Írók lámpafénynél
Írók lámpafénynél: Galsai Pongrác
A szellemes karcolatok, ízes novellák és éles kritikák mestere. Hogy tudott nevetni! Korpulens alkata, kissé kreolos arca, simára fésült haja, derűre született tekintete most is itt van előttem.
Írók lámpafénynél: Lázár Ervin
Mesélt mindarról, amit megélt, amit meg akart menteni az enyésző világból. Természetesség, egyszerűség jellemezte. Ilyen volt írásművészete is.
Írók lámpafénynél: Sánta Ferenc
A XX. század legégetőbb emberi kérdései ott vannak a könyveiben. Bölcs és élvezetes olvasmányok. Egy szigorú életítész véleményei a világ dolgairól az Erdélyből, szülőföldjéről hozott nyelven.
Írók lámpafénynél: Tamási Áron
Elég egyetlen sort megpillantani egy kinyitott könyvben, és máris tudhatjuk: ezek Tamási Áron mondatai, még a varázsos szavú, erdélyi írók közül is kiemelkedően egyedülállóan.
Írók lámpafénynél: Galgóczi Erzsébet
Mindig a legvaskosabb valóságból merítette témáit, ez határozta meg írói habitusát. Számára a történet erős sodrású előadása volt a legfontosabb, s kevésbé a cizellált stílus. Talán leginkább Tersánszky Józsi Jenő természetes hangvételéhez hasonlítanám a műveit.
Írók lámpafénynél: Kardos G. György
„Úgy élt, mint a két háború közötti pesti zsurnaliszták, színházi emberek, de kávéházak helyett a presszókban, írók kedvelte vendéglőkben, széles, baráti körében töltötte idejét; ha feladat volt, gyorsan, pontosan elvégezte, erős, francia cigarettákat, Gitanes-t vagy Gauloises-t szívott, vodkával nógatva magát otthonában hason fekve írta rövid tárcáit, a dátumozásukból következtetve sűrű egymásutánban."
Írók lámpafénynél: Bertha Bulcsu
Kemény hangú, szikár stílusában mindig ott sejlett a lírai véna, elbeszéléseiben a jellemrajzok tökéletessége, a lélektani pontosság és megejtő tájleírások meg természetábrázolások ragadják meg az olvasót.