása nincsen, ezért vize csekély mértékben képes az öntisztulásra. A tóban 2018 tavaszán tiltották be a fürdőzést.

Ez is érdekelheti

Az erdő türelmes óriásai – A Bükki Nemzeti Park a Törzsvendég kilencedik epizódjában

Az Északi-középhegységbe, a Bükki Nemzeti Parkba kalauzol el bennünket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata kilencedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, akitől nemcsak azt tudjuk meg, milyen fák élnek együtt egy elegyes erdőben, de azt is, hogyan tanulhatunk tőlük türelmet és állhatatosságot.

Az ártéri erdő – A Gemenci-erdő a Törzsvendég nyolcadik epizódjában

Magyarország legnagyobb ártéri erdejébe, a Gemenci-erdőbe vezet el minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata nyolcadik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a természeti erőknek fokozottan kitett fák túlélési stratégiáit bemutatva arra is rávilágít, hogy nekünk, embereknek is képesnek kell lennünk szükség esetén újrakezdeni az életünket.

Kertek alatt – Miért és hogyan hűtik a levegőt a fák?

Mészáros Zsolt elmondja, hogyan teszik kellemesebbé a nyári légkört a fák és más növények.

Szentélyerdő – A vétyemi ősbükkös a Törzsvendég hetedik epizódjában

Dél-Dunántúl dombjai közé, a vétyemi ősbükkösbe kalauzol minket a Kultúrapont és a Petőfi Kulturális Ügynökség Törzsvendég című sorozata hetedik epizódjában a fiatal természetbúvár, Mészáros Zsolt, aki a fokozottan védett erdőrezervátumban kifejti, milyen hasonlóságok vannak a családok és az erdők működése között, és miért fontos, hogy ne csupán egyetlen fafajta alkosson egy erdőt.