évforduló

Január 23-án történt

1898-ban ezen a napon született Nagyváradon Széchenyi Zsigmond vadász, utazó író, aki számos vadászexpedíción vett részt Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában. Vadászkönyvtára Magyarország legjelentősebb vadászati szakkönyvgyűjteménye, amely jelenleg a Magyar Természettudományi Múzeumban látható.

Gross Arnold nem hagyta beférkőzni a valóságot képeibe

Tíz éve, 2015. január 22-én hunyt el Gross Arnold Kossuth-díjas festőművész, grafikus, a nemzet művésze, aki élete során mintegy 150 rézkarcot, emellett számos reprodukciót, toll-, tus- és ceruzarajzot készített.

Január 22-én történt

2022-ben ezen a napon – a magyar kultúra napján – adták át a Magyar Zene Házát a budapesti Városligetben. A Liget Budapest Projekt részeként épült kulturális központot Fudzsimoto Szószuke japán sztárépítész tervezte, az intézmény állandó kiállításain az egyetemes és a magyar zenetörténet is fontos szerepet kap.

A neopop pápája vagy a giccs királya a botrányhős Jeff Koons?

Január 21-én ünnepli hetvenedik születésnapját Jeff Koons, az egyik legismertebb amerikai szobrász, akit sokan a „neopop pápájának” neveznek, míg mások a „giccs királyának” tartják. Mindemellett a világ legdrágább élő művésze címet is ő viselheti.

Január 21-én történt

1976-ban ezen a napon állt szolgálatba az első brit–francia fejlesztésű Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép. Az első menetrendszerű járatot az Air France és a British Airways indította. A Concorde átlagos utazósebessége körülbelül 2510 km/óra volt, maximális repülési magassága elérte a 18 ezer métert. A legendás repülőtípust 2003. október 24-én vonták ki a forgalomból.

Ampère-t méltán nevezik az elektrodinamika Newtonjának

Kétszázötven éve, 1775. január 20-án született André-Marie Ampère francia fizikus és matematikus, az elektromosság kutatója, az elektrodinamika egyik alaptörvényének kidolgozója, akinek nevét őrzi az elektromos áram erősségének SI-mértékegysége.

Január 20-án történt

„Nem érdekel, hogy a film jó-e vagy rossz, csak élet legyen benne” – összegezte művészete lényegét az európai modernizmus mestere, Federico Fellini filmrendező, aki 1920-ban ezen a napon született, és akinek többek között az Országúton, az Amarcord, Az édes élet, a Satyricon és A nők városa című alkotásokat köszönhetjük.

Népbankról és föderatív világtársadalomról álmodozott az anarchizmus atyja

Százhatvan éve, 1865. január 19-én halt meg Párizsban Pierre-Joseph Proudhon francia szocialista gondolkodó, az anarchizmus elméletének megalapozója, az első teoretikus, aki anarchistának nevezte magát.

Mészöly Miklós átlátott rajtam, látott engem

Mészöly Miklós születésének 104. évfordulóját ünnepeljük. Szávai Géza erdélyi írót kérdeztük, hogyan emlékezik vissza Kossuth-díjas szerző barátjára.

A Kaliforniai álommal Damien Chazelle álmai is megvalósultak

Január 19-én negyvenéves Damien Chazelle amerikai rendező, forgatókönyvíró, producer, a Kaliforniai álom és a Whiplash című filmek alkotója, aki a rendezők közül a legfiatalabban nyerte el az Oscar-díjat.

Január 19-én történt

„Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután” – vallotta a 2000-ben ezen a napon elhunyt Hedy Lamarr. Az osztrák–amerikai színésznő viszont nem csak szépségével hódította meg Hollywoodot és az egész világot: szerepe volt ugyanis a wifi feltalálásában is.

Nyilasi Tibornak az Aranycsapatban is helye lett volna

Hetvenedik születésnapját ünnepli január 18-án Nyilasi Tibor, a Ferencváros legendás futballistája. A támadó középpályás, aki edzőként is letette névjegyét, kétszeres magyar, háromszoros osztrák bajnok, ezüstcipős, magyar és osztrák gólkirály.

Jó pár látványos buktát túlélt Kevin Costner

Január 18-án ünnepli hetvenedik születésnapját Kevin Costner Oscar-díjas amerikai színész, filmrendező, producer, a Farkasokkal táncoló alkotója, aki legemlékezetesebb alakításait kedvenc műfajában, westernben nyújtotta.

Január 18-án történt

1882-ben ezen a napon született Alan Alexander Milne angol író, költő, drámaíró. Milne számos humoros esszét, színdarabot és regényt írt, ám leghíresebb műve a Micimackó című meseregény, amely Karinthy Frigyes műfordításában jutott el a magyar olvasókhoz.

Az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott – Karikó Katalin 70

Január 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Karikó Katalin orvosi Nobel- és Széchenyi-díjas biokémikus, akadémikus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője, a Magyar Szent István-rend, a Corvin-lánc kitüntetettje.

Január 17-én történt

Az Osztrák–Magyar Monarchia 1914-ben ezen a napon bocsátotta vízre a Szent István csatahajót, ami a Tegetthoff-osztály utolsó egységeként készült el, testvérhajói a Tegetthoff, a Viribus Unitis és a Prinz Eugen voltak. A Szent Istvánt 1918. június 10-én a MAS 15 jelű olasz gyorsnaszád torpedói süllyesztették el Premuda szigetének közelében.