évforduló
Művész, újító és üzletember is volt a pécsi porcelán világhírét megalapozó Zsolnay Vilmos
Százhuszonöt éve, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos, aki világhírűvé tette a pécsi Zsolnay porcelángyárat, nevéhez fűződik a porcelánfajansz, a pirogránit és az eozinmáz kifejlesztése. Fagytűrő pirogránit kerámiái többek között a Mátyás-templomot, az Iparművészeti Múzeumot, az Országházat és a kecskeméti Cifrapalotát díszítik.
Március 23-án történt
„Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek” – így jellemezte magát saját, Anthologia humana című kötetéről írt önrecenziójának-öninterjújának rövid részletében az 1897-ben ezen a napon született Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas író, filozófus, esszéíró.
Március 22-én történt
1986-ban ezen a napon tartotta meg bemutatkozó koncertjét a 100 Tagú Cigányzenekar a Budapest Kongresszusi Központban. Az 1985. november 2-án, eredetileg Budapest Cigányzenekar Országos Kulturális Egyesület néven megalakult, komolyzenei műveket, tradicionális magyar cigánymuzsikát, magyar nótákat és népdalokat játszó formáció az elmút évtizedek során több mint ezer koncertet adott Magyarország legkisebb településeinek kultúrházaitól a világ számos híres koncertterméig.
Hol tartana Peter Brook nélkül a magyar színház?
Száz éve született Peter Brook angol rendező, aki nélkül nem tudnánk, hogy a színházhoz elég egy üres tér.
Március 21-én történt
1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.
Szvjatoszlav Richtert különleges kapcsolat fűzte Magyarországhoz
Száztíz éve, 1915. március 20-án született Szvjatoszlav Teofilovics Richter, minden idők egyik legnagyobb zongoravirtuóza, aki főként Schubert, Schumann, Bach, Beethoven, Prokofjev és Sosztakovics műveit szerette, Magyarországon pedig több mint ötven alkalommal lépett fel.
Március 20-án történt
Ma ünnepli 46. születésnapját Balog József Lajtha-, Liszt Ferenc- és Artisjus-díjas zongoraművész, akit Kokas Katalin brácsaművész ezekkel a szavakkal jellemzett: „Számára nincs hakni, lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár.”
Bruce Willis egyre drágábban adta az életét
Hetvenéves március 19-én Bruce Willis Golden Globe-díjas amerikai filmszínész, a Die Hard-sorozat, a Ponyvaregény, az Armageddon, A kód neve: Merkúr, Az ötödik elem és a Hatodik érzék sztárja.
Verne regényein nőtt fel a mesterséges radioaktivitás felfedezője
Százhuszonöt éve, 1900. március 19-én született Frédéric Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas francia atomfizikus, a világtörténelemben új korszakot nyitó mesterséges radioaktivitás egyik felfedezője.
Március 19-én történt
A harmincas évek legkedveltebb magyar komikusára, a Hyppolit, a lakáj és számtalan más magyar film feledhetetlen színészére, az 1887-ben ezen a napon született Kabos Gyulára a nézők drámai szerepekben nem voltak kíváncsiak. Ráadásul azt hitték, a vászon tréfamestere az életben is éppen olyan szórakoztató. Kollégái visszaemlékezései szerint nem is tévedhettek nagyobbat.
Negyvenéves a lólengés specialistája, Berki Krisztián
Március 18-án ünnepli negyvenedik születésnapját Berki Krisztián olimpiai bajnok, háromszoros világbajnok és hatszoros Európa-bajnok tornász, a lólengés specialistája, akiről a Nemzetközi Tornaszövetség (FIG) lólengésben tornaelemet nevezett el.
Március 18-án történt
1838-ban a mai napon ért véget a hat napig pusztító nagy pesti árvíz. A 927 centiméteres vízállással tetőző ár 153 halálos áldozatot követelt, a város 4200 házából 2200-at döntött össze. Körülbelül 50-60 ezer ember vált hajléktalanná, 22 ezren pedig mindenüket elveszítették. Sokan segítettek csónakokkal menteni a lakosságot, a legismertebb közülük Wesselényi Miklós, az „árvízi hajós”.
Március 17-én történt
1874-ben ezen a napon született és 1887-ben ezen a napon is pusztult el Kincsem, a többszörös díjnyertes, Magyarországon tenyésztett, angol telivér versenyló, a magyar lósport büszkesége. „A legyőzhetetlen csodakanca” néven is emlegetett paripa Európa több országában, tizenhárom versenypályán ötvennégy alkalommal állt rajthoz, és mindannyiszor elsőként ért célba. Győzelmeinek értékét emeli, hogy kancaként verte meg a méneket, ami kivételes dolognak számít.
Üstökösök és csillagködök sorát fedezte fel Caroline Herschel
Kétszázhetvenöt éve, 1750. március 16-án született Caroline Herschel német születésű brit asztrofizikus, matematikus, az első női csillagász, aki e tevékenységéért rendszeres fizetést kapott. Az egyik első olyan nő a csillagászat történetében, akinek a neve szerepel a jelentősebb enciklopédiákban és szakművekben, de műholdat, holdkrátert és aszteroidát is neveztek el róla.
Március 16-án történt
1974-ben ezen a napon született Bretz Gábor Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész, a klasszikus zenei élet vezető basszbaritonja. A nemzetközi szinten is ismert és elismert művész repertoárja a zenetörténeti irányzatok teljességét felöleli, egyedülálló karakterével és stílusgazdag előadásmódjával számos külföldi operaház közönségének elnyerte már a tetszését.
Március 15-én történt
2002-ben ezen a napon nyílt meg a Siklós Mária tervei alapján épült új Nemzeti Színház Budapesten. A nyitóelőadáson Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét tekinthette meg a közönség Szikora János rendezésében, Ádámot Szarvas József, Évát Pap Vera, Lucifert pedig Alföldi Róbert alakította. A teátrum első igazgatója Schwajda György volt, akinek a nevéhez A Nemzet Színésze kitüntetés megalapítása is köthető.