évforduló
Weiner Leó művészetét választékos ízlés és biztos kéz jellemezte
Száznegyven éve, 1885. április 16-án született Budapesten Weiner Leó kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek különösen a kamarazene-oktatás volt a szívügye. Weiner Leó a múlt századi zene konzervatív ágának volt a képviselője, aki a dallam és harmónia fontosságát hangsúlyozta.
Április 16-án történt
2021-ben ezen a napon hunyt el Törőcsik Mari, Kossuth-nagydíjas, kétszeres Kossuth-díjas színésznő, a nemzet színésze, aki körhintán hódította meg az országot, díjat nyert a cannes-i filmfesztiválon, mindeközben pedig – a teljesség igénye nélkül – Shakespeare, Ibsen és Brecht drámáiban tűnt fel a színpadon.
Nagy László hagyatékát helyezi a fókuszba a Petőfi Irodalmi Múzeum
A 20. századi magyar költészet ikonikus alakja, Nagy László 1925. július 17-én született. A centenárium alkalmából az MNMKK Petőfi Irodalmi Múzeum kiállításokkal, programsorozattal és egy különleges, száznapos online kezdeményezéssel idézi meg a sokszínű életművet.
Április 15-én történt
2008-ban ezen a napon halt meg Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, riporter, műsorvezető, színész és humorista. Zongoraművészi karrierjét egy ízületi gyulladás törte derékba, de a Magyar Televízióhoz kerülve rendkívüli népszerűségre tett szert, például a Halló fiúk, halló lányok! vagy a Szeszélyes évszakok műsorvezetőjeként. Mindemellett számos filmben is játszott, többek között a Bors című tévésorozatban láthattuk.
A Termelési-regénytől a Hasnyálmirigynaplóig – 75 éves lenne Esterházy Péter
Hetvenöt éve, 1950. április 14-én született Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a kortárs magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja, többek között a Termelési-regény, a Bevezetés a szépirodalomba, A vajszínű árnyalat, a Harmonia Cælestis és a Javított kiadás című kötetek szerzője.
Április 14-én történt
„Bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá” – írta egyik legismertebb művében, a Termelési-regényben az 1950-ben ezen a napon született Esterházy Péter. A magyar posztmodern irodalom egyik legjelentősebb alakjaként értékelt Kossuth- és József Attila-díjas író 2016-ban hunyt el.
Pál István Szalonna: Nem faragjuk otthon egymás szobrát
Pál István Szalonna néptáncbemutatóra és bandájának jubileumára készül. Legfőbb vágya, hogy majd az utódainak adhassa át, amit a zenében megtalált és megteremtett.
Embereket lövetett le a szocialista filozófus
Száznegyven éve, 1885. április 13-án született Lukács György kétszeres Kossuth-díjas marxista filozófus és esztéta, kommunista politikus, akiről a legenda szerint Thomas Mann A varázshegy Naphtáját mintázta.
Günter Grass nehezen tudott szembenézni a múltjával
Tíz éve, 2015. április 13-án hunyt el az észak-németországi Lübeckben Günter Grass Nobel-díjas német író, költő, képzőművész. A 20. század második felének külföldön legismertebb német írója többször is járt Magyarországon, 2004-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt.
Április 13-án történt
Ma ünnepli ötvenharmadik születésnapját Trill Zsolt Jászai Mari-díjas színművész. Trill Zsolt a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapítói közé tartozik, pályafutása a kezdetektől összefonódik a színházalapító-rendező Vidnyánszky Attiláéval, akit később maga is követett Debrecenbe, majd a Nemzeti Színházba, amelynek jelenleg is a művésze. Színpadi szerepei mellett számos filmben játszott: egyebek mellett a Hadik, a Kaméleon, A martfűi rém, illetve a Magasságok és mélységek című alkotásban láthattuk.
Herbie Hancock előszeretettel lépi át a műfaji határokat
Április 12-én ünnepli nyolcvanötödik születésnapját Herbie Hancock Oscar- és többszörös Grammy-díjas amerikai jazz-zongorista és zeneszerző, a nemzetközi jazznap kezdeményezője. A jazzben ő alkalmazott először szintetizátort, és olyan világsztárokkal zenélt együtt, mint Miles Davis, Wayne Shorter, Chick Corea, Pat Metheny és Carlos Santana.
Rómer Flóris nemcsak a műemlékeket, de ha kellett, a hazát is védte
Kétszáztíz éve, 1815. április 12-én született Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok, a magyar régészettudomány megalapozója, a műemlékvédelem kezdeményezője, aki tudományos tevékenysége mellett nemzetőrként és utászként is harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.
Április 12-én történt
Ma ünnepli ötvenkilencedik születésnapját Kerekes Éva Jászai Mari-díjas színésznő, az Örkény István Színház tagja. A számos rangos elismeréssel kitüntetett művésznőt az elmúlt években többek között a Radnóti Miklós Színpadon és a Madách Színházban, illetve a Szezon, a Zsötem, a Franciska vasárnapjai, valamint az Édes Emma, drága Böbe című filmekben láthatta a közönség.
Ők nyerték a mohácsi és nagyharsányi alkotói pályázatokat
Két jelentős alkotói pályázat eredményeit hirdették ki a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a napokban. Mind az 1526. évi mohácsi ütközet központi emlékművének létrehozására, mind az 1687-es győztes Harsány-hegyi csata emlékhelyének továbbépítése céljából kiírt pályázat esetében megszületett a zsűri rangsora.
Versben oldódik a lélek ezekkel a költészetnapi programokkal
Versmegálló egy pláza közepén és egész napos programok az MNMKK Országos Széchényi Könyvtárban – a Petőfi Kulturális Ügynökség költészetnapi rendezvényei és tartalmai József Attilát, Márai Sándort és még megannyi költőnagyságunkat idézik meg.
Április 11-én történt
1987-ben ezen a napon halt meg Váradi Hédi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, aki a Madách, majd a Nemzeti Színház művészeként, megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Számos játék- és tévéfilmben szerepelt, de több népszerű mesefigura – például a Frédi és Béni Irmája vagy a Frakk, a macskák réme Szerénkéje – is az ő jellegzetes hangján szólal meg.