évforduló
Minden műfajban otthon volt, és a hangjával erősítette a világsztárokat
Kilencven éve, 1936. február 14-én született Sztankay István Kossuth-díjas színész, a nemzet színésze, a legendás Bors-sorozat főszereplője, Schütz Ila feledhetetlen partnere, Tony Curtis, Gregory Peck, Richard Burton és Jean-Paul Belmondo magyar hangja.
Február 12-én történt
2024. február 12-én hunyt el Szurdi Miklós színész, rendező, színigazgató, akit színészként a kecskeméti Katona József Színházban, a szolnoki Szigligeti Színházban és a Nemzeti Színházban láthattunk, rendezőként a Mafilmnél, az MTV-nél és a Veszprémi Petőfi Színházban tevékenykedett, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak pedig az igazgatója volt. Filmrendezőként olyan játékfilmek fűződnek a nevéhez, mint a Hatásvadászok, a Képvadászok és a Vademberek, legismertebb munkái pedig a Linda és a Família Kft. című tévésorozatok voltak.
Február 11-én történt
„Azt hiszem, a legtöbb gyerek kíváncsian kutakodó fejjel jön világra. Talán azért lettem tudós, mert valamilyen értelemben gyermek tudtam maradni” – fogalmazta az 1898. február 11-én született – és 1964-ben elhunyt – magyar–amerikai fizikus, feltaláló, Szilárd Leó, aki felismerte, hogy a nukleáris láncreakció létrehozható, és az atombomba kifejlesztésére irányuló Manhattan-tervben is tevékeny részt vállalt. Mindemellett számos fontos találmány – köztük a részecskegyorsító és az elektronmikroszkóp – szabadalmaztatása is a nevéhez fűződik.
Ha kellett, hatvan évet is öregedett egy előadásban paróka és smink nélkül
Hetvenöt éve, 1951. február 12-én hunyt el Bajor Gizi Kossuth-díjas színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja, a múlt század első felének egyik legnagyobb magyar színészegyénisége, akinek emlékét az egykori villájában berendezett színészmúzeum őrzi.
Február 10-én történt
„A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!” – fogalmazta a ma hetvenkilencedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző, Sebő Ferenc. A Sebő együttes vezetője volt a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, de a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Házának a megalapítása is a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zenésznek köszönhető.
Azért lett hegedűs, mert azzal gyorsabban lehet menekülni – Jávori Ferenc 80
Február 10-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Jávori Ferenc (Fegya) Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Budapest Klezmer Band alapítója, a tradicionális zsidó klezmer népszerűsítője és mestere, az első klezmerszvit, az első klezmermusical és az első klezmeroperett komponistája.
Hatvan zeneszerző 250 művének ősbemutatóját vezényelte a száz éve született Lehel György
Száz éve, 1926. február 10-én született Lehel György Kossuth-díjas karmester, aki több évtizeden át állt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén. Koncertjeinek száma meghaladta a kétezret, és mintegy ötven hanglemezfelvételt készített.
Február 9-én történt
Ma ünnepli hetvenhatodik születésnapját Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, színigazgató. Legnagyobb sikert aratott rendezése, az István, a király rockopera, de a Julianus barát, a Honfoglalás és a Sacra Corona című filmek, A magyar szent korona titkai és a Befejezetlen forradalom című tévéfilmek, a Velünk élő Trianon és a Horthy – A kormányzó című dokumentumfilmek megrendezése is a nevéhez fűződik. Mindemellett számos könyvet írt és létrehozta a Szabad Tér Kiadót. Testvére, Koltay Gergely zenész, a Kormorán Együttes alapítója.
Február 8-án történt
„Ha a kultúrát eledelhez hasonlítom, akkor az elitkultúra jó része biztosan nagyon egészséges, de nagyon ízetlen. A populáris meg tele van kártékony ízfokozókkal” – fogalmazta a ma kilencvennegyedik születésnapját ünneplő Kossuth-díjas rendező, Szinetár Miklós, aki hosszú pályafutása során számos színházi és opera-előadást, filmet és tévésorozatot rendezett, könyveket írt, illetve az Operaház főigazgatójaként és a Magyar Televízió elnökhelyetteseként is tevékenykedett. Lánya, Szinetár Dóra Jászai Mari-díjas színésznő.
Február 7-én történt
„Nem az a fontos, ami velünk, hanem ami bennünk történik” – fogalmazta az 1993. február 7-én elhunyt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Mensáros László, akinek elegáns, intellektuális színészi játékát finom irónia és gazdag művészi eszköztár jellemezte. Számos színházi előadásban, játék- és tévéfilmben (például Aranysárkány, A magyar ugaron, Nyár a hegyen) nyújtott kiemelkedő alakítást, mindemellett önálló, verses estjeivel is beírta magát a magyar színművészet történetébe.
Február 6-án történt
Ma ünnepli hatvankilencedik születésnapját Snétberger Ferenc Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas gitárművész, zeneszerző, akit elsősorban improvizációs művészetének és műfaji határokat átlépő játékának köszönhetően ismernek szerte a világon. Szólóban és más világhírű művészekkel is rendszeresen fellép, számos albuma jelent meg, és közreműködőként is legalább ennyi lemezen hallható a játéka. A kezdeményezésére létrejött zenei oktató és tehetséggondozó intézmény a Snétberger Zenei Tehetség Központ nevet viseli.
Február 5-én történt
Ma ünnepli ötvenhatodik születésnapját Schneider Zoltán Jászai Mari- és Kaszás Attila-díjas színművész, akit korábban a Katona József Színház és az Új Színház előadásaiban láthattunk, jelenleg a Radnóti Színház társulatának tagja. Mindezek mellett olyan emlékezetes filmekben is szerepelt, mint A Viszkis, a Testről és lélekről, a Majdnem menyasszony, A halál kilovagolt Perzsiából, valamint a Drága besúgott barátaim, és gyakran hallhatjuk szinkronszínészként is jellegzetes hangját.
Február 4-én történt
„Lehet vitatkozni róla, de nincs politika nélkül semmi. El tudok képzelni nagy írókat nélküle, de nemigen. Minden politika, az egész élet politika. Attól pedig nem félek, hogy emiatt az utókor számára elavulok, és nem tudok örök érvényűeket írni” – fogalmazta a 2012. február 4-én elhunyt kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus, Csurka István, akinek olyan emlékezetes drámák és regények fűződnek a nevéhez, mint a Deficit, a Döglött aknák és a Házmestersirató, illetve a Moór és Paál, A kard, a Dagonyázás és a Hamis tanú.
A kapus, akit Fekete Párducnak hívtak – 100 éve született Grosics Gyula
Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a nemzet sportolója, akit 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben pedig a világ tíz legjobb kapusa közé választottak.
Könyves Kálmán megszilárdította és Kelet-Közép-Európa meghatározó hatalmává tette a magyar államot
Kilencszáztíz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, és akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon.
Február 3-án történt
1996. február 3-án hunyt el Vámos László Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, aki többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Operettszínház főrendezője, illetve művészeti vezetője volt. „Megteremtette a magyar drámának azt a színvonalát, amely mércéül kell szolgáljon minden darab színrevitelénél Magyarországon” – mondta róla Bessenyei Ferenc színművész, míg Psota Irén színésznő megalapította emlékére a Vámos László-díjat, amellyel fiatal rendezőket és színészeket jutalmaznak a színházi világnap alkalmából.