kultúrtörténet
Pipafüstbe burkolózott írók, festők, tudósok és felügyelők
René Magritte 1929-ben készült A képek árulása című festményén egy pipát látunk, alatta kalligrafikus felirattal: Ez nem pipa. A kép kifejezi a jelen valóságát: van is pipa az életünkben, és nincs is.
Kékítőt old az ég vizében, avagy a kékfestés rövid története
Balázs Béla Az igazi égszínkék című meséjének főhőse a varázsrét búzavirágaiból mágikus erejű festéket készített, a megfestett felhőből eleredt az eső. A kékfestés is közel ilyen varázslatos világ.
József Attila nem volt hajlandó megfejteni az első magyar rejtvényt, de Kosztolányi rajongott érte
Lehetne az is egy keresztrejtvény megfejtése, hogy mikor ünnepeljük a magyar rejtvényfejtők napját, és meg is adhatnánk rá a választ: február 3-án, amikor először jelent meg, még 1957-ben a Füles rejtvényújság.
Fakutyák, jégvitorlások és karnevál a régi Balaton jegén
Kovács Emőke történész, a Balaton művelődéstörténetének kutatója egy képzeletbeli téli sétára hívja az olvasókat.
Ikonok új köntösben – vallásos motívumok a popkultúrában
A feszület nemcsak hitéleti közegben, hanem a klipek világában, divatfotókon, városi fényinstallációkban vagy Instagram-posztokban is felbukkan. A kérdés nem új: profanizáljuk-e a szentet, vagy épp ellenkezőleg – új értelmet adunk neki a hétköznapokban?
A 6:3-as győzelem versben, filmen, zenében
A focit még mindig gólokra játsszák, és a fociról szóló alkotásokat többek között nézőszámra, ha mozifilmről vagy musicalről van szó, és eladott lemezre, ha albumon emlékeznek meg egy nagy meccsről.
Isten éltesse a Lánchidat!
„Nézz le a Lánchídról a vén Dunára, nézd meg a vén folyót, megvan-e még” – énekli Cseh Tamás a Lánchíd című dalában, mintegy leltárt készítve, mi maradt meg, és mi veszett el.
Elkezdték bevenni az agyagkatonák a Szépművészeti Múzeumot
Már érkeznek a kínai agyagkatonák a Szépművészeti Múzeum november végén nyíló Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítására, amelyhez hasonló léptékű tárlatot az elmúlt 25 évben nem rendeztek sehol Közép-Európában – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen bemutattak egy katonai középvezetőt ábrázoló kétezer éves szobrot.
Megújult az erdélyi kastélyok legnagyobb adatbázisa
Új adatokkal, korabeli és friss fotókkal, szakirodalommal frissült az erdélyi kastélyok adatbázisa, a Kastély Erdélyben, mely szerkezeti frissítésen is átesett.
Ferenc József rendelte a titokzatos városligeti szobrot, amely még szerencsét is hoz
1903. november 8-án avatták fel a legtitokzatosabb magyar szobrot, a ma is a Városligetben álló, Anonymust ábrázoló alkotást, Ligeti Miklós 27 évesen alkotott fő művét.
Végre állványok nélkül látható a Parthenón
Évtizedek óta először látható teljes pompájában, állványzat nélkül az Akropoliszon az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Parthenón.
Halhatatlan piercingkultúra: Ötzi fülétől a Sziget Nagyszínpadáig
Honnan ered korunk divaton túlmutató piercingkultúrája? A popkult jelenség ősi gyökereinek nyomába eredtünk.
Szüreti felvonulás – rendeletre?
A szüret végét mindig megünnepelték a régiek – de a 20. század elején már miniszteri rendelet is előírta: szüreti bált kell tartani. Hogyan lett a szüreti felvonulás sztrájkmegelőző eszköz?
Lepecsételte a csendőrség a legrégebbi római kávéházat
Hosszas jogvita után lepecsételte a csendőrség az elegáns római Condotti utcában, a Spanyol lépcső közelében található Antico Caffè Grecót, és a kulcsokat átadták a jogos tulajdonosnak, az Izraelita Kórháznak. A bezárás előtt háromszáz műtárgyat, közöttük festményeket, szobrokat és értékes régiségeket foglaltak le.
Amikor a szombat is a hétvége része lett
Kilencvenkilenc éve, 1926. szeptember 25-én vezették be Henry Ford gyáraiban a heti ötnapos munkaidőt, így már csak hétfőtől péntekig dolgoztak az autógyári munkások.