Szent Marina
Marina szűz egyetlen leánya volt atyjának. Midőn az apa kolostorba akart vonulni, megváltoztatta leánya öltözetét, hogy ne asszonynak, hanem férfinak lássék, s megkérte az apátot és a szerzetes testvéreket, hogy fogadják be egyetlen „fiát” is. Azok engedvén a kérésnek, befogadták szerzetesnek, és ezután mindenki Marinus testvérnek szólította. Ő pedig nagy jámborságban élt és nagy engedelmességben. Amikor huszonhét éves volt, és atyja közeledni érezte halálát, magához hívta leányát, és megerősítvén őt jó szándékában, meghagyta neki, nehogy valaha valakinek is feltárja, hogy asszony.
Ő pedig gyakran kihajtott ökrös szekéren, és fát hozott a kolostornak. Ilyenkor egy férfi házában szállt meg, akinek a leánya egy katonától teherbe esett. Mikor kérdőre vonták, azt állította, hogy Marinus szerzetes becstelenítette meg. Marinust vallatóra fogták, hogy miért követett el ekkora gyalázatot, s ő bűnösnek vallotta magát, és bocsánatért esedezett. Rögtön kivetették a kolostorból. A kolostor kapuja előtt húzódott meg, és három éven keresztül ott maradván, az odavetett kenyérmaradékon tengődött.
A fenntartható gasztronómia világnapja
2016 óta június 18-án ünneplik világszerte A FENNTARTHATÓ GASZTRONÓMIA VILÁGNAPJÁT, az Egyesült Nemzetek Szövetsége kezdeményezésére. Az ENSZ Közgyűlése által 2016. december 21-én elfogadott állásfoglalás elismeri a gasztronómiát olyan kulturális kifejezésként, amely a világ természeti és kulturális sokféleségéhez kapcsolódik. A világnap célja, hogy elgondolkodjunk azon, miképp kímélhetjük meg erőforrásainkat. Érdemes minél kisebb ökológiai lábnyomú élelmiszereket választanunk, egyes ételek fogyasztása pedig kifejezetten természetvédelmi hatással bír. Fontos, hogy kiálljunk a hagyományos és minőségi ételek védelme mellett, a helyi termelők és a gasztronómiát képviselő közösségek piaci szerepének és jelentőségének emelése mellett egyaránt. A fenntartható fejlődés érdekében arra is figyelmet kell fordítani, hogy az elfogyasztott ételeink olyan alapanyagokból készüljenek, amelyeket helyi, organikus és fenntartható módszerekkel termelnek meg, illetve dolgoznak fel. Magyarországon 2020 óta ünnepeljük A fenntartható gasztronómia világnapját.
Maróthi György születésnapja – 1715
A debreceni református Kollégium egyik legkiemelkedőbb tanára, több tudományágban is a felvilágosodás képviselője, a híres Kántus énekkar alapítója, MARÓTHI GYÖRGY (Debrecen, 1715. június 18. – Debrecen, 1744. október 16.) debreceni tanulmányai befejezése után Svájcban, Németországban és Hollandiában tanult, közben Bázelben lelkészi oklevelet is szerzett. Tanulmányútja alatt megismerkedett a teológia legújabb áramlataival, a matematika és a csillagászat korszerű eredményeivel, a kísérleti fizikával. Nyelvtudását is fejlesztette: az addigra már ismert latinon, görögön és héberen kívül kitűnően megtanult németül, franciául, angolul és hollandul. Magas szintű zenei ismeretekre is szert tett. 1738-ban Debrecenbe visszatérve az ékesszólás (literatura elegantissima), a történelem és a matézis tanárává választották meg. A reáliák tanításához előadótermet és külföldi útjáról hozott kísérleti eszközökkel berendezett szertárat hozott létre; főként a csillagászati műszerek voltak jelentősek. 1739-40-ben, éppen a nagy pestisjárvány idején, alapította négyszólamú énekkarát, a máig működő, híres Kántust. 1741-ben elkészítette a felvilágosodás nevelési törekvéseit megvalósító Idea és Opiniones című tanügyi tervezetét, amely az egész XVIII. század folyamán megszabta a kollégium tanítási rendjét. 1739-ben megjelent Arithmeticá-ja ugyancsak a „század tankönyve” lett a számtan tantárgyban, egyszersmind megvalósítva a magyar nyelvű oktatás gondolatát. 1740-ben kiadta a zsoltárok pontos dallammal ellátott első verseit, kiegészítve egy magyar nyelvű zeneelméleti összefoglalóval. 1743-ban a többszólamú éneklés elterjesztésére A ’Soltároknak négyes Nótájik című munkáját jelentette meg, ugyancsak elméleti kísérő szöveggel.
