disztópia
Vajon milyen nyomok maradnának egy ember utáni tájban?
Csatlós Asztrid és Metzing Eszter Archive of Contact című közös kiállítása arra kérdez rá, hogyan gondolkodhatunk jelenlétről és nyomhagyásról egy olyan világban, ahol az ember már nem középpont, hanem sebezhető, változó, a környezetével folyamatos kapcsolatban álló létező.
Nincs hová hátrálni Herman Levente és Radu Belcin közös kiállításán
Herman Levente és Radu Belcin Alkony két világ között című, a Várfok Galériában látható kiállítása nem kínál feloldást, és nem tesz úgy, mintha a sötétségen túl valamilyen megnyugtató horizont várna ránk.
Mit hagyott ki Orwell az 1984-ből?
75 éve jelent meg Orwell 1984 című nagy hatású regénye, Sandra Newman pedig megírta a disztópiát a női főszereplő, Julia nézőpontjából. Az 1749 oldalán Maczelka Csaba elemezte a könyvet.
Nincs kanál: 25 éves a Mátrix
Belőlünk táplálkozó, valóságot szimuláló gépek, lebbenő bőrkabátok és az a bizonyos piros kapszula, ami után felébredünk. Negyed évszázada mutatták be a Mátrixot, amely napjainkban is zavarba ejtően érvényes filozófiájával és korszakalkotó technikai megoldásaival örökre bevéste magát a popkultúrába.
Világirodalmi disztópiák nyugaton, keleten, északon és délen
Az 1749.hu számos cikkben foglalkozott az elmúlt években kortárs és nem kortárs világirodalmi disztópiákkal. Ezekből következik most egy válogatás.
Hat film a jövőről, amely nekünk már a múlt
A mozgóképes történetek előszeretettel ábrázolják a jövőt, az elkövetkezőkről való spekuláció ugyanis izgalmas vizuális lehetőségeket rejt magában, emellett jó lehetőség a társadalomkritikára is. Lássunk hat filmet, amelyek megkísérelték megjósolni azt a jövőt, amely számunkra már múlt.
10 disztópikus regény, amelyet érdemes elolvasni
A jövő olyan, amilyenné alakítjuk, a disztópiák pedig figyelmeztetnek, milyen jövőtől óvjuk magunkat. Bár az alábbi tíz regény csak kiindulópont, de közelebb vihetnek minket ezek a művek ahhoz, mi is az ember, mi a nyelv, és mit kezdjünk a jövőért való felelősségünkkel.