évforduló
A Kelet-európai lét és az emberi kiszolgáltatottság sajátos hangú krónikása – Bodor Ádám 90
Február 22-én ünnepli kilencvenedik születésnapját Bodor Ádám Kossuth-díjas író, a nemzet művésze, a Sinistra körzet, A részleg, Az érsek látogatása, Az utolsó szénégetők és a Verhovina madarai című kötetek szerzője.
Február 22-én történt
Ma ünnepli hatvannyolcadik születésnapját Szerednyey Béla Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, aki 1981-ben kapta meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, és azóta a Madách Színház tagja. Színpadi szerepei mellett számos filmben és sorozatban is játszott, láthattuk többek között a Kútfejek, a Nagykarácsony, az Egy bolond százat csinál és az Egy szoknya, egy nadrág című filmekben, illetve a Linda, az Egynyári kaland és a 200 első randi című televíziós sorozatokban.
Február 21-én történt
„Nekünk, színházi embereknek egyebek között az a dolgunk, hogy gyógyítsunk, minél többeknek juttassunk a zene és a dal jótékony hatásából” – fogalmazta a ma negyvenhetedik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő, Mahó Andrea, akit többek között a Győri Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Madách Színház, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház és a Pesti Magyar Színház előadásaiban, valamint a Barátok közt című tévésorozatban láthattunk. Mindemellett sokat szinkronizál és több nagylemeze is megjelent.
A keresztény misztikából ihletődik, és a faliszőnyeg fogalmát is újraértelmezte Hager Ritta
Február 20-án ünnepli kilencvenötödik születésnapját Hager Ritta Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas iparművész, textiltervező, gobelinművész, akinek alkotásai többek között a Magyar Nemzeti Múzeumban, a Magyar Iparművészeti Múzeumban és a Savaria Múzeumban tekinthetők meg.
Nádasi Ferenc számos neves balettművészünknek adta át tudását
Hatvan éve, 1966. február 20-án halt meg Nádasi Ferenc Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, az egyik legnagyobb magyar balettpedagógus, akinek keze alól olyan jeles magyar táncosok kerültek ki, mint Kun Zsuzsa, Fülöp Viktor, Róna Viktor, Eck Imre, Orosz Adél és Havas Ferenc.
Február 20-án történt
1942. február 20-án született – és 2009-ben halt meg – Kristóf Tibor színművész, akit többek között a 25. Színház, a Honvéd Művészegyüttes, a Mikroszkóp Színpad, a szolnoki Szigligeti Színház, a Szegedi Nemzeti Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház és az Arany János Színház előadásaiban, valamint a Cha-Cha-Cha, a Dögkeselyű és a Talpuk alatt fütyül a szél filmekben láthattunk. Mindemellett ismert szinkronszínész is volt, aki olyan világsztárokat szinkronizált, mint John Vernon, Morgan Freeman, Sean Connery és Walter Matthau.
Főként a kamarazenében alkotott újat a miniatúrák 100 éves mestere
Február 19-én ünnepli századik születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész. A kortárs zene világhírű alakjának tiszteletére február 15-én fesztivál kezdődött a Budapest Music Center (BMC) szervezésében, ennek keretében mutatják be a zeneszerző Die Stechardin című új egyfelvonásos operáját és a Kurtág-töredékek című dokumentumfilmet.
Február 19-én történt
Ma ünnepli ötvennyolcadik születésnapját Lukács László énekes, basszusgitáros, dalszerző, a Tankcsapda együttes frontembere. Az eMeRTon- és Artisjus-díjas zenész korábban a Vörös Kakas és a PG Csoport nevű formációk tagja volt, a Tankcsapdát 1989-ben alapította barátaival, Buzsik Györggyel és Tóth Laboncz Attilával. Dalszerzőként és előadóként olyan ismert Tankcsapda-számok fűződnek a nevéhez, mint a Legjobb méreg, a Jönnek a férgek és a Menyország Tourist, de ő írta a Loki-indulót is, mivel régi szurkolója a DVSC csapatának.
