Magyar Tudományos Akadémia
Vitéz János és Hunyadi Mátyás is szerepel az Akadémia-sorozatban
Vitéz Jánossal és Hunyadi Mátyással indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) történetét bemutató sorozat.
Embereket lövetett le a szocialista filozófus
Száznegyven éve, 1885. április 13-án született Lukács György kétszeres Kossuth-díjas marxista filozófus és esztéta, kommunista politikus, akiről a legenda szerint Thomas Mann A varázshegy Naphtáját mintázta.
Rómer Flóris nemcsak a műemlékeket, de ha kellett, a hazát is védte
Kétszáztíz éve, 1815. április 12-én született Pozsonyban Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok, a magyar régészettudomány megalapozója, a műemlékvédelem kezdeményezője, aki tudományos tevékenysége mellett nemzetőrként és utászként is harcolt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején.
A magyar tudomány évét ünnepelték a Hősök terén
A magyar tudomány éve egy különleges lehetőség arra, hogy reflektorfénybe állítsa és kiemelje a hazai kutatási eredményeket, a tudomány társadalmi jelentőségét, valamint hogy közelebb vigye a tudományt a fiatalokhoz – hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a magyar tudomány éve alkalmából mondott beszédében csütörtökön a budapesti Hősök terén.
Karikó Katalin is előad a Magyar Tudományos Akadémián
Karikó Katalin, May-Britt Moser, Edward Moser, Aaron Ciechanover Nobel-díjas kutatók és Lovász László Abel-díjas matematikus is részt vesznek az Amerikai Magyar Akadémikusok Társasága (AMAT) rendezvényén májusban Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megújult székházában.
Verne regényein nőtt fel a mesterséges radioaktivitás felfedezője
Százhuszonöt éve, 1900. március 19-én született Frédéric Joliot-Curie kémiai Nobel-díjas francia atomfizikus, a világtörténelemben új korszakot nyitó mesterséges radioaktivitás egyik felfedezője.
Jókai már a 19. században felismerte: az ember nem lehet „másik Isten”
A Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából szervezett emlékkonferencia megnyitóján beszédet mondott Rózsa Dávid főigazgató, Demeter Szilárd elnök, Kecskeméti Gábor intézetigazgató és Hansági Ágnes vezető kutató.
Elhunyt Sohár Pál kémikus, az MTA rendes tagja
Életének 89. évében, vasárnap elhunyt Sohár Pál Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta az MTA az MTI-vel hétfőn.
Az első magyar nő, aki Nobel-díjat kapott – Karikó Katalin 70
Január 17-én ünnepli hetvenedik születésnapját Karikó Katalin orvosi Nobel- és Széchenyi-díjas biokémikus, akadémikus, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina egyik fejlesztője, a Magyar Szent István-rend, a Corvin-lánc kitüntetettje.
Elfogadta az Országgyűlés a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényt
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közleményt adott ki arról, hogy a mai napon az Országgyűlés megszavazta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslatot, amely mérföldkő a kutatóhálózat közel egy éve kezdődött megújulási folyamatában. A kutatóhálózat működését a jövőben önálló törvény szabályozza, amely rugalmas és hatékony működési környezetet, saját vagyont, valamint kiszámítható, három éves időtávon a kétszeresére bővülő és értékálló finanszírozást biztosít a HUN-REN számára. A törvény elfogadása új fejezetet nyit a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma fejlesztésében.
A budapesti állatkert első igazgatója ihlette volna Old Shatterhand alakját?
Százharminc éve, 1894. december 13-án hunyt el Xántus János néprajzkutató, akadémikus, a fővárosi állatkert első igazgatója, a néprajzi múzeum gyűjteményének megalapozója, akiről a legenda szerint Karl May Old Shatterhand alakját mintázta.
Üzletembernek sem volt utolsó Mechwart András, a gőzkazán feltalálója
Százkilencven éve, 1834. december 6-án született Mechwart András, a forgóeke, a hengerszék és a gőzkazán feltalálója, aki negyedszázadon át volt a Ganz-gyár igazgatója és akinek többek között egy budapesti tér, egy debreceni szakközépiskola, valamint egy 2005-ben felfedezett kisbolygó is viseli a nevét.
Nagy baj lesz, ha előbb tanul meg „kütyüzni”, mint beszélni a gyerek
A koronavírus-járvány idején a kisgyerekek körében is sokszor korlátlanná vált „kütyühasználat” következtében teljes generációk nőhetnek fel a nyelvi képesség csökkenésével, a beszédértés zavaraival küzdve – figyelmeztetnek az ELTE kutatói legújabb vizsgálatuk alapján.
Rendkívüli közgyűlést hívott össze az MTA elnöke december elejére
Rendkívüli közgyűlést hívott össze Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke december 11-re, amelyen a kutatóhálózat ingatlanjaira és egyéb vagyonelemeire tett kormányzati ajánlatról dönt az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete.
Törvény újítja meg a magyar tudományos kutatóhálózatot
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) benyújtotta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló önálló törvényt az Országgyűlésnek. A törvénytervezet benyújtásával újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a HUN-REN által idén év elején elindított és az elmúlt tíz hónapban megvalósított megújulási folyamat.
Megújult Fraknói Vilmos püspök síremléke a Fiumei úti sírkertben
A száz éve elhunyt Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész, történetíró síremlékét teljeskörűen felújíttatta a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). A centenárium alkalmából megemlékezést tartottak november 19-én a Fiumei úti sírkertben.