évforduló
Április 3-án történt
2014-ben ezen a napon adták át a nagyközönségnek az újjáépített Várkert Bazárt. Az 1875–1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz épületegyüttes eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd műtermek, kiállítások helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1961 és 1984 között pedig a Budai Ifjúsági Park működött a területén. A kormány 2011-ben döntött az életveszélyessé vált épületegyüttes rekonstrukciójának megkezdéséről.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg II. János Pál pápa ellen
Húsz éve, 2005. április 2-án halt meg Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján, személyében első és mindeddig egyetlen alkalommal volt a katolikus egyháznak közép-európai vezetője. Ő volt a legtöbbet utazó pápa, és minden elődjénél több szentet és boldogot avatott.
Happy end nélkül végződnek, mégis imádjuk Andersen meséit
Kétszázhúsz éve, 1805. április 2-án született Hans Christian Andersen dán író, a világ meseirodalmának egyik legnagyobb alakja, A rendíthetetlen ólomkatona, A hókirálynő, A rút kiskacsa, A fülemüle, A király új ruhája, A csalogány és A kis gyufaáruslány szerzője.
Nem félt szembenézni a halállal Apor Vilmos püspök
Nyolcvan éve, 1945. április 2-án szenvedett vértanúhalált Boldog Apor Vilmos győri püspök, aki a szegényeknek, a bajba jutottaknak és üldözötteknek szentelte életét. Győrben, Gyulán és Budapesten szobrot állítottak emlékére, vértanúságának helyszínén emlékkiállítás látható.
Április 2-án történt
1946-ban ezen a napon született Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész. Operatőrként olyan neves rendezők alkotásait fényképezte, mint Szabó István, Maár Gyula, Ranódy László és Sándor Pál, rendezőként a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság című filmmel debütált 2005-ben, de a 2023-ban nagy sikerrel bemutatott Semmelweis is az ő nevéhez fűződik.
Időkapszula, teljesítménytúra és családi szabadulószoba a 120 éves Folly Arborétumban
Idén ünnepli fennállásának 120. évfordulóját a Folly Arborétum. A jubileumi év alkalmából a botanikus kert számos különleges programmal készül: a május 1-jei hosszú hétvégén a látogatók egy időkapszula elhelyezésével hagyhatnak nyomot a jövő számára, de fényfestéses kerti séta, teljesítménytúra, borvacsora és családi szabadulószoba is színesíti a programsorozatot.
A modern gasztronómia atyja szerint a nemzetek sorsa függ az étkezéstől
Kétszázhetven éve, 1755. április 1-jén született Jean Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, minden idők egyik legnagyobb ínyence, a modern gasztronómia atyja, akitől a „Mondd meg, mit eszel, s megmondom, ki vagy” és a „A sajt nélkül végződő vacsora olyan, mint egy félszemű szépasszony” szállóige származik.
Április 1-jén történt
1927-ben ezen a napon született Puskás Ferenc, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat csapatkapitánya, becenevén Puskás Öcsi. Puskás a FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel, 2016-ban a goal.com internetes szakportál Legendák világbajnoksága elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.
Közel kilencven énekessel ünnepelt a Debreceni Egyetem Bárdos Lajos Leánykara
Telt házas koncerttel ünnepelte fennállásának ötvenedik jubileumát a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Bárdos Lajos Leánykara. A fél évszázados évforduló alkalmából tartott március 29-i eseményen egyszerre csaknem kilencven énekes állhatott a Liszt terem színpadán.
Kiváló mesemondó volt a Jane Eyre írója
Százhetven éve, 1855. március 31-én hunyt el Charlotte Brontë angol írónő, a Jane Eyre című regény szerzője. A regényből tucatnyi filmváltozat született, a Franco Zeffirelli rendezte 1996-os moziban Charlotte Gainsbourg és William Hurt a főszereplők.
Hat érdekesség Szabó Lőrincről
125 éve született Szabó Lőrinc Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. Az évforduló alkalmából összegyűjtöttünk néhány izgalmas történetet a költő életéből.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, aki 1973-ban írt Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb időszakának egyedülálló feldolgozását nyújtotta. A regényből – az író forgatókönyve alapján – Koltai Lajos rendezett filmet, amelyet 2005-ben mutattak be.
Március 30-án történt
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent van Gogh holland festőművész, aki 1853-ban ezen a napon született és akinek neve mára szinte márkává vált. A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának tartott művész a pályafutása során csupán egyetlen festményét tudta eladni, halála után viszont egyre nőtt a hírneve, képei ma már csillagászati összegekért találnak gazdára.
A nagyapa jelenléte pszichoszomatikus tüneteket váltott ki a gyerek Kosztolányiból
„A nagy író halála után is tartogat meglepetéseket” – mondja Bíró-Balogh Tamás író, irodalomtörténész. Kosztolányi Dezső születésének 140. évfordulója apropóján beszélgettünk a költő életének és életművének legfontosabb szegmenseiről.
Egy kéményseprő mesélte, hogy semmi mást nem szeret olvasni, csak Rejtőt
Valamikor egy-egy jól elejtett rejtős beszólás komoly népszerűséget hozott a konyhára egy tizenéves fiúnak.
Esti Kornélként vált halhatatlanná Kosztolányi Dezső
Száznegyven éve, 1885. március 29-én született Szabadkán Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja, többek között A szegény kisgyermek panaszai és a Négy fal között című verseskötetek, illetve a Pacsirta, az Aranysárkány és az Édes Anna című regények szerzője.