irodalom

Véres a földünk, háború van

„Miatyánk ki vagy a mennyekben,/ harcokban, bünökben, szennyekben,/ rád tekint árva világod:/ a te neved megszenteltessék,/ a te legszebb neved: Békesség!” – írja Babits Mihály 1914-ben a versében. Nincs időgépünk. Nem tudunk visszamenni, hogy lássuk, mit éltek át az I. világháború alatt az emberek. Viszont vannak verseink, szépirodalmunk és könnyű olvasmányaink, melyek bepillantást adnak az akkori szenvedésekbe.

Találkozás egy legendagyűjtővel

Mindannyiunkat körbevesznek legendák. Régi, feledésbe merülő, ám annál izgalmasabb történetek. Nem kell mást tennünk, csak nyitva tartani a szemünket, fülünket és kérdezni. Vagy elolvasni Fodor Veronika: Legendák a Pannónia gőzhajó fedélzetéről című könyvét. A szerző maga is különleges tárgyakat és történeteket gyűjtött történészként, valamint már gyermekként is hajóslegény nagyapjától. INTERJÚ

Hamvas Bélára emlékeznünk kell!

Adott egy író, filozófus, esztéta, aki tíz évesen már zeneműveket komponált, majd az irodalom felé fordult. Egy ember, aki annyira szerette a hazáját, hogy önként vállalta a szolgálatot az első világháborúban, majd a második alatt, 1944-ben elengedte a rá bízott zsidó munkaszolgálatosokat. Egy kiváló író, gondolkodó, aki életét mégis gondnokként fejezte be.

Műfordítókat fogadott Áder János

Magyar művek külföldi fordítóit fogadta Áder János köztársasági elnök június 12-én délután a fővárosi Sándor-palotában. A résztvevő műfordítók angoltól kezdve a lengyelen át a törökig 24 különböző nyelvre fordítják a magyar irodalom remekeit, köztük Nádas Péter, Spiró György és Tóth Krisztina köteteit.

A Könyvhét megnyílt

„A Könyvhetet megnyitottam, a Könyvhét megnyílt” – zárta beszédét a budapesti Vörösmarty téren 2016-ban Esterházy Péter, aki a 88. Ünnepi Könyvhéten már nem tudott részt venni. A Könyvhét június 8-ai megnyitóján neki játszott Dés László, a közönség pedig egy emberként lélegzett a könyvekkel telezsúfolt pavilonok között és érezte, amint körbefogja az irodalom. Mert ez a hét erről szól.

Ezeket ne hagyd ki a könyvhéten!

Melyek a világ leggonoszabb meséi? Van-e történelmi igazság? Hogyan kezdődött a magyar dalszövegírás? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak azok, akik ellátogatnak a 88. Ünnepi Könyvhét és a 16. Gyermekkönyvnapokra. Milyen programokra érdemes elmennünk? Mi ajánlunk néhány izgalmas eseményt irodalom-, történelem- és zenerajongóknak, valamint a gyerekeknek is.

Éljen a Grund!

Száztíz éve született minden idők legsikeresebb ifjúsági regénye: A Pál utcai fiúk. Több generáció nevelkedett Molnár Ferenc történetén, melyből filmes feldolgozástól kezdve színpadi musicalig, szinte már minden készült. A tanulságot többszörösen igyekeztek a fejünkbe verni, de valahogy mégsem sikerült megragadni a lényeget, többek között azt sem, hogy ez nem ifjúsági regény.

Egyszer volt...

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a mese. De vajon mi a mese? Egy történet, melyet elmesélnek? Netán gyerekeknek szóló tanulságos monda? Milyen szerepet tölt be a népmese a magyar kultúrában, és hogyan lehet megőrizni ezt az ezer éves hagyományt? Utánajártunk!

Mersz-e bátor lenni?

A leküzdhetetlen depresszióról, bántalmazott gyermekkorról vagy tabunak számító szexuális zavarról vallottak többek között az idei Terézanyu-pályázat írásai, amelyek alkotóit május 4-én díjazták Budapesten. A Kultúra.hu újságírója, Tóth Eszter oklevéllel távozott az eseményről, mivel írása a 30 legkiemelkedőbb pályamű közé került.

Kolozsvár a fesztivál középpontjában

Összművészeti kisfesztivált rendez a Bethlen Téri Színház május 8. és 14. közt, amelynek középpontjában Kolozsvár és a városhoz köthető művészek állnak. A Kolozsvári7 programjában a tánc- és színházi előadások mellett szerepel bábelőadás, filmvetítés és irodalmi beszélgetés is. A Kolozsvári7 május 8-án Korniss Péter: Volt egyszer egy színház című fotókiállításának megnyitójával indul.

Mágusképző Óbudán

„Milyen is az élet a Vörösvári Úti Általános Bűvész- és Mágusképző Bentlakásos Iskolában? Abban az iskolában, ahol csak »egyszerű« bűvészeket képeznek, de olykor ezek a bűvészek nagyon is hasonlítanak az »igazi« varázslókra.” Petőcz András József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas magyar író, költő Óbudai Mágusképző című könyve választ ad a kérdésre!