eztörténtma
Február 14-én történt
1931-ben ezen a napon mutatták be a Drakula című filmet. A fekete-fehér amerikai horrorfilm Bram Stoker azonos című regényéből készült, Tod Browning rendezésében, Lugosi Béla főszereplésével. Drakula szerepének emlékezetes megformálása Lugosi Bélát világhírűvé, a klasszikus horrorfilmek sztárjává tette, egyike lett azoknak a magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.
Február 13-án történt
1917-ben ezen a napon tartóztatták le kémkedés vádjával Párizsban Mata Harit, majd – bár nem voltak egyértelmű bizonyítékok arra, hogy a németeknek kémkedett – halálra ítélték és 1917. október 5-én kivégezték. A holland táncosnő személye alaposan megmozgatta a filmkészítők fantáziáját: 1920-ban Asta Nielsen, 1931-ben Greta Garbo, 1964-ben Jeanne Moreau, 1972-ben Gábor Zsazsa, 1985-ben pedig Sylvia Kristel főszereplésével forgattak filmet róla.
Február 12-én történt
Görög sorstragédiára emlékeztető módon halt meg 1951-ben ezen a napon Bajor Gizi, a huszadik század színészlegendája. Orvos férje attól félve, hogy felesége súlyos beteg, neki és magának is halálos adag morfiuminjekciót adott be. A tragédia első évfordulóján – 1952. február 12-én – a színésznő egykori budai villájában, Gobbi Hilda kezdeményezésére megnyílt a Bajor Gizi Színészmúzeum.
Február 11-én történt
1926-ban ezen a napon született Leslie Nielsen. Az amerikai filmszínész dán és walesi szülők gyermekeként a kanadai Reginában született. Karrierje az ötvenes években indult, számos szerepben próbálta ki magát, de legemlékezetesebb alakítását a helyzetkomikumokban és képi poénokban bővelkedő Csupasz pisztoly című bűnügyi filmvígjáték-trilógia Frank Drebin hadnagyaként nyújtotta.
Február 10-én történt
1853-ban ezen a napon kezdődött meg a budai Váralagút építése. A munkálatok során hét és fél hónap alatt fúrták át a budai Várhegyet. A hegyet alkotó kemény kőzet felrobbantásához 800 mázsa lőport használtak fel, de az építőknek a Várhegy üregeiből megállíthatatlanul csordogáló vízzel szembeni védekezés is nagy kihívást jelentett. Az elkészült Váralagutat 1857. április 30-án adtak át a forgalomnak.
Február 9-én történt
Ma van a 2. magyar hadsereg pusztulásának emléknapja. A II. világháború egyik legnagyobb magyar katasztrófája volt a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban. 1943 januárjában a szovjet hadsereg általános támadást indított. Ennek esett áldozatául a Voronyezs térségében harcoló 2. magyar hadsereg; negyvenezren vesztették életüket, hetvenezer katona került fogságba, akik közül szintén tízezrek pusztultak el. A rendszerváltás előtt nemigen lehetett megemlékezni a katonákról, akik mint a németekkel szövetséges haderő tagjai a Szovjetunió ellen harcoltak. Tragikus sorsuk, „feláldozásuk története” a magyar történelem egyik legszomorúbb fejezete.
Február 8-án történt
1956-ban ezen a napon állt forgalomba London ikonikus piros emeletes busza, a Routemaster. A London Transport tervezte jármű prototípusát 1954-ben készítették el és 1968-ig gyártották. A Routemasterek 2005. december 9-i kivonásukig meghatározó szerepet töltöttek be a brit főváros közlekedésében, jelenleg csak a 15-ös nosztalgiabusz vonalán lehet rendszeresen találkozni velük.
