évforduló
Kertész Imre úgy vélte, Auschwitz nélkül csak egy átlagember lett volna
Tíz éve, 2016. március 31-én hunyt el Kertész Imre Nobel-, Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért, A holocaust mint kultúra és A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt című kötetek szerzője.
Március 31-én történt
„A balettmester azért van ott, hogy megmondja, mit csinál jól vagy rosszul a növendék, és azért, hogy átadja, hogyan kell csinálni. Ehhez viszont nagyon fontos elsajátítani a jelenben élés képességét, ami azonban sokszor sajnos még a felnőttekből is hiányzik” – fogalmazta a ma hatvankettedik születésnapját ünneplő Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magántáncos, érdemes művész, Volf Katalin, aki számos nemzetközi balettversenyen vett részt és aratott sikereket, illetve Európa valamennyi jelentősebb balettszínpadán vendégszerepelt.
Március 30-án történt
2023. március 30-án hunyt el Ragályi Elemér Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, akit kézikamera-kezelése és világítástechnikája tett ismertté a hetvenes években, és akinek nemcsak a Magyar Filmszemlén ítélték oda hatszor a Legjobb operatőr díját, de a filmjei között Oscar-, Emmy- és ACE-díjas alkotás is megtalálható. Pályafutása során Elek Judit, Sándor Pál, Gazdag Gyula és Zolnay Pál állandó alkotótársa volt, de András Ferenccel, Kovács Andrással, Rózsa Jánossal, Grunwalsky Ferenccel és Szomjas Györggyel is sokat forgatott.
Március 29-én történt
„Hiszek a költészet öncélúságában, abban, hogy egy versnek, egy regénynek semmi más célja nincs, nem is lehet, mint hogy szép legyen” – fogalmazta az 1885. március 29-én született – és 1936-ban elhunyt – költő, író, műfordító, Kosztolányi Dezső, a Nyugat első nemzedékének művésze, a 20. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja, akinek olyan regények és verseskötetek fűződnek a nevéhez, mint az Aranysárkány, az Édes Anna és a Néró, a véres költő, illetve a Négy fal között, a Mágia és A szegény kisgyermek panaszai.
Március 28-án történt
Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Goda Krisztina Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, aki rendezői diplomáját a londoni National Film and Television Schoolban, a forgatókönyvíróit a Los Angeles-i University of Californián szerezte. Nevét a Szabadság, szerelem című film tette országosan ismertté, de a Kaméleon, a Veszettek, a BÚÉK, az Ida regénye és a Hogyan tudnék élni nélküled? című mozik, illetve a Csak szex és más semmi című televíziós sorozat is az alkotói palettáját színesítik.
Habsburg-hű szellemben nevelték, mégis a szabadságharc vezetője lett
Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, Magyarország vezérlő fejedelme, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, akinek születésnapját az Országgyűlés 2015-ben Rákóczi-emléknappá nyilvánította.
Március 27-én történt
„A folklórból nekünk nem imitálni kell a paraszti kultúrát, hanem annak elemeiből ugyanolyan műveket kell létrehozni, mint azt teszik a kortársak a film, a képzőművészet, az irodalom vagy a zene területén” – fogalmazta az 1931. március 27-én született – és 2024-ben elhunyt – Kossuth-díjas koreográfus, rendező, etnográfus, Novák Ferenc, aki új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre: irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és folklórműsorokat állított színpadra, de prózai vagy zenés színházakkal is szívesen dolgozott együtt.
Népzenegyűjtés, folklórkutatás, táncházmozgalom – Száz éve született Kallós Zoltán
„Én azért gyűjtöttem, mert gyönyörűnek találtam úgy az énekeket, táncokat, balladákat, mint a tárgyakat” – vallotta a száz éve, 1926. március 26-án született Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, népzenegyűjtő, múzeumalapító, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Március 26-án történt
„Mindig csak bizonyos közegben tudtam létezni. Olyan meghatározó egyéniségű emberek, pályatársak körében, akik emberi magatartásukkal, tehetségükkel lelkesítettek, ahol jó volt a művészi légkör, ahol bíztak bennem” – fogalmazta az 1934. március 26-án született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Harkányi Endre, akit többek között a Vígszínház, a Mikroszkóp Színpad és a Művész Színház előadásaiban, illetve a Valahol Európában, a Legenda a nyúlpaprikásról és Az oroszlán ugrani készül című filmekben láthattunk.
A kékszakállú herceg várától a Mikrokozmoszig: itt a Bartók-toplista!
Száznegyvenöt éve, 1881. március 25-én született Bartók Béla, az egyetemes zene történetének egyik legnagyobb alakja. A kékszakállú herceg vára prológusában arról énekel a Regös, hogy „Hol volt, hol nem… Zene szól, a láng ég. Kezdődjön a játék.”
Rettegett balhorgaiért KO-királynak, legendás sportszerűségéért a ring lovagjának nevezték
Száz éve, 1926. március 25-én született Budapesten Papp László háromszoros olimpiai bajnok, profi Európa-bajnok ökölvívó, edző, a magyar sportélet egyik legnagyobb és legnépszerűbb alakja, akit a világ sportújságírói 1999-ben a világ huszonöt legjobb sportolója közé választottak.
Március 25-én történt
„A népzene a természet tüneménye. Ez az alkotás ugyanazzal a szerves szabadsággal fejlődött, mint a természet egyéb élő szervezetei, a virágok, az állatok. Éppen ezért olyan gyönyörű, olyan tökéletes a népzene. Ezek a dallamok a művészi tökéletesség megtestesítői. Példái annak, miként lehet legkisebb formában, legszerényebb eszközökkel valamilyen zenei gondolatot legtökéletesebben kifejezni” – fogalmazta az 1881. március 25-én született – és 1945-ben elhunyt – posztumusz Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, Bartók Béla.
Március 24-én történt
„A színház jobb lesz, ha jókedvünkben születik. Rosszkedvből nem születnek ötletek, vagy ha igen, azok nyögvenyelős, csikorgós, izzadságos erőlködések lesznek” – fogalmazta a ma hatvannyolcadik születésnapját ünneplő Funtek Frigyes színész, rendező, egyetemi tanár, akit a színpadi szerepein túl többek között a Malom a pokolban, a Balkán! Balkán!, a Caligula helytartója és A gólyák mindig visszatérnek című filmekben, illetve A besúgó című televíziós sorozatban láthattunk. Fia, Funtek Sándor szintén színész.
Március 23-án történt
Ma ünnepli ötvenkettedik születésnapját Mészáros Árpád Zsolt színművész, musicalénekes, aki pályája elején többek között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Veszprémi Petőfi Színház előadásaiban volt látható, majd a Budapesti Operettszínházhoz szerződött, ahol a Mozart! című musical hozta meg számára az átütő sikert. Jelenleg a Magyar Színház társulatát erősíti. Színházi szerepei mellett az Aranyélet és a Barátok közt című tévésorozatokban láthattuk, de számos szólólemeze is megjelent.
Március 22-én történt
„Ha egy figura nem a lelkemből építkezik, akkor csak üres hang marad. Egy koncertszerű előadáson, de még próbán sem tudom elképzelni, hogy azok a színek megszólaljanak, ha nem átgondolt, lélekből táplálkozó előadásról van szó. Élni kell a szerepet, különben semmi értelme!” – fogalmazta egy interjúban a ma hatvanhetedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas opera-énekesnő, Komlósi Ildikó, aki a világ minden jelentős operaházában szerepelt, és akit A kékszakállú herceg vára Juditjának egyik legavatottabb tolmácsolójaként tartanak számon.