Meteorológiai világnap
1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (WMO) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként. Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP megünneplését, s azt azóta minden évben március 23-án tartják.
Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. Az 1950-ben létrehozott WMO kormányközi testületnek tekinthető, az ENSZ szakosított intézményeinek egyike. Tevékenységi körébe elsősorban a meteorológiai szolgálat világméretű kiépítése, a tagországok közötti gyors időjárási tájékoztatáscsere megszervezése tartozik. A megrendezett világnapok középpontjában mindig egy-egy időszerű témakör áll.
A magyar–lengyel barátság napja (Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej)
A lengyel–magyar barátság napjának (lengyelül Dzień Przyjaźni Polsko-Węgierskiej) története 2006. március 24-ig nyúlik vissza, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar köztársasági elnök Győrben aláírták a győri nyilatkozatot, valamint átadták a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét. A magyar Országgyűlés 2007. március 12-én, a lengyel Szejm pedig március 16-án nyilvánította határozatban ünnepnapnak március 23-át, a lengyel–magyar barátság napját.
A két nép baráti kapcsolatainak emléknapjának minden évben a másik ország egy-egy városa ad otthont. 2007-ben Przemyśl, 2008-ban Debrecen, 2009-ben Krosno, 2010-ben Óbuda-Békásmegyer, 2011-ben Poznań, 2012-ben Ópusztaszer, 2013-ban Tarnów, 2014-ben Eger, 2015-ben Katowice, 2016-ban Budapest, 2017-ben Piotrków Trybunalski, 2018-ban Veszprém, 2019-ben pedig Kielce központtal rendezték meg a két nép barátságának emléknapját.
Az ünnepnap alkalmából az abban az évben a barátság napnak otthont adó város vezetője átadja az esemény zászlaját a következő évi eseményt megrendező város vezetőjének.
Utassy József születésnapja – 1941 – A Digitális Irodalmi Akadémia tagja
Utassy József (Ózd, 1941. március 23. – Zalaegerszeg, 2010. augusztus 27.)
Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. 2005-től haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
*
1941. március 23-án született Ózdon. Élete első 14 évét Bükkszenterzsébeten töltötte. Édesapja, Utassy József az ózdi vasgyárban, bányákban dolgozott segédmunkásként, közben három évet Németországban volt mezőgazdasági munkás. Fia születése után behívták katonának, a doni visszavonuláskor szerzett sérülésébe halt bele. Édesanyja Kiss Margit, egy évet ő is dolgozott Németországban. Megözvegyülve Kovách Ferenc cipész lett a társa, fiának nevelőapja.
Az alsó tagozatot szülőfalujában, a felsőt az azzal egybeépült Tarnaleleszen végezte el. Tíz évesen kapott egy tangóharmonikát, s ő lett a falu fiataljainak zenésze a mulatságokon. 1955–1959 között az egri Dobó István Gimnáziumba járt, reálosztályban érettségizett. A budapesti bölcsészkar magyar–orosz szakára helyhiány miatt nem vették fel. Pétervásárán lett az OTP tisztviselője, majd a járási művelődési ház művészeti előadója.
Az ELTE BTK magyar–népművelés szakpárját 1961–1967 között végezte el. Közben fél évig a borsodnádasdi hengerműben dolgozott. A végzés után néhány hónapig könyvtáros volt, majd 1972-ig nevelőtanár lett egy szakmunkásképző intézet kollégiumában. Azóta szabadfoglalkozású íróként működött.
1968-ban megnősült, felesége Horváth Erzsébet, aki ugyancsak bölcsészkart végzett. Tanárként, majd iskolaigazgatóként dolgozott. Egy fiuk született, József (1969–1989), aki gyógyíthatatlan betegségben hunyt el.
