lelet
Több ezer éve rejtőzködő temető került elő Luxorban
A leletek az egykori egyiptomi elithez tartozó nők életéről árulkodnak.
Így működött a neandervölgyiek ősi zsírgyára
A legújabb, Németországban talált leletek megváltoztatják a neandervölgyi emberek táplálkozási stratégiájának megértését, és az eddig hittnél jóval hátrébb tolják az időben a zsiradékkinyerés összetett és munkaigényes folyamatának kezdetét.
Legyőzött ellenségeikből falatozhattak ezek az ősemberek
Éhség, halotti szertartás vagy az ellenség megalázása? A kutatók még nem tudják, hogy milyen okok állhattak a kannibalizmusra utaló leletek hátterében.
Már kétezer éve is meghívót küldtek a születésnapi bulikra
A fatáblán olvasható meghívó a legkorábbi, nő által írt latin szöveg, amelyet ismerünk.
Elkezdik az ötvenezer éves mamutborjútetem vizsgálatát
Jakutföld fővárosában, Jakutszkban, a szövetségi egyetemen mutatták be a nyáron Jakutföldön megtalált ötvenezer éves, Janának elnevezett mamutborjú rendkívül ép állapotban megmaradt, mumifikálódott tetemét.
Ősi egyiptomi faragványokat találtak a Nasszer-tóban
Egy francia–egyiptomi régészekből álló csapat bukkant a gyűjteményre, a faragványokat egy sziklaképződményben fedezték fel.
A tengerfenéken találtak ókori mozaikpadlót
A római villa padlójára nápolyi vizekben bukkantak.
Spartacus és a rómaiak harcáról árulkodik a calabriai kőfal
Az olaszországi Calabria erdejében talált leletre helyi természetvédők figyeltek fel, ők értesítették a szakértőket is, akik többek között talajmintavétel segítségével vizsgálódtak.
A Vatikán közelében került elő Caligula kétezer éves kertje
Egy vízvezetéken talált felirat alapján feltételezhetjük, hogy a kert a hírhedt római császáré volt.
Majdnem ötvenkétezer éves a világ legidősebb barlangrajza
Az indonéz barlangban talált lelet alapjaiban módosíthatja az emberi evolúcióról alkotott képünket.
Négyszáz éves magas sarkú női papucsra bukkantak Veszprémben
Közel négyszáz éves női papucsot és selyemruhát tártak fel a régészek a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyház altemplomának egyik sírjában. A lelet különösen értékes, Magyarországon ugyanis kevés emlék maradt fenn a 16-17. század női és férfiviseleteiből. A restaurált lábbelit a nagyközönség először a Múzeumok Éjszakáján, a Biró–Giczey Házban láthatja.
Vésett medvecsont utal a Neander-völgyi ember kognitív képességeire
A csonton található vonalak elrendezése arra utal, hogy szándékosan vésett jelekről, nem pedig az állat levágásakor keletkezett sérülésekről van szó.
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek ötszáz éve eltűnt templomát Visegrádon
A visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során a Zsigmond király idején épült Szűz Mária-templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott késő gótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is.
Százhetven ezüstérmét rejtett a középkori sír
Az ezüsttel teli sírra egy 17. századi templomban bukkantak.
A kutya előtt a róka lehetett az ember legjobb barátja
Lehetséges, hogy az őseink – jóval a kutyák megjelenése előtt – rókákat tartottak háziállatként.
Ősi sziklarajzokat találtak Brazíliában
A kétezer éves sziklarajzok emberi és állati lábnyomokat, valamint égitesteket ábrázolnak.