kazinczyműhely
Egy szó mint száz – Miért aktuális a Parainesis ma is?
A parainesis görög szó, jelentése: intelem, erkölcsi tanács, bátorítás, buzdítás. Ezt a címet adta Kölcsey Ferenc egyik utolsó s egyben leggyakrabban idézett filozofikus szemléletű, iránykereső és iránymutató elmélkedésének, amelyet az irodalomtörténet a költő erkölcsi testamentumaként emleget.
Egy szó, mint száz – Bodabácsi, fűzkacsa, gatyelinkabogár
Milyen étel a töki pompos? – kérdezte az egyik ismerősöm. Bájos tájszó, és ez a kenyérlángos. Nagyobb rendezvényeken, fesztiválokon lehet kapni ezt a kemencében sült finomságot.
Poézis nélkül a verscsinálás megholt állat – Csokonai 250
A Petőfi 200, a Hymnus 200 és a Madách 200 árnyékában Csokonai Vitéz Mihály csendesen ünnepli kétszázötvenedik születésnapját. A „kétszázasok” történelmet írtak, érthető tehát a zajosabb megemlékezés. Ha megéri is, a Pilvaxba 75 évesen, sihederek közé már biztosan nem ment volna világot váltani.
Egy szó mint száz – Makaróninyelv és tört magyar
Petőfi szerette az angol-magyar keverék-, illetve makaróninyelvet. 1848. november 15-én egy egészen különös levelet írt Arany Jánosnak, amely az angol grammatikát magyar szavakon érvényesíti.
Egy szó mint száz – Megérős körte, bevállalós frizura
Az egyik televíziós vetélkedőben, amelyben szavakat, szószerkezeteket, esetenként mondatokat kell kitalálni, a feladványt segítő kifejezéskapcsolat a következő volt: megérős körte. A megfejtés: energiatakarékos izzó.
Cím-cím-cimbora, avagy: Olvassatok könyvcímeket!
A könyvheteken, könyvfesztiválokon és könyvesboltokban rendszeresen bóklászó olvasó azt tapasztalja, hogy a címadás az utóbbi néhány évtizedben mintha „nagyobbat ment” volna, mint maga az irodalom. A titulogy ma már külön tudomány, írókurzusokon kiemelt téma a piacképes cím megtalálása.
Egy szó mint száz: Weöres-versek egy szóban
Örkény István egypercesei nyomán egyszavasoknak lehet nevezni Weöres Sándornak azokat a verseit, amelyek egy szóból állnak. Különlegesek és egyediek. Lássuk őket!
A férfimúzsa-defektusról
A múzsa szinte magától értetődően nőnemű. Pedig női költők is vetemednek olyasmire, hogy férfiakhoz írjanak verseket. De meg tudnánk-e nevezni akár egyetlen halhatatlanná vált hímnemű múzsát is? Úgy tűnik, még a prototípust se teremtette meg a világirodalom.
Egy szó mint száz – Lőrincze Lajos anyanyelvi ötpercesei
Lőrincze Lajos Kodály Zoltán biztatására indította el 1952-ben a Magyar Rádióban az Édes Anyanyelvünk című rádióműsort, amelyben ötpercnyi időben foglalkozott napi nyelvi kérdésekkel, érdekességekkel. A műsor csaknem negyven évig örvendett nagy népszerűségnek.
Egy szó mint száz – úttörődalok és házassági hirdetések
Nagyon sajátos könyvet kaptam ajándékba, a címe: Előre!, az alcíme: Úttörő versek (sic!). Szovjet költők úttörő- és gyermekversei. A megjelenés éve 1949.
Egy szó mint száz – nyelvész példaképeim
Úgy vélem, az mindenkinek hasznos, ha vannak példaképei. Esetleg nem is egy, hanem több, hiszen mindegyik más-más tulajdonságában mutathat példát. Az alábbiakban a nyelvész példaképeimről szólok amolyan egybekezdésnyi mikro-visszaemlékezésekben.
A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?
A szavak képesek érzelmeket kiváltani. A mesterséges intelligencia ugyan már beszél, de egyelőre nem képes érzelmi szinten azonosulni a nyelvvel, és nem is dolga, hogy a jelentések mélyebb rétegeit kutassa. Ez azonban befolyásolja a létrehozott szövegek nyelvi minőségét is.
Léteznek-e szófajok?
Főnév, ige, alany, állítmány… Az emberek többségének ezek a szavak jutnak először eszébe, ha az iskolai nyelvtanórákról kérdezik őket. Azaz a szófajok és a mondatelemzés. A kettő közötti különbségre és összefüggésre már jóval kevesebben emlékeznek.