évforduló
Augusztus 27-én történt
„Mindnyájunknak annyi portréja van, ahány ismerőse. Ha tetszik, ha nem: képünk kirajzolódik embertársaink tudatában. Jogunk van egyet magunknak is odatennünk ezek mellé” – fogalmazta az 1918. augusztus 27-én született – és 2011-ben elhunyt – Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító, irodalomtörténész, Mészöly Dezső, a Villon árnyékában, az Önarckép retus nélkül, az Örökbefogadott versek és az Esszék és asszók című kötetek szerzője, aki a Magyar Televízió Lyukasóra című irodalmi műsora szerkesztő-műsorvezetőjeként vált széles körben ismertté.
Augusztus 26-án történt
1957. augusztus 26-án született – és 2020-ban hunyt el – Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész. Szentandrássy István állami gondozásban nőtt fel, pályája kezdetén verseket és drámákat írt, majd a képzőművészet felé fordult, Péli Tamástól tanult festeni. Művészetének középpontjában a roma kultúra, hitvilág, történelem és identitás állt, amelyeket egyebek mellett bibliai motívumokkal kapcsolt össze. Festményeit erőteljes expresszivitás, plasztikus formák, szimbolikus alakzatok és drámai, gyakran sötét, barnás tónusú színvilág jellemzi.
Augusztus 25-én történt
„Elfogadom az örökös mosolyt. Én nem kapok borravalót soha, senkitől. A mosoly mégis ott lesz mindig az arcomon. És letörölni, azt nem engedem. Mosolyogva ütök majd vissza mindig. Mosolyogva, de erősebben” – fogalmazta a 2015. augusztus 25-én elhunyt Kossuth- és Prima Primissima díjas író, Fejes Endre. Fejes első elbeszéléskötete 1958-ban jelent meg A hazudós címmel, amit olyan regények és drámák követtek, mint a Rozsdatemető, a Szerelemről bolond éjszakán, a Cserepes Margit házassága, A fiú, akinek angyalarca volt és a Jó estét nyár, jó estét szerelem.
A látcső, amellyel Galilei a jövőt is felfedezte
Azt mondta Galilei, hogy a világegyetem nagy könyve előttünk van, de nem érthetjük meg, amíg nem tanuljuk meg a nyelvét. Számára a nagy könyv maga a csillagos ég volt, amit az általa kifejlesztett látcsővel „olvasott el”. Galilei először pillantotta meg a Hold felszínét, 1609 augusztusában a velencei Szent Márk-bazilika harangtornyában mutatta be a dózsénak a távcsövét.
Augusztus 24-én történt
„Úgy képzelem a kőszínházat, mint egy tankerhajót, ami másfél hónapig fordul meg, mire kitalálja, mi is az új irány. A független színház ehhez képest egy csónak, kitaláljuk ma, és akkor holnap elkezdjük, aztán hogyha beválik, csináljuk, ha nem, abbahagyjuk. Ez a szabadságfoka a színházcsinálásnak rettenetesen fontos, azonban mint minden ilyennek, ára van” – fogalmazta egy interjúban a ma ötvenegyedik születésnapját ünneplő Nagypál Gábor színész, rendező, akit többek között a Tökéletes gyilkos, a Feltámadás és a Boszorkányház című filmekben láthattunk.
Augusztus 23-án történt
1994. augusztus 23-án hunyt el Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas film- és színházi rendező, forgatókönyvíró. Fábri Zoltán eredetileg festőnek készült, majd a Színművészeti Főiskola elvégzése utáni években színészként, játékmesterként és színházi rendezőként dolgozott. Első filmjét, a Vihart 1951-ben rendezte, aztán olyan emlékezetes alkotásokat forgatott, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, az Édes Anna, a Két félidő a pokolban, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, Az ötödik pecsét, a Fábián Bálint találkozása Istennel és a Gyertek el a névnapomra.
Augusztus 22-én történt
2018. augusztus 22-én hunyt el Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművész, rendező. A televíziós és filmes szerepei, valamint jellegzetes szinkronhangja révén széles körben ismertté vált művész a kecskeméti Katona József Színházban kezdte pályáját, majd többek között a Nemzeti Színház, a Madách Színház, az Arizona Színház, a Pesti Magyar Színház és a Soproni Petőfi Színház társulatának tagja volt. A filmbarátok egyebek mellett A kertész kutyája, a Napos oldal, a Szigorú idők, a Csak semmi pánik és a Házasság szabadnappal című alkotásokban láthatták.
