interjú
Év végi leltár – Jó zenéből idén sem volt hiány
2022-ben is számos izgalmas zenésszel volt szerencsénk beszélgetni, feltörekvő, újabbnak számító formációkkal éppúgy, mint mindenki által ismert előadókkal.
„Hatalmas szükségünk van derűre” – Ternovszky Bélával beszélgettünk
Mézga család, Gusztáv, Kérem a következőt!, Macskafogó – néhány azon örök érvényű alkotások közül, melyekhez Ternovszky Béla neve fűződik, és amelyekről átfogó kötet látott napvilágot decemberben az MMA Kiadó gondozásában. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendezővel beszélgettünk.
Év végi leltár – Filmes interjúink
Összegyűjtöttük az idén készült, a filmrovatban megjelent interjúink közül azokat, amelyeket mindig szívesen olvasunk újra.
„Rengeteg dolgot tanultam az utcán” – Barnás Ferenc az írói tapasztalatszerzésről
Barnás Ferenc napjaink egyik legolvasottabb, legérdekesebb regényírója. Pályakezdéséről, utazásairól, művei fogadtatásáról, kedvenc muzsikáiról faggattuk, továbbá arról, milyen élmény volt a pannonhalmi főapátságban, a magyar írórezidencia vendégeként eltöltött idő.
„A következő év fontos változásokat hoz” – Both Miklós a Hagyományok Háza megújulásáról
Zeneszerző, előadóművész, tudományos kutató, menedzser, zenekar-alapító, zsűritag és a következő négy évben intézményvezető. Úgy tűnik, mintha az ő kedvéért minden egyes nap 24 órája 48-ra növekedne. Alig múlt 41 éves. Both Miklós egy éve áll a Hagyományok Háza élén.
„A kutyák éppolyan változatosak, mint az emberek” – Beszélgetés Nyulász Péterrel
Gyerekversekkel, mondókákkal kezdte, aztán írt egy meseregény-trilógiát, amelynek első részével elnyerte az IBBY – Év Gyermekkönyve díjat 2011-ben. A Helka sok iskolában ajánlott olvasmány, ahogy legutóbbi, kutyás tematikájú munkája, a Ritter Ottó rajzfilmrendező-illusztrátorral közösen megjelentetett Berger Szimat Szolgálat-kötetek is. Beszélgetés Nyulász Péterrel alfákról, kutyákról, amelynek a végén feltűnik egy mudi is.
Párhuzamos valóságok – Tarnóczi Jakab a művészet kontrollált meneküléséről
A 28 éves salgótarjáni fiatalemberről, a Katona József Színház szerződtetett rendezőjéről legtöbbször azt lehet hallani, hogy különleges, útkereső, kísérletező előadásokat állít színpadra. Meg azt, hogy a művészek szeretnek vele dolgozni. Bíznak benne, és bármilyen kérése van, teljesítik.
„Mindenkinek joga van a saját betevő kultúrájához” – Nógrádi Gábor a művészet gyógyhatásáról
Alapvető újságírói hibával indítani az interjút nem túl szerencsés, főleg, ha az alany szakértelme éppen ezen a területen jelentős. Nógrádi Gábort az oktatás és köznevelés kategóriában jelölték Prima Primissima díjra. Hogy minden gesztusával tanít, abban mára biztosabb vagyok, mint mikor először láttam a Gyerekrablás a Palánk utcában című filmjét vagy amikor a gyerekeimmel együtt a regényeit olvastuk.
„Ki kellett tágítani a műfaj kereteit” – Iancu Laura és Bodnár Dániel Földi dolgokról című könyvükről
Beszélgetőkönyvük több szempontból is rendhagyó. Egyrészt rendkívüli személyessége és szenvedélyessége, másrészt a beszélgetőtársak pozícióváltásai, harmadrészt „égi” témáinak földiként kezelése miatt. Laurával és Dániellel egyszer csak emelkedni kezd az olvasó, és noha időnként már tériszonya van, ők megnyugtatóan azt súgják a fülébe: „Ne aggódj! Itt a helyed.”
Pénteki kultúrrandi Dudás Balázs rendezővel
Welcome és Két csík című kisfilmjeit számos elismeréssel jutalmazták, nemrég pedig első, jelenleg is készülő nagyjátékfilmje, a Begyulladva nyerte el a Cottbusi Filmfesztivál Work in Progress szekciójának két díját. A héten Dudás Balázzsal beszélgettünk.
Szenvedélyesen szeretni a megmunkálandó anyagot – Interjú Zalavári Fruzsina ékszertervezővel
Zalavári Fruzsina ékszerei az anyag iránti alázatról és a kitartásról is szólnak. Munkáit többek között a folyamatos kísérletezés, az új utak keresése és az alkotás közben átélt belső öröm teszik egyedivé.
„Miért pont ma?” – Rudolf Péter a Szeget szeggelről és a sokféle szemszög fontosságáról
Problémás darab – ekképpen aposztrofálják Shakespeare utolsó vígjátékát, amely egyáltalán nem ígér könnyed szórakozást, érdekes élményt azonban – ezúttal a Vígszínház előadásában – igen. Rudolf Pétert évek óta foglalkoztatja a Szeget szeggel, amelynek díszletötlete ügyében még a Globe Színházba is bekopogtatott, a jelmezterv képei pedig a Bosch-kiállításon értek meg benne.
Ismét nemzetközi fókuszba kerülhet a tiszazugi méregkeverők története
Száz éve médiaszenzációvá vált az alföldi tanyavilágban közel két évtizeden át nyílt titokként zajló arzénmérgezéses gyilkosságsorozat, amelynek a becslések szerint mintegy háromszázan estek áldozatul. Akkoriban még a The New York Times is foglalkozott az esettel. Hope Reese, a Budapesten élő amerikai újságíró könyvet ír a gyilkos asszonyokról.
A zene gyógyít – Hrúz Dénes a Seattle-től Japánig koncertező salgótarjáni Dűvő Zenekarról
A magyar népzenét játszó Dűvő Zenekar több mint negyven éve muzsikál. Bár számos átalakuláson mentek keresztül, az eredeti, autentikus népzenéhez mindmáig ragaszkodnak. Hrúz Dénes, a zenekar képviselője arról mesélt, hogy mit jelent számukra nemzetközi porondon képviselni a Kárpát-medence zenéjét. Az is szóba került, hogy számára a muzsikálás gyógyító hatású: nem telik el nap, hogy ne fogná kézbe a hegedűt, és még a kórházba, a szívbillentyűműtétét követő rehabilitációra is magával vitte.
„Miért ne lennék optimista?” – Interjú Tóth Erzsébettel
A költészet, bármilyen állapot uralkodjon is a világban, él és élni akar. Generációja meghatározó alkotójával, Tóth Erzsébet költővel, íróval, esszéistával beszélgettünk diktatúráról, szabadságról, szellemi kilátásainkról.
„Mi már elkezdtünk törleszteni” – New Yorkot Nagyváradra cserélte a Kaganovskiy házaspár
Húsz éve kapcsolódott be Székelyudvarhely a kamarazene-fesztiválok helyszíneinek sorába. Az évek folyamán a szervező G. Egyesület egyre magasabbra helyezte a mércét, így a jubileumi fesztiválon olyan neves előadókkal is találkozhatott a közönség, mint Artur Kaganovszkiy hegedűművész, illetve felesége, az Udvarhelyről származó, nemzetközi karriernek örvendő Eszter Kaganovskiy brácsaművész. Három éve a házaspár Nagyváradon talált otthonra. Hogy miért cserélték New Yorkot Erdélyre? Erről is kérdeztük őket.