jubileum

Április 11-én történt

„Az én vezérem bensőmből vezérel! / Emberek, nem vadak – / elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel, / nem kartoték-adat. / Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, / jó szóval oktasd, játszani is engedd / szép, komoly fiadat!” József Attila születésnapján 1964 óta a magyar költészet napját ünnepeljük.

Április 10-én történt

Kőbányai gyári munkásból lett debreceni színész, majd esztrádok és haknik következtek szerte az országban, míg Hofi Géza 1968 szilveszterén egy táncdalfesztivál-paródiával közismert lett. A '70-es évektől nem volt szilveszteri Rádiókabaré, amire ne tapadt volna rá az ország, hogy meghallgassa a humorista új műsorát, és nem volt magyar háztartás, ahol ne lett volna meg a Hofisszeusz, a Hofélia vagy az Élelem bére bakeliten.

Április 5-én történt

A filmes cenzúra ezen a napon szűnt meg Olaszországban 2021-ben. Az 1914-ben született törvény erkölcsi és vallásos megfontolások alapján válogatott, ennek esett áldozatul 1972-ben az Oscar-jelölt Utolsó tangó Párizsban című film is, amelynek kópiáját meg is semmisítették a szigorú olasz ítészek.

Április 4-én történt

„A szentimentalizmusig meg tudok hatódni a szeretet erején” – mondta el egy interjúban Sándor György humoralista, aki a mai napon ünnepli 86. születésnapját.

Március 29-én történt

„Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen.” (János evangéliuma). Ma van nagypéntek, a keresztény vallásban Jézus Krisztus szenvedésére és halálára való emlékezés napja.

Március 28-án történt

Ma van nagycsütörtök. Ezen a napon az utolsó vacsorára, Jézus búcsújára tanítványaitól, ezzel együtt az egyházi rend alapítására emlékeznek világszerte a hívők.

Március 27-én történt

A Jean Nouvel világhírű francia építész által tervezett Katari Nemzeti Múzeum 2019-ben ezen a napon nyílt meg. A sivatagi rózsát formáló látványos intézmény a világ egyik legnagyobb múzeuma.

Március 22-én történt

„Ha egy figura nem a lelkemből építkezik, akkor csak üres hang marad” – mondja vele készített interjúnkban Komlósi Ildikó operaénekesnő, aki ma ünnepli születésnapját. Rajta kívül ezen a napon köszönthetjük Gráf Zsuzsanna Liszt Ferenc-díjas karnagyot is, valamint ma ünnepeljük a víz napját világszerte.

Március 21-én történt

1887-ben ezen a napon született a magyar avantgárd atyja, Kassák Lajos, aki autodidakta módon sajátította el a versírást és a festészetet is. A művészetről úgy gondolta, az része a társadalomnak, nem kifejezője, ezért önálló tevékenységként kell megállnia a helyét a világban, nem pedig tükörként szolgálnia.

Március 20-án történt

„Számára nincs hakni: lépjünk fel bár egy vidéki kisvárosban, vagy valamely nemzetközi hírű koncertteremben, ugyanazzal az elmélyültséggel készül, mindig mindennek a végére jár” – jellemezte Kokas Katalin a Liszt- és Lajtha-díjjal is elismert zongoraművészt, Balog Józsefet, aki ma ünnepli születésnapját.

Március 15-én történt

Március 15. nemzeti ünnepünk, amelyen Kárpát-medence-szerte megemlékezünk az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetéről.

Március 14-én történt

Az 1879-ben ezen a napon született Albert Einstein dolgozta ki a relativitáselméletet, hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez, szinte nostradamusi sejtései közül többet is csak napjainkban bizonyítottak be. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal ismerték el. 1999-ben a Time folyóirat az évszázad emberévé választotta, sokak számára a 20. század legnagyobb zsenije és egyik legnépszerűbb mémalapanyaga.

A zene körülvesz Törökországtól Norvégiáig

Nagy sikerrel zárta fennállásának hatvanadik évét a Várdai István művészeti vezetésével működő Liszt Ferenc Kamarazenekar. A következő évben is világhírű zenészekkel dolgoznak majd határon innen és túl.

Március 13-án történt

1996-ban ezen a napon hunyt el Krzysztof Kieślowski lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. Pályája dokumentumfilmekkel kezdődött, de mivel arra jutott, hogy a fikció nagyobb művészi szabadságot ad, és a hétköznapi élet igazabb bemutatását is lehetővé teszi, műfajt váltott. Nemzetközileg legismertebb alkotásai a Tízparancsolat című tévésorozat, a Veronika kettős élete és a Három szín trilógia.

Hatszáz éve város Tolna

Az évfordulót annak az írásos emléknek a keletkezésétől számítják, amelyben elsőként városnak nevezik Tolnát. Ez a dokumentum egy 1424. május 25-én kelt, Zsigmond korabeli oklevél. A településen 2007 óta e dátumhoz közeli napon, május utolsó szombatján rendezik a város napját.

Március 8-án történt

„Kénytelen vagyok a szerencse kegyeltjének mondani magam. A pályám bizonyos pontjain olyan csodálatos együttállások jöttek létre, amelyekért nagyon hálás vagyok a Fennvalónak és természetesen a családomnak, a környezetemnek, a baráti körömnek, a tanítványaimnak is” – fogalmazott korábban lapunknak Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett zeneszerző, zongoraművész, karmester, aki ma ünnepli születésnapját.