Augusztus 21-én történt
„Én egészen ösztönösen rajzolok. Újabban nem dobom el az első rajzaimat, mert rájöttem, hogy mindig azok a legjobbak. Korábban úgy hittem, megvan a figura, a gondolat, akkor most lerajzolom jobban, pontosabban, és nehéz megmondani, mitől, de az első sokkal jobban működött. Bár az ösztön nem népszerű fogalom a képzőművészetben, a felkészülés tetszetősebb” – fogalmazta egy interjúban az 1930. augusztus 21-én született – és 2025-ben elhunyt – Kossuth-, Munkácsy Mihály- és Prima Primissima díjas grafikus, illusztrátor, karikaturista, Sajdik Ferenc.
Az építészek szerint nem őszinte szerkezet, kategóriájában mégis az egyik legszebb a Szabadság híd
Addig lopta ki valaki belőle az eredetileg Ferenc József által elhelyezett díszszegecset, mígnem inkább kivették belőle azt. Néhány éve majdnem betiltották a villamosforgalmat rajta, és időről időre bulihelyszínné válik. Nyolcvan éve adták át a forgalomnak az újjáépített budapesti Szabadság hidat.
Megihlette a balatoni táj és Füreden még fát is ültetett a Nobel-díjas költő
Százhuszonöt éve, 1901. augusztus 20-án született Salvatore Quasimodo Nobel-díjas olasz költő, műfordító, kritikus, az olasz hermetizmus egyik vezető egyénisége, a Vizek és földek, a Nap nap után, az És hirtelen beesteledik, illetve a Tartozik és követel című kötetek szerzője.
Augusztus 20-án történt
„Az a fontos – és eddig mi meg tudtuk valósítani – hogy ami belőled jön a színpadon, az életszagú legyen. Addig kell csinálni, ameddig hiteles vagy, ameddig ott van a közönség, a zsűri, aki előtt minden egyes bulin meg kell felelni. És az is fontos, hogyha hazamész, akkor tükörbe tudj nézni” – fogalmazta a ma hetvennegyedik születésnapját ünneplő Máté Péter-díjas zenész, billentyűs, zeneszerző, Gidófalvy Attila, aki sok évtizedes zenei pályafutása során számtalan zenekarban – többek között a Beatricében, a Karthagóban, a Lordban és a Fáraóban – játszott.
Első Oscar-díjas rendezőnk megmutatta, hogyan látja egy légy a világot
Augusztus 19-én ünnepli nyolcvanadik születésnapját Rofusz Ferenc Kossuth-díjas rajzfilmrendező, a nemzet művésze, a Magyar Szent István-rend kitüntetettje, akinek A légy című animációs rövidfilmje 1981-ben első magyar alkotásként nyert Oscar-díjat.
Az Indián, aki minden hangot ismer a gitáron – Karácsony János 75
Augusztus 19-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Karácsony János gitáros, énekes, dalszerző. A James és Indián néven is ismert zenész a Ferm együttesben kezdte pályafutását, majd a Generál után az LGT következett, ahol többek között a Rajongás, az Engedj el, A síneken és az Ellenfél nélkül című dalok fűződnek a nevéhez.
Augusztus 19-én történt
„Az életben mindig mindent megpróbáltam humorral elütni. Így túl lehet élni” – fogalmazta a ma 80. születésnapját ünneplő Oscar- és Kossuth-díjas rajzfilmrendező, Rófusz Ferenc, aki A légy című alkotásával 1981-ben elnyerte a legjobb animációs rövidfilmnek járó Oscar-díjat. Az első magyar Oscar-díjas alkotás különlegessége a sajátos nézőpont és a háttér-animációs technika, ugyanis több mint 3600 rajzzal teremtették meg benne a légy szemszögéből látható világot. Rófusz későbbi fontos művei közé tartozik a Holtpont, a Gravitáció és Az utolsó vacsora.
A Sundance kölyöktől a Sundance Filmfesztiválig – 90 lenne Robert Redford
Kilencven éve, 1936. augusztus 18-án született Robert Redford Oscar-díjas amerikai színész, rendező, producer, a Sundance Filmfesztivál alapítója, a Mezítláb a parkban, Az elnök emberei, A Keselyű három napja, Tisztességtelen ajánlat, a Távol Afrikától, A suttogó, illetve a Butch Cassidy és a Sundance kölyök című filmek főszereplője.
Augusztus 18-án történt
„Állandó kétség élt és él bennem a mai napig, hogy egy-egy fotóm azért jó-e, mert maga a kép jó, tehát sikerült jól megragadnom egy pillanatot, megvalósítanom egy gondolatot, esetleg amiatt, akit a kép ábrázol – a fotós pedig csak másodlagos. Ez borzasztóan nehéz kérdés, és ma is úgy gondolom, hogy sokkal kevésbé vagyok jó fotós, mint amennyire jó emberismerő, illetve mint amennyire jól tudok bánni az emberekkel” – mondta egy interjúban az 1931. augusztus 18-án született – és 2026-ban elhunyt – Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus, Keleti Éva.