Diáklapok után első versei 1965 decemberében jelentek meg a Kortársban. Ezidőben szerveződött a bölcsészkaron a Kilencek költőcsoportja. Antológiájuk, az Elérhetetlen föld Juhász Ferenc, Kormos István, Nagy László, Váci Mihály ajánlásával sem jelenhetett meg, magánkiadásban sem. Végül az Írószövetség elnöke, Darvas József tette lehetővé a kiadást. 1969 karácsonyára jelent meg Nagy László ajánlásával a kötet. Pár héttel korábbi Utassy József első önálló verseskönyve, a Tüzem, lobogóm!, amely – akárcsak az antológia – komoly sikert aratott a fiatalok körében, ugyanakkor felkeltette a hatalom gyanakvását a versekben megnyilvánuló társadalomkritika, a Petőfit idéző szabadságvágy és indulat. Második kötetének – Csillagok árvája (1977) – azért kellett évekig hevernie a kiadóban, mert számos verset ki akartak vele hagyatni, s ő ebbe nem egyezett bele. A megpróbáltatások súlyos idegbetegséget idéztek elő, hatásuk hosszú évekig tartott. Ezt idézi fel a Kálvária-ének (1995). A nyolcvanas évektől folyamatosan kiadták felnőtt-és gyermekvers-köteteit, köztük 1984-ben, 1988-ban és 2001-ben összegyűjtött verseit.
A hetvenes évektől többször járt Bulgáriában. Tanulta a nyelvet, költőket fordított.
A Kilencek önszerveződésű csoportja 1969 után nem bomlott fel, bár kibontakozásukat gátolta az irodalompolitika. 1982-ben és 1994-ben – azonos címmel – újabb antológiáik jelentek meg.
2005 óta Rédicsen élt, ettől az évtől volt a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
2010. augusztus 27-én, hosszú betegség után hunyt el Zalaegerszegen.
Vasy Géza: Utassy József életrajza (részlet)
„Hamvas Béla, a szerkesztő, a magyar irodalom különös alakja. Irodalom? Mindjárt itt baj van. A szépírók inkább tudósnak tartják, a tudósok azonban szépírónak. Az esszéisták filozófusnak mondják, a filozófusok esszéistának, a művészek inkább gondolkozónak, a gondolkozók inkább művésznek” – így jellemezte magát saját, Anthologia humana című kötetéről írt önrecenziójának-öninterjújának rövid részletében az 1897-ben ezen a napon született Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas író, filozófus, esszéíró.
Ünnepek, emléknapok
A magyar katonai és polgári ejtőernyősök napja – a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége kezdeményezésére ünneplik 2004 óta, mert 1918-ban e napon hajtott végre először magyar katona, vitéz Boksay Antal repülő hadnagy ejtőernyős ugrást.
A magyar–lengyel barátság napja – az Országgyűlés és a lengyel szejm 2007-ben hozott határozatot megünnepléséről. Bővebben is olvashatunk róla erre a linkre kattintva.
Meteorológiai világnap – 1950-ben ezen a napon lépett életbe a Meteorológiai Világszervezet (WMO) alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a megünneplését. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
Március 23-án történt
1848 A pozsonyi országgyűlés elfogadta a felelős magyar minisztériumokról szóló törvényjavaslatot.
1848 Pesten megalakult a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány, amely a végrehajtó hatalmat képviselte a Battyhány-kormány hivatalba lépéséig.
1873 Megalakult a magyarországi munkásság érdekeit képviselő első politikai párt, a Magyarországi Munkáspárt.
1919 Benito Mussolini megalapította fasiszta mozgalmát.
1933 A német Reichstag elfogadta a felhatalmazási törvényt, amely lényegében teljhatalomhoz juttatta Adolf Hitler kancellárt.
1950 Megalakult a Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ specializált szervezete (World Meteorological Organization, WMO).
1956 Kikiáltották a Pakisztáni Iszlám Köztársaságot. Az ország nemzeti ünnepe.
1983 Ronald Reagan amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok olyan fejlesztésekbe kezd, amelyek nyomán földi és űrbéli telepítésű fegyverekkel védekezhet az atomfegyvereket hordozó atomrakéták ellen.
2001 Visszatért a légkörbe, majd megsemmisült az 1986-ban felbocsátott szovjet Mir űrállomás.
2021 Egy négyszáz méter hosszú és 59 méter széles konténerhajó, az Ever Given (Evergreen) keresztbe fordult a Szuezi-csatorna egy szűk részén, teljesen eltorlaszolva azt egy hétig.
