hírek
Nádasdy Ádám kapja a díjat
Az Isteni színjáték fordításáért Nádasdy Ádám veheti át az Artisjus Irodalmi Nagydíjat 2017-ben. A Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület irodalmi díjazottjai között van Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is. Az irodalmi nagydíj célja egy kiemelkedő, különösen értékes alkotás elismerése.
A zene és az agy kapcsolata
Milyen káros következményei vannak az információrobbanásnak az emberi agyban? Miként hat az elmére a zene? Ezekre a kérdésekre adott választ a Cziffra Fesztivál egyik eseménye, melyen dr. Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató, Lajkó Félix Liszt Ferenc-díjas hegedűmész és Balázs János Liszt Ferenc-díjas zongoraművész reprezentálta az improvizáció folyamatát.
Kodály örökösei vagyunk
Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést március 6-án a Farkasréti temetőben. A rendezvényen beszédet mondott Szőnyi Erzsébet zenepedagógus, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója.
Kodály Zoltán nem halt meg
A magyar zeneművészet egyik legjelesebb alakja épp ma 50 éve, 1967. március 6-án hunyt el, de „én nem így gondolok erre a napra, hiszen Kodály Zoltán nem halt meg” – mondta Anger Ferenc rendező a Magyar Állami Operaházban, ahol a zeneszerző, zenetudós és népzenekutató Missa brevis című művének előadásával kezdődött meg a jubileumi megemlékezés.
A kortárs grafika mestere
„…a tartalom, a szellemi üzenet, illetve a közösségben való, a közös érdekeket érintő gondolkodás. Engem mindig is ez foglalkoztatott” – fogalmazta meg Stefanovits Péter képzőművész. A kortárs grafika egyik legismertebb és legjelentősebb mesterével pályájának kezdetéről, műveinek üzenetéről, valamint arról beszélgettünk, miért tartja fontosnak, hogy szerepet vállaljon a művészeti közéletben.
A Monarchia művészete
Az Osztrák–Magyar Monarchia mint művészeti színtér címen tartottak tudományos konferenciát a Műcsarnokban február 24-én. Az esemény Az első magyar aranykor című kiállításhoz kapcsolódott, mely a 19. századi festészetet mutatja be. Művészettörténészek mellett történészek, építészek, szociológusok is megszólaltak főként a közép-európai identitást és annak művészetét elemezve.