Február 7-én történt
2000-ben ezen a napon született Pap Bianka kétszeres paralimpiai, ötszörös világ- és hatszoros Európa-bajnok úszónk, aki a 2016-os riói paralimpián egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett, a 2021-es tokiói paralimpián bajnok lett, illetve arany-, ezüst- és bronzérmekkel tért haza, a 2024-es párizsi paralimpián pedig 400 méter gyorson bronzérmet szerzett, 100 méter háton megvédte címét, és másodszorra is paralimpiai bajnok lett, 200 méter vegyesen pedig ezüstérmes lett.
Február 6-án történt
1918-ban ezen a napon hunyt el Gustav Klimt osztrák festőművész, a szecessziós stílus egyik legismertebb képviselője. Klimt kibontott hajú, kihívó tekintetű nőalakjai egyszerre sugároznak erotikát és veszélyt, festményei napjainkban is népszerűek, komoly összegekért cserélnek gazdát.
Február 5-én történt
1919-ben ezen a napon alapította meg Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith a United Artists filmstúdiót, hogy független gyártású filmjeiket forgalmazhassák. A vállalkozás az aranykorát az 1920-as években élte, de később is számos emlékezetes mozi – többek között a Hair, a Rocky, az Annie Hall, az Esőember, a Hét mesterlövész, valamint a James Bond-sorozatot elindító Dr. No – fűződik a nevükhöz.
Február 4-én történt
1902-ben ezen a napon született Charles Lindbergh amerikai pilóta, író, feltaláló és felfedező, aki 1927. május 20-án, huszonöt évesen elsőként repülte át az Atlanti-óceánt, másodpilóta vagy navigátor segítsége nélkül. Lindbergh New Yorkból indult Spirit of Saint Louis nevű, Ryan NYP típusú repülőgépével, majd 33 és fél óra múlva, 5810 kilométer megtétele után május 21-én szállt le a párizsi Le Bourget repülőtérre.
Február 3-án történt
1997-ben ezen a napon hunyt el Bohumil Hrabal cseh író, a kelet-közép-európai groteszk nagymestere, a Sörgyári capriccio, az Őfelsége pincére voltam és a Szigorúan ellenőrzött vonatok szerzője. Hősei, „az önvilágámítók” sokat beszélő, látszólag lehetetlen figurák, ám különös képzelőerejük a gyakran visszataszító valóságot varázslatos szépségű művészi alkotássá formálja át.
Február 2-án történt
Ma van Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe. A Biblia szerint e napon mutatták be Jézust a jeruzsálemi templomban. E naphoz fűződik a legelterjedtebb időjóslás: ha a téli álmából ébredő medve barlangjából kijőve napos időt talál, megijed árnyékától és visszabújik, tehát hosszú lesz még a tél, ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz.
Február 1-jén történt
„Az ember, aki sohasem nevet” – így hívták a nevettetés egyik halhatatlanjának, a burleszk klasszikusának tartott Buster Keatont, aki 1966-ban ezen a napon hunyt el. A némafilmkorszak egyik legkiválóbb komikusát – aki színész, humorista, rendező, forgatókönyvíró és producer is volt – 1999-ben az Amerikai Filmintézet a klasszikus hollywoodi filmgyártás 21. legnagyobb férfi filmszínészeként rangsorolta.
Január 31-én történt
1977-ben ezen a napon adták át Párizsban a francia főváros nevezetességének számító high-tech stílusú Pompidou Központot. A Renzo Piano és Richard Rogers tervei alapján épült intézményt Georges Pompidouról, Franciaország korábbi köztársasági elnökéről nevezték el, aki szorgalmazta, hogy legyen egy minden francia rendelkezésére álló kulturális központ könyvtárral, színházi stúdiókkal, galériákkal és koncerttermekkel.
Január 30-án történt
1945-ben ezen a napon süllyesztette el az SZ–13-as szovjet tengeralattjáró a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német hajót a Balti-tengeren. A jeges hullámokban kilencezernél több ember lelte halálát, így ez a történelem legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófája, amely mellett még a Titanic balesete is eltörpül.