Március 23-án született
1410 Anjou Margit angol királyné
1864 Simonyi-Semadam Sándor politikus, a trianoni békeszerződést aláíró kormány miniszterelnöke
1893 Vécsey Ferenc hegedűművész, zeneszerző
1897 Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író
1900 Erich Fromm német-amerikai pszichoanalitikus, társadalomfilozófus, a neofreudizmus egyik alapítója
1904 Joan Crawford Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, üzletasszony
1908 Arhip Ljulka szovjet repülőmérnök, az első szovjet sugárhajtású repülőgépmotor tervezője
1910 Kuroszava Akira Oscar-díjas japán filmrendező
1913 Lotz János magyar születésű amerikai nyelvész
1922 Ugo Tognazzi, olasz színész
1922 Szécsényi Ferenc Kossuth-díjas operatőr, a magyar mozgókép mestere
1923 Lóránd László biokémikus, akadémikus
1927 Békés Itala Kossuth-díjas színésznő
1928 Béládi Miklós József Attila-díjas irodalomtörténész
1938 Ecsedy Ildikó Eötvös József-koszorús nyelvész, sinológus
1941 Utassy József, Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. Bővebben is olvashatunk róla az OSZK honlapján.
1942 Michael Haneke Oscar-díjas osztrák filmrendező
1943 Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze
1943 Winston Groom amerikai író, a Forrest Gump szerzője
1953 Balla György Széchenyi-díjas orvos, akadémikus
1953 Chaka Khan többszörös Grammy-díjas amerikai popénekesnő
1959 Hunyady László Széchenyi-díjas orvos, endokrinológus, akadémikus
1969 Timkó Eszter Jászai Mari-díjas színésznő
1974 Mészáros Árpád Zsolt színész, musicalénekes
1977 Kabai Lóránt költő, író, szerkesztő és vizuális művész
1978 Kozmann György világ- és Európa-bajnok kenus
Március 23-án halt meg
1750 Mikoviny Sámuel magyar mérnök, matematikus, térképész
1842 Stendhal francia író
1900 Zsolnay Vilmos keramikusművész, nagyiparos, a nevével fémjelzett kerámia kifejlesztője. Életéről és munkásságáról az OSZK honlapján olvashatunk bővebben.
1902 Tisza Kálmán, a megszakítás nélkül leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar kormányfő
1903 Csibi Lőrinc erdőmérnök, főiskolai tanár, a fotogrammetria egyik korai gyakorlati alkalmazója
Ditró-Csíkon született 1849. augusztus 6-án, 1874-ben lépett állami szolgálatba a besztercebányai királyi jószágigazgatóságnál. 1895-től haláláig a selmecbányai erdészeti akadémián az erdőhasználattan tanára volt. Tanulmányai jelentek meg az Erdészeti Lapokban. Találmányai a gyakorlati geodéziai feladatok megkönnyítését szolgáló kisebb jelentőségű ötletek megvalósításai. Az elsők között alkalmazta nálunk a fotogrammetriát erdőgazdasági téren. Forrás:
OSZK.
1953 Raoul Dufy francia festő
1953 Flesch Ármin orvosprofesszor, gyermekgyógyász, a csecsemő- és gyermekvédelem úttörője
1964 Peter Lorre magyar származású amerikai színész
1984 Greguss Pál Kossuth-díjas botanikus, biológus. Többet is megtudhatunk róla az OSZK honlapján.
1994 Giulietta Masina olasz filmszínésznő
1994 Álvaro Del Portillo spanyol katolikus pap, püspök, 1982 és 1994 között az Opus Dei társadalmi szervezet vezetője
2007 Kaszás Attila Jászai Mari-díjas színművész
2008 Nagy Zoltán Kossuth-díjas balett-táncos
2011 Elizabeth Taylor kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő
2019 Garami Gábor Balázs Béla-díjas filmproducer
2022 Madeleine Albright, az Egyesült Államok első női külügyminisztere
#eztörténtma