Mindössze 29 évet élt, kollégiumi működése pedig csupán hat és fél évre terjedt – mégis évszázadokig terjedt a hatása. Tanártársa, a Kollégium könyvtárosa, Péczely József így szólt róla: „Századunk s a magyar nemzetnek ritka ékessége. A tudományoknak ebben a mi, debreceni iskolánkban fenntartója és megalapozója… ez a jellemére, tanultságára, külsejére egyaránt kiemelkedő ifjú.”
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990 [Tóth Béla])
Baumgartner Alajos születésnapja – 1865
BAUMGARTNER ALAJOS (Pest, 1865. június 18. – Budapest, 1930. február 16.) tudománytörténész, középiskolai tanár a budapesti tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Számos középiskolában, majd polgári iskolai tanárokat képző főiskolán tanított. A hazai szakirodalomban az elsők között dolgozta fel az ókori matematika történetét, majd újrafordította Euklides Elemek című művének első hat könyvét. Az érettségiző diákok számára máig mintaértékű fizikatörténetet írt, tanulmányai jelentek meg a modern fizika számos kérdéséről. Foglalkozott iskolatörténettel, művészettörténettel és zeneelmélettel is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Magyar Életrajzi Lexikon)
Korányi Sándor születésnapja – 1866
A vesebetegségek kiváló szakértője, a tbc elleni küzdelem egyik vezéralakja, a híres orvosdinasztia sarja, Korányi Sándor (Pest, 1866. június 18. – Budapest, 1944. április 12.) orvosi diplomájának megszerzése után apja klinikáján lett tanársegéd. 1901 és 1907 között belgyógyászati diagnosztikát és idegkórtant adott elő, 1909-től 1936-ig a III. sz. Belklinika egyetemi tanára, iskolateremtő igazgatója volt. A belgyógyászat számos területével foglalkozott: a szív ritmuszavarainak kórtanával, a cukorbetegséggel, a vörösvérsejtszám szaporodásának mechanizmusával, a hastífusz gyógyításával, gerontológiai problémákkal, azonban elsősorban a vesepatológia nemzetközi hírű szakértőjeként tartották számon. Sokat foglalkozott a tuberkolózissal; az első világháború idején megszervezte e hazai népbetegség tömeges, szanatóriumi gyógyítását. Érdekelték a szociális problémák is: egy, az alföldi aratók kalóriafogyasztását mérő vizsgálat alapján a Parlamentben interpellált. A gyógyászatban az elsők között hangoztatta a fizikai-kémiai módszerek fontosságát. Modern szemléletmódja évtizedekre meghatározta a magyar belgyógyászat fejlődését.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Körössy Albert Kálmán születésnapja – 1869
KÖRÖSSY ALBERT KÁLMÁN (Szeged, 1869. június 18. – Budapest, 1955. október 21.): építész, a Hauszmann Alajos majd Lechner Ödön által fémjelzett építészeti irányzatok követője. Tanulmányait a budapesti műegyetemen, majd Münchenben és Párizsban folytatta. Hazatérve Lechner Ödön stílusa szellemében több szecessziós magyaros épületet tervezett. Nagyobb önálló művei a budapesti Kölcsey Gimnázium és a Könyves Kálmán körúti gimnázium (amely később a Néprajzi Múzeumnak adott otthont).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
