évforduló
Március 6-án történt
1967-ben ezen a napon halt meg Kodály Zoltán háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, zeneoktató és népzenekutató, aki Bartók Bélával megteremtette a népzenéből táplálkozó, európai színvonalú, 20. századi modern magyar zenét. Legismertebb művei között van a Háry János, a Székely fonó és a Czinka Panna balladája, a róla elnevezett zenepedagógiai módszer szerte a világon ismertté tette nevét.
Március 5-én történt
Ma ünnepli nyolcvankettedik születésnapját Balázs Péter Kossuth- és Jászai-Mari díjas színész, rendező. Az elsősorban humoros, komikus szerepeiről ismert művész számtalan színpadi és filmszerepe mellett közel másfél évtizedig a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója volt, de olyan népszerű mesefigurák is az ő hangján szólalnak meg, mint Mekk mester és a Nagy ho-ho-horgász.
Salamon Béla félszegségében is ravasz kisembere a kabaréjelenetek fénypontja volt
Száznegyven éve, 1885. március 4-én született Salamon Béla, a magyar kabarészínpad egyik legnagyobb egyénisége, akinek nevéhez olyan szállóigék fűződnek, mint a „Ha én egyszer kinyitom a számat…, ha én egyszer elkezdek beszélni…”, a „Vigyázz, Malvin, jön a kanyar” és a „Lepsénynél még megvolt”.
Március 4-én történt
Ma ünnepli 83. születésnapját Sztevanovity Zorán, akinek egykori együttese, a Metro a hatvanas évek beatkorszakának egyik legnépszerűbb zenekara volt. A hetvenes évek közepétől szólópályára lépő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitáros, énekes, zeneszerző nevéhez olyan dalok fűződnek, mint az Apám hitte, a Romantika, Az ünnep és A szerelemnek múlnia kell.
Traumatológusként kezdte a pályáját a Mad Max rendezője
Március 3-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját George Miller ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és producer, az egyik legeklektikusabb filmes a világon, a Mad Max-sorozaton kívül a nevéhez fűződik Az eastwicki boszorkányok vagy a Táncoló talpak című Oscar-díjas animációs film is.
Németh Lászlót erősen foglalkoztatta az értelmiség meghasonlása
Ötven éve, 1975. március 3-án halt meg Németh László Kossuth-díjas író, esszéista, drámaíró, műfordító, a 20. századi magyar irodalom kimagasló alakja. Kultuszának ápolására 1987-ben Hódmezővásárhelyen megalakult a Németh László Társaság, kéziratos hagyatéka 2011-ben a Petőfi Irodalmi Múzeumba került.
Március 3-án történt
1883-ban ezen a napon született Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze. Pályáját vándorszínészként kezdte, majd Debrecenben, Szegeden, a pesti Népszínházban, a Magyar Színházban, a Vígszínházban, majd a főváros szinte valamennyi színházában játszott. Számos néma- és hangosfilmben szerepelt, legemlékezetesebb alakítása Székely István 1931-es Hyppolit, a lakájának főszerepe volt.
Zenével gyógyította a lelkeket ifjabb Sánta Ferenc
„Az orvos a testet gyógyítja, a cigányzenész pedig a lelket” – vallotta a nyolcvan éve, 1945. március 2-án született ifjabb Sánta Ferenc Kossuth-nagydíjas, Kossuth-díjas hegedűművész, prímás, a nemzet művésze, a 100 Tagú Cigányzenekar és a Magyar Nemzeti Cigányzenekar alapító tagja.
A katonának nevelt I. Miklós hadseregként irányította birodalmát
Százhetven éve, 1855. március 2-án halt meg I. Miklós cár, „Európa csendőre”, aki birodalmát az abszolutizmus utolsó európai védőbástyájának tekintette, leverte az 1830–31-es lengyel függetlenségi felkelést és az 1848–49-es magyar szabadságharcot, majd megindította a törökök ellen a krími háborút.
Március 2-án történt
1951-ben ezen a napon született Balázs Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, billentyűs, dalszerző. Pályáját 1967-ben a Neoton együttesben kezdte, majd az első magyar hard rock zenekarban, a Taurusban játszott. 1978 és 1986 között a Korál együttest vezette, ezután szólókarrierbe kezdett. A 2020-ban elhunyt zenész nevéhez olyan feledhetetlen dalok fűződnek, mint az Anyám, vigasztalj engem, A kőfalak leomlanak, a Homok a szélben, A csönd éve és az Évszakok.
Március 1-jén történt
1969-ben ezen a napon született Javier Bardem Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjas spanyol színész, aki hazájában több mint két tucat filmet forgatott, de nemzetközi hírnevét a 2000-ben bemutatott Mielőtt leszáll az éj című filmnek köszönheti. Másik híres szerepe a Nem vénnek való vidék Antonja, amely két díjat is hozott számára.
Riszanov és Ránki is Ravel előtt tiszteleg
Maurice Ravel zeneszerző százötven évvel ezelőtt, 1875. március 7-én született. Az évfordulón a MÁV Szimfonikus Zenekar az ő emléke előtt tiszteleg a Zeneakadémián. A hangversenyen fellép Ránki Dezső, az est karmestere pedig Makszim Riszanov.
Február 28-án történt
1912-ben ezen a napon született Alfonzó, azaz Markos József artista, színész és humorista, a paródia mestere. Alfonzó a számait a legapróbb részletekig önmaga dolgozta ki, és a pantomim elemeit is szívesen alkalmazta előadásai során. Kornis Mihály így jellemezte őt: „Hofi előtt úgy hat, mint Aiszkhülosz Szophoklész előtt.”
Százhatvan éves a Színház- és Filmművészeti Egyetem
Idén ünnepli fennállásának 160. évfordulóját a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE). Az egyetem a jubileum alkalmából február 26-án ünnepi gálaműsort rendezett az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelyen a magyar kulturális élet kiválóságai, az egyetem jelenlegi és egykori növendékei együtt tisztelegtek az intézmény gazdag öröksége és kimagasló művészeti hagyományai előtt.
Február 27-én történt
Ma ünnepli 95. születésnapját Joanne Woodward Oscar-díjas amerikai színésznő, a szintén Oscar-díjas filmsztár, Paul Newman özvegye. Joanne Woodward a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat az Éva három arca című 1957-es amerikai filmdráma disszociatív identitászavarban szenvedő főhőseként nyerte el, ezzel ő az első színésznő, aki három személyiség megformálásáért kapott Oscar-díjat.
Február 26-án történt
Mészáros Márta két, Arany Medvét nyert filmjében – az Örökbefogadásban és a Kilenc hónapban – is feltűnt a 2017-ben ezen a napon elhunyt Berek Kati. A Jászai Mari-díjas színésznő számos más filmalkotásban, többek között Koltay Gábor István, a király és Sára Sándor Feldobott kő című mozijában is szerepelt.