Február 18-án történt
„Az embereknek szükségük van arra, hogy a filmektől némi erőt kapjanak. Példát arra, hogyan élhetnének máshogy, jobban” – fogalmazta a ma nyolcvannyolcadik születésnapját ünneplő Kossuth- és Oscar-díjas filmrendező, Szabó István. A nemzet művésze és a magyar mozgókép mestere címekkel kitüntetett rendező nevéhez olyan emlékezetes filmek fűződnek, mint az Álmodozások kora, a Budapesti mesék, a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes, a Találkozás Vénusszal, a Franciska vasárnapjai és a Zárójelentés.
Február 17-én történt
„Szerintem a pályája elején minden előadóművész életében van egy természetes drukk, egyfajta izgalom, de nálam a pánikszerű „félek kimenni a színpadra” érzés sokkal inkább akkor jött elő, amikor már túl voltam olyan közönségfilmeken, mint a Meseautó vagy a Valami Amerika. Ezek a filmek népszerűséget és elismerést hoztak nekem, és pont emiatt folyton azt éreztem, hogy be kell bizonyítanom, a szakmai sikereim nem véletlenül jöttek” – mondta el egy interjúban a ma ötvenharmadik születésnapját ünneplő Jászai Mari-díjas színésznő, Ónodi Eszter.
Február 16-án történt
„Véleményem szerint a keresztény orvosnak valamivel könnyebb dolga van, mint a nem keresztény orvosnak: ha valaki komolyan hisz a vallásban, az számára nagyobb munkabírást, odaadást és önfeláldozást tesz lehetővé. A keresztény orvos könnyebben érti meg és éli meg a szenvedést, így jobban tud regenerálódni, mert – ahogy Teréz anya mondta – látja a szenvedő Krisztust a betegben, és ez erőt ad” – fogalmazta a ma hetvenedik születésnapját ünneplő Semmelweis-díjas orvos, nemzetközi hírű idegsebész, Csókay András.
Február 15-én történt
„Az ember semmit nem szop az ujjából. A valóságból merít, szüksége van rá, mert az a legnagyobb szerző” – fogalmazta a ma nyolcvanharmadik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas költő, író, műfordító, Oravecz Imre. Bemutatkozó kötete, a Héj 1972-ben jelent meg, első sikerét a Halászóember hozta el, míg A rög gyermekei című trilógiával a kortárs magyar irodalom egyik legelismertebb képviselőjévé vált. Életművében különösen fontos a vidéki Magyarország eltűnő világának bemutatása, szülőfaluja, Szajla több művében is központi szerepet kap.
Február 14-én történt
„Minél nagyobb az egymásra hatása a különböző kultúráknak, annál jobban kidomborodik a nemzeti jelleg” – fogalmazta a 2018. február 14-én elhunyt Kossuth-nagydíjas és Kossuth-díjas népzenegyűjtő, néprajzkutató, Kallós Zoltán. A magyarul, románul és cigányul is beszélő kutató mindhárom nép hagyományait gyűjtötte, tizenötezer dallamot jegyzett le, számos kazettája és több népzenei lemeze is megjelent. Neve az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom életre hívásával és elterjesztésével is összeforrt.
A slágergyáros, akit nem sok választott el attól, hogy bárzongorista maradjon
Hatvan éve, 1966. február 15-én halt meg Eisemann Mihály zeneszerző, karmester, zongorista, számos operett és filmzene – egyebek között a Miss Amerika, A cirkusz csillagai és a Bástyasétány 77, illetve a Hyppolit, a lakáj – betétdalainak, valamint számtalan máig örökzöld slágernek a komponistája.
Február 13-án történt
„Rengeteget kaptam a közönségtől és a zenétől. Hogy nem lettem beteg, hogy nem iszom, és hogy egészséges maradtam, azt annak köszönhetem, hogy mindent ki tudtam fejezni a zenében” – fogalmazta a ma nyolcvanegyedik születésnapját ünneplő Földes László, azaz Hobo, Kossuth-díjas énekes, dalszerző, előadóművész, a Hobo Blues Band alapítója. A HBB-lemezek mellett számos szólóalbuma is megjelent, könyveket írt, filmekben szerepelt és önálló esteket tartott, például József Attila, Ady Endre, François Villon és Vladimir Viszockij verseiből.