kutatás
Szegedről érkezhet a gyógyszer a migrénre
Világszerte javában zajlanak a migrénnel kapcsolatos gyógyszerkutatások, és komoly előrelépés is történt a terápiában. A HUN-REN Szegedi Tudományegyetem Idegtudományi Kutatócsoportjának vezetője, dr. Vécsei László professzor szerint a kutatásuk újabb terápiás lehetőségekhez vihet közelebb.
Mennyire jók a serdülők az álhírek felismerésében?
Számos kutatás foglalkozott már azzal, felnőttként mit tehetünk az ellen, hogy az álhírek csapdájába essünk – de vajon mi a helyzet a serdülőkkel? Az ELTE PPK kutatói friss tanulmányukban azt vizsgálták, milyen tényezők segítik, illetve akadályozzák a tinédzsereket a hamis információk felismerésében.
Több ezer fertőző betegség lesz nyomon követhető a szennyvíz segítségével
Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék kutatói egy európai együttműködés keretében átfogó tanulmányban mutatták be a szennyvízben előforduló fertőző betegségek monitorozására fejlesztett új módszert, amely segíthet azonosítani, hogy a betegségeket okozó baktériumok, vírusok és az antimikrobiális rezisztencia emberekből, állatokból vagy a környezetből származnak, így egyszerre több ezer fenyegetés forrását is képes feltárni.
Túlélésünk apró őrzői, a méhek képesek komplex döntéseket hozni
Lars Chittka méhkutató, a Brain Bar meghívottja szerint a méhek okosak: érzékelik az UV-fényt, felismerik a térbeli formákat, és fejlett társadalmat alkotnak.
Ez a hal veszélyt jelent az őshonos balatoni fajokra
Három balatoni, egy invazív és két őshonos halfaj táplálkozását vizsgálta a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI). Kutatásukból kiderült, bár az invazív fekete törpeharcsa zömmel mást eszik, mint őshonos társai, a törpeharcsa hatékony ragadozó, okkal retteghetnek tőlük őshonos halaink.
Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti Hankó Balázs miniszter munkáját
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter felkérését elfogadva, 2024. október 1-jétől Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus professzor tudománypolitikai főtanácsadóként erősíti a magyar tudomány és kutatás ügyét.
A székelyek történetének nyomai Mongóliáig vezetnek
Egy új nyelvtörténeti módszert alkalmazva indult a székelyek eredetének nyomába Hakan Aydemir török nyelvész, turkológus.
Holland kémikusok végre rájöttek Rembrandt titkára
A csúcstechnológiával kiderült, hogy a művésznek miként sikerült az Éjjeli őrjárat című festményét feltűnő aranyszínű részletekkel díszíteni.
Több száz éves katonai térképek és friss műholdfotók rajzolják ki, mit tettünk a Balatonnal 300 év alatt
A Habsburg Birodalom első, 1782-es katonai felmérési adataitól kezdve a világháborús katonai felméréseken át egészen a Google Maps légifotóiig, 300 évet átívelően vizsgálták a HUN-REN BLKI kutatói a Balaton vízgyűjtő területét és a tó partvidékét érintő változásokat. Jó hír, hogy a vízgyűjtő területén csak kis változások következtek be, rossz, hogy a part mentén továbbra is, gyakran szabályozatlanul folytatódik a beépítés.
Árvaszúnyogok segítenek megérteni, hogyan védhetjük meg a Balatont
Vajon milyen volt a Balaton természetes állapota, és helyreállítható-e még? E kérdésekre keresték a választ az ELTE Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoport munkatársai legújabb tanulmányukban, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a tó védelme érdekében.
Hazudott a 17. századi bestseller a firenzei keresztelőkápolnáról
Egy friss kutatás a korábbi elméleteket felülírva megállapította, mikor építették valójában a firenzei Szent János-kápolnát.
Pécsi szakmai segítséggel létesül virológiai laboratórium Brazíliában
Dél-Amerika első BSL–4-es, azaz a legmagasabb szintű biobiztonsági laboratóriumának megvalósításában nyújtanak szakmai segítséget a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) szakemberei.
Egyre kevésbé komplexek a listavezető zenék dallamai
A tudósok szerint az 1950 óta bekövetkezett változások részben az olyan új műfajoknak köszönhetőek, mint az arénarock, a diszkó és a hiphop.
Lézerfénnyel irányítható, sejtbefogó mikrorobotokat fejlesztettek ki Szegeden
Az egyedi sejtek megfogásához szükséges apró eszközöket fejlesztettek ki a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai.
Az internet mégsem az ördögtől való
Az Oxfordi Egyetem kimutatta, hogy az internet-hozzáférés és -használat pozitívan hathat a mentális egészségre.
Cseh növénybiológus kapta idén a Wittgenstein-díjat
Jiří Friml világhírű cseh növénybiológus kapta meg a legjelentősebb osztrák tudományos elismerést, a Wittgenstein-díjat csütörtök este.